Állandó bűzre és illegális szemétlerakókra panaszkodnak a Széchenyi városrészen található Malom út lakói. Elmondásuk szerint az illegális szemetelők által kedvelt területen ráadásul egyes környékbeli tanyatulajdonosok folyamatosan műanyagot vagy gumit égetnek.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói elkészítették és összesítették az első hazai részletes élelmiszerhulladék-felmérés adatait. A kutatás szerint több élelmiszert pazarolunk, mint ami az eddigi adatokból kiderült: az Európai Unió által becsült 39 kilogramm helyett 68 kilogrammot átlagosan egy emberre vetítve. A helyzet javításához a NÉBIH „Maradék nélkül” programjával már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el.
Íme egy 15-ös lista a The Guardian újságírójától.
Az utazásban többek között az a jó, hogy világot látunk – és az a kevésbé jó, hogy a felfedezni kívánt nagyvilágban többféle környezeti problémát okozunk azzal, hogy útra kelünk.
Úgy tűnik, Svédország komolyan gondolja, hogy csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A skandináv állam parlamentje ugyanis eldöntötte, hogy 2045-re kell szénmentessé tenni az országot. A párizsi klímamegállapodásban még 2050-re tűzték ki ezt a célt.
Itt a nyár, kezdődik a vakáció, tervezzük szabadságunkat – de vajon hogyan lehetnénk öko-turisták, azaz nyaralhatnánk környezettudatosabban, úgy, hogy pihenésünknek a lehető legkevesebb negatív környezeti hatása legyen?
Vizes csatornából Zöld Csatorna: mindenki számára nyitott városi kertészeti projektet indított a thyssenkrupp 2017. június 1-jével központjában az “Európa Zöld Fővárosa – Essen 2017” program részeként Németországban.
A Budapesttől ötven kilométerre található galgahévízi ökofalu az egyik legismertebb az országban. A társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból fenntarthatóra tervezett közösség célja, hogy az ott lakók ökológiai lábnyommal mérhető fogyasztási szokásai ne haladják meg azt a mértéket, amellyel már a következő generációk esélyeit rontanák.
Egyre népszerűbbek a termelői piacok, tavaly már 261 működött az országban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már egy internetes piackeresőt is működtet.
Valahol mindig is sejtettük, hogy autóval járni, meg zsákszám vásárolni a műanyagflakont és a petpalackot nem túl környezetbarát. Az utóbbi években egyre sürgetőbbé válik a probléma: a klímaváltozás hatásait a saját bőrünkön is érezhetjük. Szülőként most már tényleg komolyan el kell gondolkodnunk azon, a saját kényelmünk tényleg annyira fontos-e, hogy a dédunokáink majd egy műanyag szeméthegyekkel tarkított sivatagban éhezzenek?