Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Őszi hulladékgyűjtés: rekordtermés

Három tonna veszélyes és újrahasznosítható hulladék Dorogon
Év: 
2003
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Nádor Tamás

Bár az október 4-i hulladékgyűjtés négy órájából másfélben eső áztatta a hulladékgyűjtőket, az eredmények ismét jócskán felülmúlták a korábbiakat. Négy óra alatt mintegy három tonna veszélyes és újrahasznosítható hulladékot adtak le öt gyűjtőhelyen a dorogiak és környékbeliek. Pillepalackokat, papírt először gyűjtött a Dorogi Környezetvédők Egyesülete, ám ebből is összejött 590 kg. Veszélyeshulladék-gyűjtés hatodszor volt: az idei ősz eredményei még a 2003 tavaszán elérteket is jócskán meghaladták.


Két és fél évvel ezelőtt 55 ember adott le hulladékot, most csaknem háromszor annyi (161 polgár). Két éve 660 kg égetendő veszélyes hulladék (pl. festék, étolaj, tisztítószer, növényvédő szer, gyógyszer, maradék vegyszer és ezek csomagolóanyagai) jött össze, most 1800 kg. De ennyit a számokról.

Jómagam a Penny parkolójában konténereztem 10-től, de előtte még körülnéztem, mi a helyzet a többi gyűjtőponton. Az SZTK-val szembeni gyűjtőhely szokás szerint verte a mezőnyt / 10-kor már majdnem tele volt a konténer. A városlakók egymás után jöttek, hogy megszabaduljanak veszélyes és újrahasznosítható (PET-palack, papír) hulladékaiktól. Autók csomagtartói nyíltak, s az emberek jó szívvel, derűsen pakolták ki a környezetre veszélyes vagy az újrahasznosítással hamarost új életre kelő hulladékokat belőlük. Sokan elhozták csemetéiket is, mint mondták, azért, hogy a gyerek idejében megtapasztalja, mi a sora a hulladékainkkal való tisztességes bánásmódnak. Kissné Csorba Erikától / aki e helyen ügyelt 8 órától /megtudtam, hogy a legtöbb ember veszi arra a fáradságot, hogy leadás előtt még össze is tapossa a műanyag palackokat.

A Penny parkolójában 10 után nagy volt a forgalom. Leginkább Dorogról jöttek hulladékot leadni, de érkeztek Esztergomból, Leányvárról, Csolnokról is. Egy leányvári anyuka azt mesélte, ők otthon környezetbarátok módjára élnek, ezért /amikor a gyűjtést hirdető plakátok egyikét meglátták / kötelességüknek érezték, hogy elhozzák, ami veszélyes hulladékot otthon találtak. A család kislánya még nem nőtt /kukányira/ sem, úgyhogy nem tudta megkuksizni, mi terem a konténerben. Édesapja fölemelte, s azt mondta neki: /Látod, a veszélyes cókmókoknak itt a helye, nem a szemetesünkben./

Harmadszor voltam a nagyáruház parkolójában, s örömmel vettem észre, hogy egyre több az új arc. Emlékszem, egy fiatalasszony  aki szintén magával hozta a kislányát, három étolajjal teli ötliteres kannát egy pillanat alatt penderített ki az autójából, majd megjegyezte: Még bolondnak néznek emiatt a családban, de tudom, a lányomnak már ezt kell megtanítani.

Egy idős bácsi hozta ugyanakkor a legtöbbféle hulladékot. Három kört fordult biciklijével, s papírt, palackot, veszélyes anyagokat jócskán cipelt magával.

Az újrahasznosítható hulladékot elszállító fiatalembertől aztán megtudtam valami fontosat: a lakótelepek melletti (pl. Zsigmondy és a Schmidt ltp. közötti gyűjtőhely) gyűjtőpontokról származik a legtöbb papír. Itt is sok kéz mozdul meg tehát azért, hogy ne menjen a természet, környezetünk kárára az a sok hulladék, amit mi, emberek termelünk.

Végezetül: a hulladékot leadók közül sokan megemlítették, mennyire jó lenne, ha Dorogon létesülne egy olyan  állandóan működő  hulladékudvar, ahova azokat az anyagokat lehetne leadni, amelyek kimaradnak majd a szelektív gyűjtésből (ezek elsősorban a veszélyes hulladékok [amelyek ártalmatlanítása akár meg is történhetne helyben  a szerk.]).