Hírek téma szerint
Július 31 és augusztus 13 között a Humusz Ház zárva tart, a Humusz csapata pihenni fog, illetve otthohról dolgozik. Megértéseteket köszönjük!
Az ország minden területéről, valamint Kárpátaljáról és Erdélyből érkezett az a középiskolásokból álló 10 csapat, akik az Ifjúsági PET Kupa mezőnyét alkották. A 2023. július 1 és 6. között a Tisza-tavon megtartott eseményen 5 nap alatt több mint 3,2 tonna hulladéktól sikerült mentesíteni a folyót és árterét. Az Ifjúsági PET Kupa ott kezdődött, ahol a IV. Tisza-tavi PET Kupa júniusban véget ért. Így a Tisza-tavat érintő versenyek hulladékmérlege – csak 2023-ban – már 9,7 tonnánál jár. És még nincs vége a nyárnak!
A foszfor nélkülözhetetlen az emberi élethez. Például a csontok és a fogak egyik fő alkotóeleme a kalcium-foszfát, valamint a DNS egyik komponense is egy foszfáttartalmú vegyület. Azonban nemcsak az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, hanem segíti a növények növekedését is. Mégis egyre nagyobb problémát jelentenek a különböző foszfortartalmú vegyületek a környezetünkre.
Július 10-én, hétfőn a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) nyílt levélben szólította fel Nagy István agrárminisztert, hogy utasítsa el az új génkezelési technikák mezőgazdasági deregulációjáról szóló brüsszeli javaslatot. Öt nappal korábban jelent meg ugyanis az Európai Bizottság 70 oldalas tervezete, ami azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (New Genomic Technology, NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználást szigorúan korlátozó uniós szabályozás.
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet. Bár a városlakók és a várostervezők is kezdik felismerni a városzöldítésben rejlő alkalmazkodási és jóllétnövelő lehetőségeket, a fatelepítések még mindig nem elég átgondoltak klímatudatos szempontból, ami végső soron a fák idő előtti pusztulásához vezet, nemcsak csökkentve az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokat, de fenntartásuk és gondozásuk is nagyobb pénzügyi kiadást jelent.
Ismét megrendelhetők a Humusz Szövetség által forgalmazott iskolai füzetek, amelyek már alapanyagukban is környezetbarátak: újrahasznosított papírból és környezetbarát festékkel készültek! A füzetborítók mintája és a rajta ovasható tippek segítenek, hogy zöldebbé váljanak a hétköznapjaink, és kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket. Ráadásul a füzetek megvásárlásával a Humusz hulladékcsökkentő munkáját is támogatod!
Az újrahasznosítás napjainkban szinte már bevett szokás. Minden társasház előtt ott pihennek a szelektív kukák és az irodákban, iskolákban és sok közösségi térben is felhívják a figyelmünket a különböző hulladékok szeparált gyűjtésére. Azonban több kérdés is felmerült már azzal kapcsolatban, hogy vajon többet ártunk-e a hulladékok ilyesfajta gyűjtésével, mintsem segítenénk a fenntarthatóságot. Ilyen kérdés például az, hogy a műanyagok újrahasznosítása során keletkező mikroműanyagok veszélyesek lehetnek-e ránk. Továbbá az, hogyan tudnánk az újrahasznosítás folyamatát még környezetkímélőbbé tenni?
Az EU-n kívülről származó minták jellemzően sokkal szennyezettebbek. MRL túllépés 5X gyakrabban tapasztalható, mint az EU-s termékeknél. Minden 20. termék esetén volt határérték túllépés feldolgozott élelmiszerekben. A termények 26,4%-a többféle szermaradékot tartalmaz. A bio élelmiszerekben még mindig csak elhanyagolható a kimutatott tiltott vegyszertartalom.Első ránézésre akár megnyugtató is lehet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-as elemzése: a vizsgált zöldségek, gyümölcsök mindössze körülbelül 2 %-ában volt csak kimutatható növényvédőszer maradék a határérték fölött. Jogilag tehát a minták döntő része megfelelt az előírásoknak, ám tudományos szempontból mégis azt állíthatjuk, hogy a 2 %-nál sokkal nagyobb arányú a kockázat.
Szűk egy évvel a legutóbbi számvetésünk óta a helyzet cseppet sem javult a boltokban. Azt azonban nem lehet mondani, hogy a visszaváltási díjas (leánykori nevén betétdíjas) témában eseménytelenül telt volna az elmúlt egy év: megjelent például a háttérszabályozás társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója, amelyből további részletek derültek ki. Igaz, a végleges rendelet a véleményezési idő lejárta után sem került még nyilvánosságra, és egyelőre nagy a csend - a háttérben azonban egészen biztosan mozgolódnak az iparági szereplők. Nagy kérdés, hogy a gyártók és kereskedők, illetve a jogszabályalkotók és az állampolgárok érdeke mennyiben ütközik, és vajon állhat-e fényes jövő az újratölthető italcsomagolásoknak előtt.
Hétfőn startolt az új rendszer, már minden hulladékudvarban kilóra lemérik fajtánként a lakosság szemetét. Győr környékén napok óta mindenki kígyózó sorokat és zugszemétlerakókat vizionált. Volt is sor mindenütt, de nem hétfőn, hanem még a hétvégén, mert akinek sok szemete volt, időben meg akart tőle szabadulni. Hétfőn pedig jó páran hiába jöttek, fordulhattak is vissza, ha a szemét nem volt szétválogatva.
A fenntartható divat egyre nagyobb teret hódít, és a luxusmárkák is felkarolják a trendet. Sokan azonban továbbra sem tudják, hogyan lehet úgy összeállítani a ruhatárat, hogy csökkentsük a karbon-lábnyomunkat. Bár nincs egyetlen tökéletes megközelítés, rengeteg lehetőség létezik, melyekkel élhetünk, rengeteg apró lépés, amit megtehetünk.
214 iskola részvételével lezárult a Fenntarthatósági Témahét keretén belül indult országos időszaki szelektív hulladékgyűjtő verseny. A diákok idén közel 70%-kal több mobiltelefont és majdnem duplaannyi elemet gyűjtöttek, mint a tavalyi évben. Volt diák, aki egymaga 700 darab mobiltelefont, egy másik rekorder pedig több mint egy tonna elemet gyűjtött. A verseny főtámogatói a Belügyminisztérium, a Kék Bolygó Alapítvány és a Yettel Magyarország Zrt.
A Mol és a Lummus Technology együttműködik a műanyaghulladékok kémiai újrahasznosításában – közölte a Mol kedden az MTI-vel.
Az Orbán kormány által sumákban elkészített és zöld szempontból is kontraproduktív hulladékrendelete szerint 9-szeres díjemelkedés fenyegeti a nagyrészt újrahasznosított hullámpapír-csomagolóanyagokat. Ismét a családok fizetik meg a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját.
Július 1-től él a kormány hulladékmutyis MOHU koncessziós rendszere. Immár csak 16 cég 29 telephelyén lehet fémhulladékot leadni az országban, ami óriási visszaesés. A G7 térképre vitte a telephelyeket. A használt akkukkal még rosszabb a helyzet.
A Tetra Pak és a Stora Enso mintegy 29 millió eurós közös beruházásával új, a használt italos kartonok újrahasznosítására szolgáló gyártósor kezdi meg működését Lengyelországban. A gyártósor képes lesz arra, hogy megháromszorozza az ország éves italoskarton újrahasznosítási kapacitását, 25 ezer tonnáról 75 ezer tonnára – közölték a vállalatok.
Jordán Adél is elképedt annak a hatalmas szemétkupacnak a láttán, mely a Greenpeace által szervezett bevásárlás után borította be az asztalt. „Több a szemét, mint maga az étel”, tör ki a színésznőből a videóban, amit a zöld szervezettel együtt készített, ráirányítva a figyelmet arra, hogy az élelmiszerüzletek döbbenetes mennyiségű műanyaghulladékot kényszerítenek a vásárlókra. A Greenpeace azt szeretné elérni, hogy a hazai élelmiszer-üzletláncok 2027-ig csökkentsék felére az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagokat és jelentősen bővítsék az újratölthető italcsomagolások arányát.
A Qubiten visszatérő téma, hogy miféle ökológiai és egészségügyi következményekkel jár a mikroműanyagszennyezés. A csupán pár éve felismert és kutatni kezdett jelenség léptéke globális, nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne fedeztek volna még fel még mikroműanyagokat, ráadásul nem csak a környezetben, hanem az élő szervezetekben is.
Az Alkotmánybíróság elutasította a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 2. § (1) bekezdésének 26b., 26c., 36c. pontjai, 31. § (2) és (3) bekezdése, 53/A. § (3) és (7) bekezdése, 53/E. § (5) és (7) bekezdése, 92/G. §-a, 92/H. § (4), (7) és (9) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
A július elsején hatályba lépő új hulladékgazdálkodási rendszerben ugyanazok szállítják el a hulladékot, aki korábban is tették, mivel a koncesszor MOHU Zrt. ugyanazokkal kötött szolgáltatói szerződést – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna adásában.
Újabb szabályozást szavazott meg az Európai Unió bizottsága, amelyben 2027-től az akkumulátorral rendelkező elektronikai cikkek olyan felépítéssel kell majd rendelkezzenek, ami lehetővé teszi a felhasználók számára a telepek egyszerű, akár otthoni cseréjét is – ezzel meghosszabbítva a készülékek élettartamát.
A fast fashion miatt kidobott – pontosabban el nem adott – ruhák elképesztő mennyisége gyűlt össze Chilében. A hulladéklerakóban lévő óriási ruhakupacokat már egy műhold képén is látni lehet az űrből. A lerakat nagy része olyan termékekből áll, melyeket a gyártók nem tudtak eladni Amerikában, Európában és Ázsiában, ezért ideszállították őket.
Az elmúlt napokban ismét környezetvédelmi aktivisták hajóztak három napon keresztül a Tisza-tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán. A 12 lelkes pethajós csapat összesen 200 részvevője naponta 400-500 zsák hulladékot szedett össze az ártéri erdőkből, a nádasokból és a tóparti hulladékszigetekről.
Kecskére bízták a káposztát azzal, hogy július 1-jétől a Mol Nyrt. leányvállalata gyakorolja az országos hulladékkezelés koncessziós jogát. A Mol az utoljára elérhető, 2021-es adatok alapján a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása volt. A magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas. A G7 újságírója eredt a téma nyomába.