Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosított kistermelői rendelet

  • 2010. július 07.
  • kortars
Hol és milyen feltételekkel értékesíthetőek a kistermelői termékek? A SZÖVET és a Szövetség az Élő Tisztáért foglalja össze a főbb változásokat.

Az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten (régióban), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is. A régiós értékesítés lehetősége szűkült az 52/2010-es rendelethez képest, hisz régió alatt korábban a megyét, a szomszédos megyéket és Budapestet érthettük. A civil szervezetek által véleményezett tervezetben még 200 km távolságot írtak le a jogalkotók.

A növényi alaptermékek, méhészeti termékek, élő hal végső fogyasztónak változatlanul országosan is értékesíthetők.

Régión belül értékesíthető a kistermelői nyers hús, fogyasztók részére háztól, illetve házhozszállítással, valamint kiskereskedelmi és vendéglátó egységek számára is.

A kistermelő is végezhet szolgáltatásokat más magánszemély, kistermelő részére élelmiszerének előállítása során (pl. hús füstöltetés, terménytisztítás, zöldség-, gyümölcs-, olajosmag-szárítás, -őrlés, -préselés). Az állat vágása és húsának feldolgozása és ételkészítés szolgáltatási tevékenység más kistermelővel nem végeztethető.

Ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágása esetében a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél nem kell a vágásnál a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni legfeljebb heti 50 db házi tyúkféle, 25 db víziszárnyas vagy pulyka, 13 db nyúlféle vágása esetén. Kiskereskedelmi és vendéglátó egységek részére csak hatósági igazolással értékesíthető a szárnyasok és nyúlfélék húsa is.

Kistermelő is végezhet falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet az általa megtermelt vagy előállított, és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával. A májusban hatályba lépett 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet bevezette a 'kistermelői vendégasztal' fogalmát, ami jogértelmezési zavart eredményezett számos tekintetben. A most hatályba lépett rendeletmódosítás a 'falusi vendégasztal' fogalom pontos körülhatárolásával rendezi ezt a helyzetet.

A falusi vendégasztal szolgáltatás, és a rendezvények keretében lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból, helyi/házi vágás elvégzésére (bejelentve a hatóságnak), a hús helyben való elkészítésére, értékesítésére helyben fogyasztás céljára. 

Az ökörsütés, birkapörkölt, házi diszótor? a falusi vendéglátónál és a rendezvényeken is engedélyezett. A sertés húsa csak alapos sütés-főzés után fogyasztható a résztvevők számára. A trichinella vizsgálatot is elvégzik a szakemberek, s a kedvező eredmény esetén az állat húsa a falusi vendégasztal szolgáltató számára lefagyasztható vendégek számára más alkalommal készítendő ételekhez. A kistermelő évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 (18 hónaposnál fiatalabb) kecskét és 2 saját (30 hónaposnál fiatalabb) szarvasmarhát vághat le így házilag, s készítheti el a fogyasztók részére. 

A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért. A Hatóság, ha rendellenességet tapasztal az ellenőrzés során, jogosult írásbeli felszólítással kötelezni a hiányosság kijavítására vagy a mulasztás pótlására. A hiányosság vagy mulasztás további fennállása és nagy veszélyokozás esetén tehet további lépéseket a hatóság.

 

Bővebben:

Szövetség az Élő Tiszáért

SZÖVET