Fogyasztóvédelem

Bár Nyugat-Európában már állami szinten zajlik a megvalósítása, Magyarországon csak mostanában kezd körvonalazódni, hogy mi fán terem a körforgásos gazdaság (circular economy). A magyar közbeszédben rendszerint a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás kibővítését szokás érteni a körkörös vagy cirkuláris néven is emlegetett paradigma alatt, holott annak célja a helyi, nemzeti, végső soron pedig a globális termelési és értékesítési láncok, valamint a fogyasztás teljes átalakítása.

Műanyag mikroszemcséket mutattak ki ember vérből az amszterdami Vrije Egyetem munkatársai, a kutatók a vizsgált emberek majdnem 80 százalékánál kimutatták a szennyezést – írja az MTI.

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus felületén megjelentek az adatszolgáltatók 2020. évi jelentései és az azokból összeállított országos aggregált adatok is elérhetőek az adatszolgáltatások ellenőrzése, hiánypótoltatása és összesítése után. 

Január végén harminchárom civil szervezet – köztük a WECF, HEAL, az EEB, a ZeroWaste, a ClientEarth és magyar Humusz Szövetség – nyílt levélben szólította fel  az Európai Bizottságot, hogy lépjen a gyermekpelenkák vegyi anyag tartalmának betiltása ügyében.

Elnézve, ahogy a részes felek konferenciájának klímacsúcsai egyre nagyobb felhajtással eseményről eseményre húzódnak, nem teljesen irreális azt feltételeznünk, hogy a glasgow-i szöveg legalább említést tesz a szobában terpeszkedő szörnyetegről, a műanyagról.

Az EU jelenleg egy olyan jogszabálytervezeten dolgozik, amely minden okostelefon, táblagép, digitális fényképezőgép, fejhallgató, hordozható hangszóró és videojáték-konzol esetében egy egységes, szabványos csatlakozó bevezetését javasolja. A tagállamok  szerdán megállapodtak az egységes töltőről szóló javaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról. A javaslat célja annak biztosítása, hogy ne legyen többé szükség új töltő vásárlására, valahányszor egy fogyasztó új mobiltelefont vagy hasonló terméket vásárol, továbbá hogy valamennyi készüléket egyazon töltővel fel lehessen tölteni.

Visszagyűjtésre, környezetbarát módon lebomló anyagokra és a CO2-egyenérték feltüntetésére lenne szükség.

Versenyjogba ütközhet a "zöld" magatartás, és nem is csak azért, mert egy cég konkrétumok nélkül tünteti fel környezetbarátabb színben saját magát – erről ír vendégcikkében a Baker McKenzie ügyvédje.

A javaslat célja, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok ne kerüljenek be újra a gazdasági körforgásba.