A mai hulladékhasznosítási, újra feldolgozási módszereknek, technológiáknak egyik legnagyobb problémája a végtermék. Ha nem lehet értékesíteni, a természet vagy a termelés körfolyamataiba tartani, akkor nincs értelme, hogy hulladékból (másodnyersanyagból) hulladékot gyártsunk. Már sokszor foglalkoztunk a Kukabúvár hasábjain is azzal, hogy a települési szilárd hulladéknak mintegy 35%-a komposztálható szerves hulladék. Azaz a külön gyûjtése és feldolgozása nagyban csökkentené a hulladék lerakók terheltségét, és meghosszabbítaná élettartamát. Emellett fontos anyagot nyerhetnénk talajaink szerves anyag pótlására, hiszen a komposztálás olyan ember által irányított aerob (oxigén jelenlétében) folyamat, amelyben a szerves hulladék lebomlik, átalakul, belõle az érés során nagymolekulájú humuszanyagok épülnek fel.

Mindezeket felismerve szervezte meg a szemináriumot Alexa László és Dér Sándor doktorandusz hallgató, valamint Matthew Hayes egyetemi tanársegéd, amelyen részt vettek más egyetemek kutatói, a gyakorló szakemberek, a minisztériumok, a hatóságok és a társadalmi szervezetek képviselõi. A délelõtt során két elõadást hallgathattunk meg. Anja Pohle szakreferens (Bundesgütegemeinschaft Kompost) mutatta be a pár éve mûködõ német minõségbiztosítási rendszert, valamint David Riggle fõszerkesztõ (Biocycle International) beszélt az USA-ban zajló folyamatokról. A hozzájuk intézett kérdések sokasága már jelezte, hogy mindenki átérzi a téma fontosságát.

HuMuSz minõség

Miért fontos a komposzt elõállítása során a minõségbiztosítás? Már a technológiai folyamatok során elérhetõ, hogy jó minõségû, közel egységes (természetesen alapanyagfüggõ) minõségû, összetételû komposzt keletkezzen, amely nem szennyezi a környezetet. A minõségbiztosítás egyben megteremti a bizalmat a lakosságban, a felhasználókban, a végtermék (komposzt) értékesíthetõvé válik.

Természetesen egy minõségbiztosítási rendszer kiépítése nem megy az egyik napról a másikra. Ez egy hosszú folyamat, hiszen meg a konkrét formái sincsenek meg hazánkban. A résztvevõk a szeminárium zárásaként elfogadtak egy öt pontos javaslatot, amely meghatározza a jövõjét a komposzt minõségbiztosításának. Itt is, mint az ország bármely hulladékokkal foglalkozó rendezvényén, elsõ helyen szerepel a Hulladékgazdálkodási törvény mielõbbi megalkotása, valamint másodikként egy egységes szabvány létrehozása. Harmadik pont egy minõségbiztosítási szervezet vagy rendszer felállítása. A német rendszerhez hasonlóan nálunk is az a cél, hogy ellenõrzõ szervezetet (vagy szervezeteket) hozzunk létre, amely önálló jogi személy, egyesület vagy szövetség, valamint rendelkezik a személyi, technikai és szakmai feltételekkel. Ennek a szervezetnek jelentési kötelezettsége van az ellenõrzõ hatóság felé, amely szakmai felügyeletet gyakorolja, valamint külföld felé képviseli a rendszert. Folytatás egy biohulladék rendelet megalkotása lenne, majd a hulladékokat komposztáló telepek építésének egységes szabályozása, a komposztálható hulladékfajták meghatározása.

Jól látható, hogy e rendszer is csak a megfelelõ jogi háttér megteremtése után válik mûködõképessé. A jogalkotás során elengedhetetlen a társadalmi részvétel, a KöM és az FVM közötti együttmûködés. A HuMuSz támogatja, és erejéhez mérten segíti a gödöllõi kezdeményezést, hogy a fent leírt pontok minél elõbb megvalósulhassanak, annak ellenére, hogy jelenleg a kormányzat részérõl környezetvédelmi, ezen belül is hulladékgazdálkodási vonalon elõre lépést jelenleg nem tapasztalunk.