Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beliczay Erzsébet: Vízgazda, avagy a fenntartható vízgazdálkodás

  • 2013. március 30.
  • Pauló Gergő

Dr. Országh József, Belgiumban élő elektrokémikus professzor volt az MTA Könyvtár és Információs Központ AGORA programja és a Magyar Szociológiai Társaság Holisztikus Ökológia Szakosztálya februári közös rendezvényének előadója. A Monsi Egyetem nyugalmazott tanára több egyetemen tanított korábban, közte a Kongói Köztársaságban. Előadásának címe: „Vízgazda, avagy a fenntartható vízgazdálkodás”. (Az előadásról videofelvétel készült.)

A nyolcvanas években kezdte a vízhasználattal kapcsolatos elgondolásait részleteiben is kidolgozni, az élelmiszertermelés és a vízkezelés közötti összefüggések alapján. Módszerének lényege, hogy a háztartások, állattartó telepek stb. szennyvizét már a keletkezéskor szétválasztva kell kezelni. Az ürülékes szennyvizet nem szabad közvetlenül a földekre kijuttatni, hanem mezőgazdasági hulladékokkal kell összekeverni. A magas nitrogén, foszfor és cellulóz tartalmú fekáliás keverékből mikroorganizmusok, hő és nedvesség hatására kb. két év alatt fertőző baktériumoktól mentes, talajerő utánpótlásra használható új anyag keletkezik. Óriási előnye az eljárásnak, hogy az átalakulás során az ürülékben található gyógyszermaradványok, hormonok is elbomlanak, ami jelenleg a biológiailag tisztított, sőt a harmadik tisztítási fokozatú szennyvízben is megmarad, és az élővizeink faunájában egyre komolyabb problémákat okoz. A mosószerekkel kevert szürke vizet ülepítés, szűrés után öntözésre lehet felhasználni. Az eljárás azonnal alkalmazható lenne nálunk a 2000 lakosegyenértékűnél kisebb településeken, ahol most sem lenne kötelező csatornarendszer kiépítése. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a rendszer kertvárosi területeken is alkalmazható.) A vízfelhasználás hatékonyságát tovább javítja, ha vízöblítéses WC helyett alomszéket használnak.

A professzor többnyelvű honlapján magyarul is hozzáférhetők a megoldások. Egy dunántúli faluban, két éve a honlap alapján valósították meg ezt a vízgazdálkodást. Vezetékes vizet alig használnak. Gyűjtik a tetőről a csapadékvizet, a kút vizét napkollektorral melegítik a fürdéshez. A mosdóban ott van a tükör és a kozmetikumok mellett az alomszék is, amely megtévesztésig hasonlít a megszokott WC-hez: ugyanolyan ülőkéje, teteje van, és ha megfelelően alkalmazzák, teljesen szagtalan.

A környezetvédelemben mára egyetértés van abban, hogy a cső végi megoldások, vagyis a keletkező szennyezések utólagos, költséges ártalmatlanítása helyett sokkal érdemesebb megelőzni a problémákat. A természettől ellesve, körforgásokban, fenntartható rendszerekben kell gondolkodni. Országh professzor vízgazdálkodási rendszere iskolapéldája lehet a fenntartható megoldásoknak.

A háztartások számára előnyt jelent, hogy

  • elmarad a havonta fizetendő csatornadíj (sárga csekkek);
  • a száraztoilettel kétharmadára, felére csökken a vezetékes ivóvíz használata;
  • a veteményeskert talajerő utánpótlásához kiváló minőségű, a biogazdálkodás feltételeinek is megfelelő komposztált anyag keletkezik; a kerti növénytermesztésnél műtrágyát, öntözővizet lehet megtakarítani;
  • a kertben a tisztított szürkevíz folyamatosan pótolja az elpárologtatott nedvességet csapadékban szegény időjárás mellett is;

A település számára előny, hogy

  • nem kell nagy költséggel csatornahálózatot kiépíteni és folyamatosan üzemeltetni;
  • a háztartások jobban élhetnek, a megtakarított pénzt jobb célokra, például helyi termékekre, szolgáltatásokra költhetik, és ezáltal a helyi vállalkozások is erősödnek, nő a foglalkoztatás;

A nemzetgazdaság számára előny, hogy

  • energiát lehet megtakarítani, ha a település szennyvizét nem kell távolabbi szennyvíztisztító telepre szállítani és ott kezelni;
  • az uniós csatornafejlesztési források más, hasznosabb célokra maradnak meg.

A rendszerváltás legnagyobb vesztesei a hátrányos területek kistelepülései. A munkanélküliség, az elöregedés megállítható lenne, ha ezek a települések, térségek a napi szükségleteik nagyobb részét maguk tudnák kielégíteni. Legelőször is meg kellene ismerkedni az érintetteknek az alternatív lehetőségekkel, képezni kellene a helyi lakosságot, a vállalkozókat és az önkormányzatokat is. A jogszabályokat és a pályázatokat pedig úgy kellene kiigazítani, hogy azok a fenntartható körfolyamatokat támogassák.

A lakhatás költségeinek mérsékléséhez és éghajlattudatos, virágzó településekhez vezető út egyik első lépése a helyi vízgazdálkodás, vízkezelés. A www.eautarcie.com honlapon magyar nyelven is megismerkedhet az olvasó Országh József megoldásával.

Forrás: klimabarat.hu