N

Kis halakból - nagy cápa

No de mi közünk nekünk ehhez az egészhez? Ezen a ponton megjelenik a nagyvállalat, esetünkben a Heineken a világ második legnagyobb sörgyártója (pl. Amstel). A Heineken és a hozzá hasonló nagyvállalatok tulajdonképpen a katonai hatalom fennmaradását biztosítják. Mivel az európai piac már "torkig van"/ "csordultig telve", az õ figyelmük is Ázsiára irányul. Máris vannak gyáraik Vietnámban, Kambodzsában, Thaiföldön és Kínában. Egy tavaly õsszel aláírt szerzõdés értelmében Rangoonban, Burma fõvárosában építették volna fel a következõt, amelynek most szeptemberben kellett volna megnyílnia. Az üzem 40%- ban a Védelmi Minisztérium egyik beosztott testületének tulajdonában van, ily módon a vállalat közvetlenül is támogatja a kormányt. A Heineken "nincs egyedül", mások, mint például a Pepsico is nyomulnak már Burmában annak ellenére, hogy az ottani ellenzék felkérte a nemzetekfeletti vállalatokat, hogy még ne fektessenek be az országban. A nagyszabású nemzetközi, fõleg Nyugat-Európai és egyesült államokbeli tiltakozás hatására a nyár közepén a Heineken "visszalépett". Azt, hogy ez a döntés mennyire fájdalmasan érintette a burmai kormányt, jól jelzi, hogy az országban betiltották a Heineken és a Carlsberg (hasonló történet) fogyasztását. A helyi TV-adó figyelmezteti a sörivókat, hogy hazafias kötelességük, hogy ne igyanak Heinekent vagy Carlsberget. Ám ehhez az is kellett, hogy Dánia (tiszteletbeli ?) fõkonzulja, 65 évesen egy burmai börtönben veszítse életét. Letartóztatásának oka: egy engedély nélküli fax - gép.

Sajnos nem minden nemzetekfeletti vállalat járt el hasonlóan, a már említett gázvezeték, elkészülése esetén évi 400 millió dollárnyi bevételt biztosít majd a hatalom számára. Még a The Economist is, amely bizony nem sokat szokott foglalkozni a vállalatok felelõsségével, helyteleníti az Unocal és a Total magatartását.