Szakpolitika

A TeSzedd színe és fonákja

  • 2016. május 04.
  • PKata
A polgárok évente kitakarítják az országot, a kormány és a rendőrség nem üldözi a szemetlőket

teszeddÉvről-évre összegyűlnek, hogy mások helyett összeszedjék a szemetet – akik rendszeres résztvevői a TeSzedd! akció országos tavaszi nagytakarításának mégsem csüggedtek, nem adják fel. Ennek köszönhetően idén – eddig rekordnak számító – 128 ezer önkéntes regisztrált, hogy hazánk több mint kétezer helyszínén tegyen valamit a tisztább környezetért. Szakértők szerint ugyanakkor bár hasznosak és látványosak ezek az akciók, a tulajdonképpeni felelősökhöz nem ér el az üzenet. Amiért a rendőrség, a kormány és (néhány üdítő kivételtől eltekintve) az önkormányzatok is felelősek: tavaly mindössze 16 esetben értek tetten a közterületeinkre utánfutónyi szemetet lehányó polgártársat, de elrettentő bírságokról semmi hír, a környezetvédelmi helyettes-államtitkárságon finoman szólva sem prioritás a téma és a hulladékudvarokból is kevés van.

Talán minden középkorú olvasónak megvan még az iskolai élmény a papír illetve vasgyűjtésről. Mivel ebből némi pénz is befolyt az osztálykasszába, az ember ekkor szembesült először azzal, hogy egyes hulladékokat újra lehet hasznosítani, és hogy a szemét bizonyos értéket is képviselhet. Azóta persze egyre több szemétféleség mellett, egyre több fajtáról bizonyosodik be, hogy nem értéktelen, még a cigarettacsikkeket is újra lehet használni.

Rovatok: 
célcsoport: 

Újabb égető Budapesten?

Év: 
2015
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Urbán Csilla

Nem is kevés pénzből. Eredetileg szennyvíziszap-égető, de a lakosság hulladékát is ott tervezik elégetni.

Az új csepeli szennyvíztisztító felépülésével jelentősen csökkent a Duna vizének szennyezése. A tisztítás során keletkező szennyvíziszap kezelésére azonban még nem született hosszú távú megoldás – itt jön képbe Budapest második hulladékégetője, amely a „HUHA II. Új Hulladék-hasznosító és Iszapégető Erőmű” nevet viseli. A szennyvíziszap akár több mint 90%-ban tartalmazhat vizet, ami megnehezíti égetését. Ezért szárított iszapot égetnek, annak energiáját hasznosítják – de csak a szennyvíziszap szárítására.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

Állásfoglalás a hulladékos holdingról

  • 2016. április 14.
  • Csilla
A Humusz szakmai véleménye a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban bekövetkezett változásokról.

Április 1-jétől lépett hatályba az a törvénymódosítás, amelynek értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv, azaz a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. fogja beszedni. A változások természetesen nem csak a díjbeszedésben merülnek ki, és a hulladékgazdálkodás átszervezése sok felet, többek között a közszolgáltatókat is, negatívan fogja érinteni. Íme a Humusz állásfoglalása a rendszerrel kapcsolatban.

Az új - hirtelen kialakított - rendszerrel kapcsolatban valóban sok probléma van, valójában az új állami holding létrejötte szakmai szempontból nem tűnik megalapozottnak, a bürokráciát nem csökkenti, éppen hogy növeli az új apparátus, a költségeit pedig előreláthatólag a lakosság fogja megfizetni.

 

Rovatok: 

Szennyvíziszap – hulladékból nyersanyag?

Év: 
2015
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Szika Bettina / Tóth Fruzsina

A napjainkra megnövekedett csatornázottság miatt előtérbe került az ezzel együtt nagyobb mértékben keletkező szennyvíziszap is. Problémaforrásként kezeljük, vagy megújuló energiaforrásként tekintünk rá?

Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása óta számos infrastrukturális fejlesztés mellett a csatornahálózat kiépítését is folytatta. Emiatt a keletkező szennyvíziszap mennyisége megnövekedett: az előrejelzések szerint a 2013-ban bejegyzett 179 ezer tonnáról 2027-re akár 250 ezer tonnára emelkedhet.
A 2014-2023 közötti EU-s tervezési ciklusra egységes Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégiát dolgoztak ki. A következőkben az ebben bemutatott módszereket vesszük sorra, szem előtt tartva a – Humusz által vallott – környezetvédelmi elveket.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

Az önkormányzatok és a hulladékgazdálkodás – Interjú Schmidt Jenővel, a TÖOSZ elnökével

Év: 
2015
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Urbán Csilla

A Humusz Szövetség 2015-ben elindította a Nulla Hulladékos Települések Hálózatát, hogy összefogja Magyarország hulladékcsökkentés iránt elkötelezett önkormányzatait. Schmidt Jenő urat, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét kérdezzük arról, hogy hogyan látja az önkormányzatok szerepét a hulladékgazdálkodásban és egy Nulla Hulladékos kezdeményezésben.

2013. január óta sok ponton változott a 2012. évi CLXXXV. hulladéktörvény. Melyek voltak azok a változások, amelyek a legjobban kihatottak az önkormányzatok hulladékgazdálkodásban betöltött szerepére?

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

Nápolyi szemétválság jöhet a fővárosban?

  • 2015. december 10.
  • sklania
Budapest számára katasztrófális lehet az új hulladéktörvény módósítás!
A napokban jelent meg a parlament honlapján a hulladéktörvény módosításáról szóló tervezet, mely szerint egy állami holding szedné be az egész országban a szemétdíjat, és maga határozna az elosztásáról is. Ez Budapest számára katasztrofális lehet, mert több mint tízmilliárd forinttal kevesebb jutna vissza a nagy kalapból, ami gyorsan nehézségeket okozna mind a szemétszállításban, mind akár a hóeltakarításban. A fővárosi önkormányzat egyelőre nem tart attól, hogy cégét vagy díjbevételének jelentős részét lenyúlná az állam, a törvénytervezetet jegyző agrártárca nem válaszol.

 

Míg a vidéki szemétgyűjtő cégek tartósan veszteségesek, a budapesti FKF úgy nyereséges, hogy jóval több pénzt szed be egy kuka kiürítéséért. A többletpénz pont akörül van, ami vidékről hiányzik – egy törvénytervezet most kaput nyitna az eddig megvalósíthatatlan tízmilliárdos átcsoportosításnak.

Rovatok: 
Műfaj: 
Tematika: 
célcsoport: 

Kerekasztal-beszélgetés az új EU-s körkörös gazdasági csomagról

  • 2015. december 02.
  • CsViki
Szakmai program az új erőforrás-hatékonyságot és hulladékgazdálkodást érintő EU-s intézkedésekről

A Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a Humusz Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége kerekasztal-beszélgetést szervez az új EU-s körkörös gazdasági csomagról. A gazdasági csomag célja, hogy növelje az EU és Magyarország erőforrás-hatékonyságát, és támogassa a tagállamokat a "nulla hulladék" felé vezető úton. A résztvevők a tervezett intézkedések főbb irányait és nemzeti megvalósítási lehetőségeit elemzik majd, de szó lesz a hazai hulladékgazdálkodás kapcsolódó stratégiai kérdéseiről is.

Országgyűlés logoMTVSZ logoHumusz l</body></html>

Rovatok: 

Budapesti Klímakonferencia a COP21 előtt

Időpont: 
2015. november 12.
15:00 - 17:15
Helyszín: 
Európa Pont (1024 Budapest, Lövőház utca 35.)
Utolsó magyarorszagi konferencia az ENSZ klímacsúcsa előtt
Idén novemberben sorsdöntő tanácskozásra gyűlnek össze a világ vezetői Párizsban, hogy az ENSZ klímacsúcsán, az ún. COP21 konferencián megegyezzenek a 2020 után időszakra vonatkozó globális klímavédelmi megállapodásról. A 195 országot érintő csúcs sikere egy szélsőségekkel és visszafordíthatatlan következményekkel fenyegető klímakatasztrófa elhárításának, azaz bolygónk jövőjének záloga.

A budapesti konferencia célja, hogy felhívja a magyar társadalom és döntéshozók figyelmét a klímavédelmi megállapodás fontosságára, bemutassa a COP21 legfontosabb résztvevőinek, köztük az Európai Uniónak az álláspontját, valamint kitekintsen a magyarországi helyzetre és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéskörére.

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája tisztelettel meghívja Önt a 2015. november 12-én, 15:00 órai kezdettel megrendezésre kerülő Budapesti Klímakonferenciára.

A konferencia helyszíne az Európa Pont (1024 Budapest, Lövőház utca 35.).

 

További információ: 
Részvételi szándék: epbudapest@europarl.europa.eu
Rovatok: 
célcsoport: 
Tematika: 

A hulladék szektor is hozzájárulhat a klímaváltozás enyhítéséhez

  • 2015. október 28.
  • Csilla
Lényegesen alábecsülték a hulladékmegelőzés és a hulladékgazdálkodási fejlesztések alapvető szerepét
Egy frissen megjelent kutatás felhívja a figyelmet a hulladék szektor kiemelkedő jelentőségéről az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság és az üvegházhatású gázok csökkentése ügyében. A kutatásról sajtókonferencián számolt be a Zero Waste France október 27-én Párizsban. A tanulmány beszámolója az ENSZ Klíma Konferenciája felvezetőjeként kerül nyilvánosságra, amelyet idén decemberben, Párizsban tartanak Európa klíma szakértői.

A beszámoló a Zero Waste Europe megbízásából, a Zero Waste France és az ACR+ együttműködésével jött létre. A beszámoló szerint korábban lényegesen alábecsülték a hulladékmegelőzés és a hulladékgazdálkodási fejlesztések alapvető szerepét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakításában.

Rovatok: 

Hulladék: egy probléma, ami mindenkié

Év: 
2015
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Graczka Sylvia

A hulladékot én, te, ő, mi, ti, ők termeljük. Nem a szomszéd, nem a csúnya, nagy gyár a város szélen, hanem mi együtt. Ezért nem is a kukásautó és személyzete fogja megoldani ezt a gondot. A hulladék ugyanis attól még itt marad a környezetünkben. Csendben csepegtetve magából a halálos mérgeket, naponta telítve soha le nem bomló anyagokkal a Föld gyomrát. Hulladéklerakót látogatni sokkoló élmény. Ez a téma nem „cuki”. Nem mentünk édes kis jószágokat, nem a néha egoizmusba forduló egészségtudatos környezettudatosságról papolunk, hanem a bolygónk teherbírásáról.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

Oldalak