Irdatlan méretűre pörgött fel a plasztiktermelés. Globálisan több műanyagot gyártottunk az elmúlt évtizedben, mint az elmúlt egy évszázadban összesen. Mi a megoldás? Banális a válasz: a visszagyűjtés és újrahasznosítás. Ha szemétként kikerül az óceánokba, szinte lehetetlen maradéktalanul begyűjteni. A Piac és Profit cikkét olvashatjátok.
Az EU hulladék-újrahasznosításban egyre jobb a statisztikák szerint: 2015-ben 30 százalékot sikerült újrahasznosítani, míg nyolc évvel korábban csak 19 százalék volt ez az arány.
A műanyagok szép lassan megfojtják a világot, hiszen az óceánon úszó, vagy épp városok határában gyűjtött hulladékok többsége évtizedeken, vagy évszázadokon át nem képes lebomlani, a felaprózódott darabok pedig előbb az állatok gyomrába, majd a miénkbe kerülnek.
Utoljára 1992-ben adtak ki ilyen példátlan mértékű összefogással nyílt levelet a világ tudósai. Most úgy érezték, itt az idő a második figyelmeztetésre.
A programsorozat ideje alatt, egész novemberben különböző előadásokra, kerekasztal-beszélgetésekre és filmvetítésekre várják a közönséget.
Idén a következő témákat járják körbe : részvételi kutatás, légszennyezés, fenntartható turizmus, passzívházak és energiahatékony épületek, végül az endokrin rombolókról hallhat a közönség érdekesebbnél érdekesebb előadásokat. A Környezetvédelmi Hónap programjaira várják mindazokat, akik elsőkézből szeretnének tájékozódni a fenntarthatósággal kapcsolatos témákban, illetve szeretnének alaposabban rálátni a franciaországi és európai nézőpontokra.
A 15. Környezetvédelmi Hónap megnyitója
Vegyünk egy mély levegőt !
Utazzunk másképp! - A felelősségteljes turizmusról Read more about 15. Környezetvédelmi Hónap
A kertek számtalan hasznos rovarnak, madárnak és kétéltűnek nyújthatnak élőhelyet, azaz fontos szerepet játszanak az élővilág változatosságának és egészségének fenntartásában. Az őszi kerti munkákkal támogathatjuk, de akadályozhatjuk is kerti segítőink túlélését, és a következő szezon sikerességét!
Tisztán látszik, hogy műanyagba fullasztjuk a tengereket. Az adatok megdöbbentőek és magáért beszélnek: minden percben egy szemeteskocsinyi műanyaghulladékot dobunk az óceánba, amelynek lebomlási ideje legkevesebb ezer év. Becslések szerint 700 vadon élő állatfaj szervezetébe kerül nap mint nap műanyag, amely 2050-re a tengeri madarak 99 százalékában megtalálható lesz.
A NIKE cipőgyártócég is követi a kialakult trendet és újrahasznosítható alapanyagokból készíti új szériáját. A Flyleather néven bevezetett alapanyag legalább 50 %-ban gyártásközi bőrhulladék felhasználásával, újrahasznosításával készül.
Egy dán riportfilm szerint egy dániai szemétégetőben évente 12 tonna új ruha válik a semmivel egyenlővé. A legtöbb darabon még az árcímke is ott figyel. A svéd fast fashion óriás magyarázata nem éppen megnyugtató. Az pedig még sokkolóbb, hogy nem ők az egyetlenek, akik így kezelik az eladhatatlan ruhák kérdését.
Az interneten sokat lehet olvasni az élővizek szennyezettségéről, és fontos is a tájékoztatás, de fontosabb lenne valamit tenni a műanyag hulladékokkal, olajjal, és minden egyéb vízi szeméttel. Így gondolta az a két ausztrál srác is, aki kitalált egy végtelenül egyszerűen működő szerkezetet.