Körforgásos gazdaság

  • 2018. május 16.
  • PKata

ccircular economyAz üzleti szféra zöldülése eddig elsősorban az üvegházgázemisszió csökkentésére irányult. Az új korszellem azonban már a legkülönfélébb szennyező anyagok környezetbe bocsátásának megelőzésére irányul. Hogyan lehet úgy termelni és fogyasztani, hogy a cégek, városok és kormányok megoldják a minden keletkező hulladék újrafeldolgozását?

 

 A lineáris, tehát egyirányú, egyenes vonalú gazdaság az, amikor termelünk, fogyasztunk és minden felesleges anyagot kihajítunk. Az pedig a szeméttelepen végzi. Ez a take-make-waste sorrendisége, amikor elvesszük a természetből az alapanyagot, belőle terméket hozunk létre, majd fogyasztáskor (sőt már gyártásakor) is fékezetlenül szennyezünk.

 

Zéró hulladék

 A körforgásos gazdaság pedig az, amikor a termelésből és fogyasztásból visszamaradó felesleget, akárcsak a megunt terméket és a hulladékot újrahasznosítjuk, ahelyett, hogy az ökoszisztémákat szennyeznénk velük. A körforgásos gazdaságot két másik kifejezéssel is szokták illetni: az egyik a bölcsőtől-sírig (cradle-to-grave) sémát felváltó cradle-to-cradle (bölcsőtől-bölcsőig) ciklus, vagyis amikor mindig újjászületik az anyag, újra felhasználásra kerül. 

A másik jelszó a “zárt körök” (closed loops), azaz a gazdaság anyagáramlásából szinte semmi nem kerül ki feleslegesen, hanem ciklikusan újabb és újabb funkciót kap (például a fémet újrahasznosítják, az eldobott ruhából kivonnak szálakat, rostokat és újrafeldolgozzák stb.). A “zero waste” (zéró hulladék) alapelve reneszánszát éli. A cégek és az önkormányzatok felismerték, hogy olyan szintű és mértékű a lakosság környezetszennyezése, hogy nemcsak a légkör szén-dioxidkoncentrációjával kell csak foglalkozni.  

Megszületett az első egész estét betöltő dokumentumfilm a körforgásos gazdaság történetéről és lényegéről, Closing the Loop címmel, melyet a Föld napján, április 22-én mutattak be.

 

Cégdémonizálás helyett cégfejlesztés

 “Miután éveken át dolgoztam a fenntarthatóság ügyéért, meg vagyok győződve róla, hogy egy forradalom küszöbén vagyunk, ami nem kisebb, mint annak idején az ipari forradalom volt. Véget ért a félelemkeltés és a vállalatok demonizálásának ideje”, nyilatkozta a Sustainable Brands-nek Dr. Wayne Visser, a film társproducere, aki 28 könyvet írt már zöld témákban és Paul Hawken gondolatain nevelődött.

 

A zöld gondolatiság eddig főleg arról szólt, hogy a környezetszennyezés és az üvegházgázemisszió káros hatásait tudatosították a közvéleményben. Mára az emberek nagy része belátta, hogy a klímaváltozás valóság. Ezért már arra kell koncentrálni, hogy miként lehet minden téren csökkenteni a környezeti terhelést, nemcsak a légszennyezésben.Alapvető, hogy nem tudjuk a végtelenségig folytatni a gazdasági növekedést egy véges bolygón”, hangsúlyozza Visser. “Másrészt a növekedés nemcsak kiutat jelent a szegénységből, hanem inspirációt is minden társadalom számára, szegénynek és gazdagnak egyaránt.” “Amikor beismerjük a növekedés iránti függőségünket, valószínűtlen, hogy a politikusok, az üzletemberek vagy a fogyasztók többsége törekedni fog a zérus növekedésre vagy a gazdaság csökkentésére, mind politikai, mind gazdasági és pszichológiai okokból. A körforgásos gazdaság, melynek célja a gazdasági növekedés és az ökológiai lábnyom szétválasztása, az egyetlen logikus útnak mutatkozik, amellyel elejét vehetjük az önpusztító életvitelünknek”. A körforgásos gazdaság tehát eszköz lehet arra, hogy megőrizzük a növekedéselvet, és közben mégiscsak csökkenteni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat – a cégek, a termékek, a termelési folyamatok és az egyének ökológiai lábnyomát. Mindezt az újrahasznosítással.

 

Komposztuniverzum és azon túl

 A szóban forgó dokumentumfilmben a következő pozitív példákat ismertetik az alkotók:

 Barloworld – ipari konglomerátum Dél-Afrikában, melynek a második legnagyobb Caterpillar-eszközöket újrahasznosító üzeme van a világon. (A Caterpillar ipari járműveket, markológépeket stb. gyárt.)

Dutch AWEARness – Ez a holland cég olyan munkaruhákat és öltönyöket készít, melyek anyagát legalább nyolcszor lehet újrahasznosítani.

Interface – Ez az amerikai szőnyeggyártó a Mission Zero-stratégia jegyében 2020-ra minden negatív környezeti tehertételét eltörli (és/vagy ellentételezi pozitív környezeti hatással).

Novamont – Olasz bioplasztikot gyártó cég, mely a komposztálható Lavazza kávés pohár előállítója.

REDISA – Dél-Afrikai autógumikat újrahasznosító üzem.

Quito City – Település, mely a TetraPak csomagolást más, értékesebb, hasznosabb funkcióval használja újra (ez az upcycling, vagyis az értéknövelt újrahasznosítás). A helyi autógyár is zéró-hulladék outputtal dolgozik.

 

A filmben egyébként megszólalnak a davosi World Economic Forum, a Cambridge és Harvard University, valamint a Marks & Spencer és a The Body Shop munkatársai is.

 

 

Forrás: https://piacesprofit.hu/klimablog