A foszfor kis mennyiségben táplál, nagyban viszont pusztít

A talajban található foszfor mennyisége nagyban befolyásolja a növények terméshozamát, ugyanis, ha nem kapnak elég tápanyagot, akkor nem fognak megfelelően növekedni. Emiatt kezdtük el bányászni ezt az anyagot, hiszen a talaj minőségét javító műtrágyáknak ez az egyik legfontosabb összetevője. Évente akár 50 millió tonna foszfáttartalmú műtrágyát adnak el világszerte, amely előállításához szükséges foszfor többnyire Marokkóban és a Nyugat-Szaharában található meg  nagy mennyiségben. Hasonló méretű lelőhelyet találhatunk Kínában és Algériában, azonban a bolygó tartalékai szépen lassan kimerülni látszanak.

A foszfor káros hatásaival is számolnunk kell

Bár kétségtelen, hogy létfontosságú számunkra ez az elem, azonban ahogy a dolgok nagy részére igaz, úgy ebben az esetben is meg kell találnunk az arany középutat, a tudatos és megfelelő foszforhasználatot. Az utóbbi időben pazarlóan bántunk a foszforral, és ez nemcsak a lelőhelyek kiürülésével fenyeget, hanem egyéb környezeti károkat is okoz.

A földjeink táplálása érdekében használt felesleges mennyiségű műtrágyát a csapadék kimossa a talajból, ennek következményeként pedig foszforral szennyezzük a tavainkat, vizeinket, amely olyan más károkhoz vezet, mint az algavirágzás. Ez a jelenség önmagától is kialakulhat, azonban az emberi tevékenység miatt egyre gyakoribbá vált.

Amikor az öblökbe, folyókba és tengerekbe nagy mennyiségű foszfor és nitrogén kerül, a tápanyagok a természetben előforduló algákat túltáplálják, ezért azok elszaporodnak, és káros hatást gyakorolnak az emberekre, a vízben élő halakra, kagylókra és tengeri emlősökre, illetve közvetve a madarakra egyaránt. A jelenség az emberek esetében ugyan csak ritkán okoz megbetegedést, mégis előfordulhatnak olyan szélsőséges estek, amikor a foszfornak való túlzott kitétel legyengíti a szervezetet, vagy akár halált is okozhat.

A változó klíma miatt ráadásul az algák szaporodását a növekvő hőmérséklet is segíti. A fő probléma, hogy pusztulásuk során metán keletkezik. A növekvő algavirágzás miatt tehát megnő a légkörbe kerülő metán mennyisége is, amely nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

A jelenségben érintett az oroszországi Bajkál-tó, az Afrikában található Viktória-tó és az észak-amerikai Erie-tó is.

Foszfogeddon

Amennyiben nem változtatunk a szokásainkon, a világ néhány év múlva szembesülni fog a foszforkészletek kimerülésének problémájával, nem fogjuk tudni fenntartani az eddigi mezőgazdasági szokásainkat. A foszfor jövője című jelentésében egy kutatócsoport felvázolta, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elkerüljünk egy foszfor okozta válsághelyzetet úgy, hogy az élelmiszerellátásban se okozzunk visszafordíthatatlan károkat. A megoldási javaslatok közé tartozik az elem újrahasznosítási módjainak javítása, amelyre személyesen ugyan nincs hatásunk, azonban más módon mi is tehetünk a Földünk védelméért. Ugyanis követhetünk olyan táplálkozást, melynek kisebb foszforlábnyoma van. Ha például zöldséget, gyümölcsöt vásárolunk, részesítsük előnyben a bio termékeket, melyeket nem kezeltek műtrágyával.

Cikk és kép forrása: korkorosgazdasag.hu