Bauxitbánya az Õsfenyves helyén

A bányászat nyomát gyógyíthatatlan tájseb és a környéket beborító vörös por jelzi. Ennél is súlyosabb azonban a kitermelés föld alatti pusztítása (pl. a Balaton-felvidéki karsztvízrendszer, a Tapolcai tavasbarlang tönkretétele, a Hévizi tó vízhozamcsökkenése).

Alumíniumgyártás

A bauxitból nátronlúg segítségével timföldet állítanak elõ, majd ebbõl elektrolízissel alumíniumot.

• 4-5 tonna bauxitot
• 1,3 tonna barnaszenet és
• 15.000 kWh áramot fogyasztunk el -

miközben

• a kohók körül több négyzetkilométeres lakott területet terít be mérgezõ szénhidrogén vegyületekkel, kén- és széndioxiddal, klór- és fluorvegyületekkel (ez utóbbiak nemcsak közvetlenül belélegezve károsítanak, hanem porral lerakódva a elszennyezik a legelõket is).
• A gyártás során 3 tonna erõsen lúgos vörösiszap keletkezik, (ez veszélyes hulladék, és biztonságos elhelyezése újabb környezeti problémákat vet fel).

Ijesztõ adatokhoz jutunk, ha érthetõvé tesszük, hogy mi is az az energiamennyiség, amit a szemétbe dobálunk? Egy db. 0,33 literes kis aludobozgyártásához 1,2 kWh szükséges, ami átszámolva azt jelenti, hogy minden darab üres doboz legyártásához két doboznyi kõolajmennyiséget kell elégetni. Vagy másképpen: kb. 1,2 kWh áramot használ fel egy férfi egy év alatt a villanyborotvájával, vagy a felesége, ha 22 Dallas-folytatást egyfolytában megnéz a TV-ben (úgy kell neki...).

Az egységnyi fehérbádog italos dobozra jutó energiafelhasználás ugyan kb. csak egytizede az alumíniuménak, de ettõl még nem jelent "környezetbarát alternatívát". Egyrészt a bádog italos doboz teteje is alumíniumból van, másrészt a vasgyártás is súlyos légszennyezést okoz (nehézfémek!). A fehérdoboz gyártáshoz használt ónból egyébként még kb. 25 évre való készlete van a bolygónknak.

Nem csekély környezetszennyezést jelent az italosdobozok szállítgatása által okozott (értelmetlen) fuvarozgatás sem. Magyarországon fém italosdobozt nem gyártanak: a kész aludobozok az Austria Dosen Ges.m.b.H.-tól, a fehérbádog kübli Olaszországból érkezik kamionokon. A CocaCola- nak Gyõrben, a Pepsinek Sárváron, a BUSZESZ-nek Büdöspesten van egy-egy töltõgépsora - kamionjaik innen terítenek szerte az országban.

A dobozok visszagyûjtése, újrafeldolgozása fontos lenne ugyan, hiszen ezzel jelentõs gyártási energia takarítható meg (kb. 9O %-os az alumíniumnál, kb. 50 %-os a bádognál). Csakhogy az újraolvasztás, a lakkréteg elégése újabb súlyos légszennyezéssel jár (rákkeltõ furán- és dioxinképzõdés!), a kinyert másodnyersanyagból pedig csak silányabb minõségû termékek állíthatók elõ.

A fémdobozok gyártása felõletlen energia- és nyersanyagpazarlás, esetleges újrahasznosításuk látszat megoldás. A 40-60 újratöltést kibíró betétes üveghez képest - egységnyi italmennyiségre számolva - az alumínium dobozos csomagolás:

• 20-szor annyi energiafelhasználását igényel
• 15-szörös levegõ, 3-szoros vízszennyezést okoz (figyelembe véve az üveg visszaszállítását és kimosását is)
• kb. 25-szörös hulladéktérfogatot produkál.

A környezettudatos vásárló pontosan tisztában van a megelõzés jelentõségével, támogatja a fémdobozok kitiltását és italt csak többutas csomagolásban vásárol.