Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

EU-milliárdok fosszilis energiahordozókra

  • 2011. december 23.
  • Scheuer Zsuzsanna

A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat múlt héten nyilvánosságra hozott kutatásából kiderül, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) 2007 és 2010 közötti időszakban 2,8 milliárd euróról 5 milliárd euróra növelte a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó hiteleinek összegét (1).

Az EIB-nek, mint az Európai Unió „házi“ bankjának elsődleges célja, hogy az EU céljainak megvalósulását támogassa. Ezen célok közé tartozik a CO2 kibocsátás 20%-os csökkentése 2020-ig, valamint 80-95%-os csökkentése 2050-ig (az 1990-es bázisévhez viszonyítva). A 72 milliárd euró felett diszponáló intézménynek, mint a világ legnagyobb közbankjának a portfóliójában az energiahordozókkal kapcsolatos hitelezés a második legmagasabb tételt képezi. A vizsgált négy évben az energiaszektornak nyújtott hitelek között a fosszilis energiahordozók képviselik a legmagasabb arányt 16 milliárd euróval, miközben ugyanebben az időszakban a megújulókkal kapcsolatosan mindössze 13 milliárd eurós összeget találunk (2).

Piotr Trzaskowski, a Bankfigyelő energiaügyi koordinátora szerint: „A kutatás rávilágít arra, hogy az EU klímaváltozás elleni küzdelme mennyire képmutató. Miközben magát a klímaváltozás elleni harc legnagyobb szereplőjének állítja be, a céljait támogató közbank milliárdokat juttat olyan infrastrukturális beruházásokra, melyek akár 40-50 éves fosszilis függőségbe vezetnek országokat. Miközben a bank láthatóan előrelép a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos hitelezései terén, mindezt elhomályosítja az a jelentős mértékű finanszírozás, mely fosszilis energiahordozók felé áramlik.”

A kutatás alapján az energiaszektor támogatásának mindössze 5 %-a került az energiahatékonysági beruházásokra, miközben a bank folyamatosan finanszíroz szénerőműveket. Ezek között nem csak meglévő létesítmények, hanem teljesen új beruházások is vannak, mint például Németországban, vagy Szlovéniában (3). Az új tagországok esetében a többségében fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó projektek támogatásával az EIB a jelenlegi, fenntarthatatlan rendszerek megmaradását segíti elő.

„Elengedhetetlen, hogy az EIB mielőbb felülvizsgálja saját, energiával kapcsolatos belső politikáját, melyet a klímakutatások eredményeinek és az EU 2050-re megfogalmazott céljainak kell alárendelni” –mondta el Anna Roggenbuck, a Bankfigyelő EIB koordinátora. „A banknak azonnal fel kell hagynia a szénhez kapcsolódó projektek finanszírozásával, valamint ki kell dolgoznia és mielőbb végre kell hajtania a többi fosszilis energiahordozó finanszírozásának megszüntetését. Ezzel egy időben a forrásokat át kell vezetni az energiahatékonyság és megújuló energiaforrások irányába”.

(1)    A tanulmány elérhető (angol nyelven): http://bankwatch.org/publications/carbon-rising-european-investment-bank-energy-lending-2007-2010
(2)    A Bankfigyelő által alkalmazott módszer (a projektek kategorizálása terén) elér attól, amit az EIB használ. Részletek a tanulmány 29. oldalán találhatók.
(3)    Az EIB által finanszírozott szlovéniai szénerőműről további információk elérhetők angol nyelven:
http://bankwatch.org/our-work/projects/sostanj-lignite-thermal-power-plant-unit-6-slovenia

Forrás: www.mtvsz.hu