Budapesten többet, vidéken hatékonyabban szelektálunk

  • 2017. április 08.
  • Abigail
Szerző: 

Jelentős különbségek vannak a magyar városok szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában. 38.000 fát mentenénk meg a kivágástól, ha a veszprémiek hatékonyságával szelektálnánk a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. Államosították a hulladékgazdálkodást - hiányzik a szemléletformálás.

A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat Veszprémben, Pakson, Székesfehérváron, Kecskeméten és Monoron szelektálja a leghatékonyabban a lakosság. Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, ezzel ők a középmezőnybe tartoznak abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint a veszprémiek, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.

Győrtől Miskolcig 318-szor

A magyar lakosság, a legfiatalabbakat és a legidősebbeket is beleértve, átlagosan 60 db, tejes és gyümölcsleves italos kartont használ el egy év alatt. A hulladékká vált italos kartondobozok szelektív gyűjtésében továbbra sem jeleskedünk; 78-80% még mindig a lerakókon végzi, és csupán 20-22% kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája ma már 10-ből 7 lakos számára hozzáférhető. Emiatt évente mintegy 12.600 tonna, azaz mintegy 420.000.000 darab italos kartondoboz megy veszendőbe, ahelyett, hogy újrahasznosításra kerülne és a környezet védelmét szolgálná. Ha ezeket a tejes és gyümölcsleves dobozokat hosszabb élük mentén egymás után helyeznénk, 318-szor érne el a sor Győrtől Miskolcig.

Dobogó italos kartonokból

A magyar városok közötti távolságok azonban nemcsak átvitt értelemben, de a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága terén is nagyok. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a fejenként elhasznált 60 darabból, egy főre vetítve és évente, a legtöbb italos karton hulladékot
a veszprémi lakosság (23 db) gyűjti, akiket gyűjtés hatékonysága tekintetében
a paksiak (21 db),
a székesfehérváriak (20 db),
a kecskemétiek és a monori lakosok (19-19 db) követnek, akiknél kicsivel kevesebbet szelektálnak
a szolnokiak (18 db),
a dunakesziek (17 db) és
a gyömrőiek (17 db).

Budapest az élen és a középmezőnyben egyszerre

Az italos kartonok szelektív gyűjtésének intenzitása szempontjából a középmezőnyben helyezkedik el Budapest. A fővárosi házhoz menő szelektív gyűjtésbe bevont 1,7 millió lakos mindegyike fejenként 13 db dobozt szelektál évente. Érdekesség azonban, hogy nagy létszámuknak köszönhetően a budapestiek összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összesége.



Szelektív hulladékgyűjtési sereghajtók

Mint minden rangsornak, az italos kartonok szelektív hulladékgyűjtési eredményességét vizsgáló összesítésnek is vannak utolsó helyezettjei.
A legkevesebb italos kartondobozt
a gyulai (5 db),
a szentendrei (4 db),
a bonyhádi (3 db),
a balassagyarmati (1,5 db) és
a komlói (1 db) lakosság dobja a szelektív gyűjtőkbe évente.
Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken ennek a hulladéknak a 92-99%-örökre kikerül az anyagok körforgásából.

A szemléletformálás a zöld siker kulcsa

szelektív bemutatóBaka Éva szelektív bemutatója: kicsiben turmixolt papírpép - nagyban a gyárban is hasonlóan hasznosulnak a frakciók.Az IKSZ Egyesülés 2016-ban készített reprezentatív felmérése, amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta, rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük is elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza. „A 33 városra kiterjedő vizsgálatunk eredményei mind abba az irányba mutatnak, hogy amely városokban aktív szemléletformálás és oktatás zajlik, ott ennek az eredménye meg is mutatkozik a szelektíven gyűjtött hulladékok, köztük a visszagyűjtött tejes és gyümölcsleves italos karton dobozok mennyiségében” – mondta Baka Éva, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.

„A lakosság megfelelő és folyamatos tájékoztatása és oktatása szükséges ahhoz, hogy az értékes, újrahasznosítható hulladék ne a kommunális hulladékba és a szemétlerakókra kerüljön. Azokon a településeken, ahol a városvezetés és egyéb intézmények hozzájárulnak a szelektív gyűjtés népszerűsítéséhez a lakosság körében, ott szignifikánsan magasabb a visszagyűjtött italos karton dobozok aránya”– erősítette meg Baka Éva.

Kövessük a veszprémiek példáját!

Közismert tény, hogy a felelőtlen erdőgazdálkodás és a fakivágások miatt a Föld felszínéről 2-3 naponta eltűnik egy Budapest méretű erdő, miközben a világ sivatagos területének nagysága évente egy Magyarország nagyságú területtel nő. Mindezek tükrében nem csak érdekes, de fontos is az elemzés azon megállapítása - melyet az IKSZ a rendelkezésére álló adatok alapján készített -, hogy ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos karton dobozokat mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3.400 tonnányi italos karton hulladék mennyisége 6.000 tonnára lenne növelhető. Ezzel a mennyiséggel pedig évente hozzávetőleg 38.000 felnőtt fát tudnánk megmenteni.

 

forrás: greenfo.hu

Új hozzászólás