Hírek téma szerint

Amikor a környezetvédelem hulladékos vonatkozásairól beszélünk, többnyire a szelektív hulladékgyűjtés jut az emberek eszébe. Holott ennél jóval többről van szó. Mind a hazai, mind az EU-s szabályozás elvi szinten a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A hulladékpiramis alapja lenne az, hogy ne is keletkezzen végleges hulladék, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk fenntartható szinten maradjon. Ezt követi az újrahasználat, majd az újrahasznosítás, végül az elkerülhetetlenül keletkező végleges hulladék ártalmatlanítása, égetése, lerakása. Hogy a gyakorlat mit mutat, miről szólnak a hírek a hulladék-fronton, az alábbi tematikus hírgyűjtemény tartalmazza:
2015. január 31.

A Humusz Szövetség meghirdeti a "Re-design - gondold újra!" pályázatot a barkácsolni szerető, kihívást keresőknek.

re-designHa szeretnéd megcsillogtatni a kreativitásodat és egyben tenni valamit a környezetvédelemért, jelentkezz a Humusz Szövetség lakossági pályázatára, amelynek témája az egyes tárgyak funkciójának újragondolása és ezekből újrahasznosított használati tárgyak barkácsolása.

2015. január 23.

Új ökocímkét vezetnek be Svédországban, amely az újrahasználatot és a megjavítást promotálja. A Miljönär az első ilyen koncepció Európában - tájékoztatott a svéd hulladékgazdálkodási egyesület, az Avfall Sverige szóvivője. A kezdeményezést az önkormányzatok fogják finanszírozni.

A kampány célja, hogy meghosszabbítsa a termékek élettartamát, ezzel segítve elő a hulladékcsökkentési célszámokat. Ám a címkét nem termék kapja, hanem az olyan vállalkozások, mint pl. a használtcikk-kereskedések.

2015. január 22.

konyhai hulladékAmi a konyhában felesleges, az a kertben még jól jöhet. A legkézenfekvőbb módszer a kávézacc újrahasznosítására, ha szerves trágyaként alkalmazzuk: a rózsabokrok, rododendronok, kaméliák, az örökzöldek, illetve a konyhakertben a retek és a répa is különösen örülni fog neki.

2015. január 20.

Kanapé kádból, fotel bőröndből? Mi is az a re-design, és hogyan járulhat hozzá a hulladék csökkentéséhez?

A hulladék a magyar lakosság 46%-a szerint (Attitudes of European citizens towards the environment, Eurobarometer, 05/2011) az öt legjelentősebb környezeti probléma egyike, ugyanakkor mindössze 12% sorolja a fogyasztási szokásokat a legfontosabb gondok közé.

2015. január 15.

Áder János szerint hibázott a kormány, a parlament, az ellenzéki pártok, az ombudsman és ő maga is a napelemadóval kapcsolatban. Az ellenzék szerint a Fidesz-KDNP a vétkes, és nemcsak a termékdíj a gond, hanem a parlamentarizmus kiüresítése is. Az államtitkár szerint komolytalan az adó mértéke, de 550 évig szennyezheti a környezetet a napelemeknél használt vegyület.

A hétvégén több ellenzéki párt is tiltakozott amiatt, hogy egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a napelemek után. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott, költségvetést megalapozó törvények részeként fogadta el a parlament december közepén, Áder János karácsony előtt, december 23-án írta alá a törvénycsomagot. A rendelkezés a "jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok" kategóriába sorolta a napelemet, ezért január 1-től kilónként 114 forint termékdíjat kell

2015. január 14.

Hordd büszkén a pólót, írj sokat a tollal az újrapapír füzetkébe, a ceruza végét azonban ne rágd szét! :) A Humusz-logós kulacsból még a csapvíz is finomabb, az üzenetet hordozó vászonszatyrot pedig "brit tudósok" sok éves kutatómunkával fejlesztették ergonomikus kialakításúra, mely igazán környezet- és emberbarát bevásárlókellék! ;)

A Humusz Szövetség környezettudatos, szemléletformáló tárgyainak megvásárlásával többszörösen is jót cselekszel!

Jót teszel a környezetnek, hisz füzetünk újrapapírból, tollunk és ceruzánk fából, pólónk biopamutból készült, a kulaccsal számtalan PET palack megvásárlását tudod elkerülni, a textilszatyor pedig a "lebomlónak" titulált műanyag zacskók helyett kiváló és tartós megoldás.

Jót teszel a megajándékozandónak, vagy magadnak, mert minden tárgyunk valóban hasznos, jó minőségű, sokáig használható és fontos üzenetet hordoz.

2015. január 14.

A farmer örökzöld ruhadarab, szinte mindenkinek van kinőtt, megunt, lyukas, foltos stb. farmere. Vétek kidobni, ugyanis remekül újrahasznosítható! A hobbialkotók általában táskákat, neszesszereket, tárolókat készítenek belőle, pedig – többek között – ékszereket is kreálhatunk farmerből. Fiatalos, stílusos, vagány medálok, karkötők, fülbevalók születhetnek a kék vászonanyagból. Összeállításunk a farmer kreatív újrahasznosításához ad ötleteket.

2015. január 13.

Törvénymódosítást kezdeményez a napelemek termékdíjáról a jövő nemzedékek szószólója.


Törvényben biztosított hatásköre alapján a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 1. számú mellékletének módosítását kezdeményezi Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója azzal a céllal, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések mentesüljenek a termékdíjfizetés alól. A napelemekre kivetett termékdíj drasztikus mértéke nem indokolható.

2015. január 12.

A Guide the Diver projekt kukázó emberek számára keres hasznos tárgyi megoldásokat. A kukabúvár életmód kapcsolódik az újrahasznosításhoz, a jogilag éppen szürke zónában működő ételosztáshoz, a rászorulóknak segítő gerillamozgalmakhoz, a pénzt elutasító freeganok életformájához. Hogyan segít egy kukára szerelhető, üveggyűjtő gyűrű? Hogy hívják az egyébként kidobott alkoholba hígítót keverő polgárokat? Mennyi még használható élelmiszert dobunk ki?

Naponta átlagosan 45 kiló, még hasznosítható szemetet dob ki egy átlagos európai közért. Magyarországon például évente 1,8 millió tonna élelmiszert teszünk a kukába. 
Göttler Anna a Kultúrgorilla csoport egyik alapítója, a kukabúvárkodást a dizájnon keresztül megközelítő Guide the Diver projektről mesél. Első blikkre furcsa lehet, hogyan jön a dizájn a szegénységi problémához, a fehér kiállítóterek címkézett tárgyai az utcai kukákban keresgélő emberek gondjaihoz.

2015. január 12.

A "jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok" kategóriába sorolták a napelemet a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvénymódosításával, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint idén január 1-től kilónként 114 forint termékdíjat kell majd fizetni a napelemek után.
Az akkumulátorok enyhébb besorolást kaptak, azok után kilónként csak 57 forintos termékdíjat kell fizetni. A napelem homokból és alumíniumból készül, teljes egészében újrahasznosítható, ennek ellenére vetett ki rá sarcot a kormány.

2015. január 11.

A rákospalotai szemétégetőbe kerül a budapesti hulladék hatvan százaléka.

Budaörs mellett Újpalota is fellázad az útdíj ellen. Hajdu László DK-s polgármester szerint a rákospalotai szemétégetőbe tartó kukásautók eddig az M0-áson és M3-ason közelítették meg a lerakóhelyet, most pedig a kertek alatt, a lakótelepeken át teszik ugyanezt. Hajdu szerint a kerület egyetlen lehetősége, hogy nem engedi át a szemeteseket Újpalota belső útjain. A Blikknek a polgármester így fogalmazott: “Vagy fizetnek, és visszatérnek az M0-ásra, vagy leállnak a szemétszállítással.”

2015. január 09.

A bontók kötelezettsége megszűnik, hogy a kibontott alkatrész után fizessenek a volt tulajdonosnak. Az új előírások (például a kibontott alkatrészekre vonatkozó előírások) mellé új fogalmak is kerültek a rendeletbe, illetve szabályozzák az újrahasználatra előkészítés, az újrafeldolgozás és a hasznosítás arányát.

Januártól továbbra sem kérhetnek pénzt a tulajdonostól az átvett gépjárműért a bontók, viszont megszűnik az a kötelezettségük, hogy a kibontott alkatrész után fizessenek a volt tulajdonosnak - egyebek mellett ezt tartalmazza a hulladékká vált gépjárművekről szóló és ez év elejétől hatályos rendelet.

A korábbi kormányrendelet 2013 elejétől múlt év végéig szabályozta a forgalomból kivont járművek bontását. Az alapvető előírások az új jogszabályban is változatlanok maradtak, de néhány kimaradt, illetve újak is kerültek bele.

2015. január 08.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is meghirdetjük karácsonyi gyűjtésünket; ezúttal a gödi TOPháZ lakói számára várjuk a felajánlásokat. Elsősorban ruhaneműre, főként zoknira, valamint környezetbarát tisztálkodószerekre; szappanokra, dezodorokra van szükség.

"A TOPhÁZ Speciális Otthon 1977. november 1-jén - Pest megye első ilyen jellegű intézeteként - kezdte meg működését Gödön 100 férőhellyel, az értelmi fogyatékos, mozgás- és halmozottan sérült gyermekek ápolására, gondozására átalakított egykori Schaffer-kastély épületében. (...) Jelenleg egy viszonylag új program keretében a főépület 5 gondozási egységében 199 lakó él, az életkor, a nemek, valamint a mentális és fizikai képességek szerinti elosztás figyelembevételével.

2015. január 08.

Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósággal bővült a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). 

Új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővült a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) – jelentette be Áder János köztársasági elnök hétfői sajtónyilatkozatában a Sándor-palotában. Az új igazgatóság vezetője Kőrösi Csaba lesz.  Kőrösi korábban rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, állandó ENSZ-képviselő volt.

Áder: Minden embert érint

2015. január 08.

A fahamut az emberiség évezredeken át nagy becsben tartotta. Igen sokoldalú felhasználhatósága a háztartásokban nélkülözhetetlen volt. A cikkben ezekből a háztartásban és a kertben alkalmazható felhasználhatósági módokról olvashattok ízelítőt.

 

A fa elégetésekor keletkező hamu számos értékes ásványi sót tartalmaz. Erősen lúgos kémhatású, pH-értéke 10-13 közé esik. A lúg tisztító hatása a káliumtartalomtól függ, ezért az egyes fafajták hamujából eltérő erősségű lúg keletkezik. A gyümölcsfáknál erősebb lúg nyerhető a bükkfa hamujából, de egyes leírások szerint még annál is erősebb az akácfa, és a kukoricaszár hamujából.

Mielőtt kidobnánk a fahamut, érdemes megnézni, hogyan hasznosíthatjuk.

Mire használhatjuk a háztartásban?

2015. január 08.

A kétmillió karácsonyi fenyő nagy része a közterületeken szemét­ként végzi. A fővárosban távhőt nyernek a begyűjtött fákból. Pécsett az erőmű kazánjaiban égetik el a fenyőket.

Budapesten évente több százezer fenyőfa kerül az utcákra az ünnepeket követően, ezek döntő többsége pedig a rákospalotai hulladékégetőben végzi. Horváth László, az FKF Zrt. helyettes szóvivője a Metropol.hunak elmondta: idén először vasárnap indultak útnak a „fenyőfajáratok”, melyek kizárólag a kiszolgált karácsonyfákat gyűjtik össze.

2015. január 08.
Vannak olyan farmlakók, akik boldogan hasznosítják újra kukába szánt karácsonyfáinkat!

Kecsketápként hasznosulnak újra a karácsonyfák a Maine állambeli Westbrookban – tudósít a WCSH-6 tévécsatorna. Már három éve adják az állatoknak a kidobott fenyőket, ami Hillary Knight, a Smiling Hill Farm gazdasszonya szerint igazi csemege számukra, ráadásul tele van C-vitaminnal.

2015. január 06.

A hulladékot elszállító közszolgáltatónak legalább két méretű gyűjtőedényt kell felajánlania az ingatlant használók részére, akik ebből a képződő hulladék mennyisége szerint választhatnak - egyebek mellett ezt is tartalmazza a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet.

A januártól hatályos jogszabály előírja azt is, hogy a szolgáltatónak - a vegyes hulladék mellett - a háztól kell elszállítania a műanyag-, a fém- és a papír hulladékot is. A műanyag flakonokat laposan - lehetőség szerint kupak nélkül -, az újságpapír hulladékot pedig kötegelve kell a gyűjtőedényben elhelyezni. A kartonpapírból készült nagyméretű doboz nem helyezhető el a kukában, azt laposra hajtogatva és kötegelve kell a közszolgáltatónak átadni.

2015. január 06.

Az ünnepi extra forgalom, a kapkodva, rohanva vásárló emberek tömege, és persze az, hogy a legtöbben nem saját maguk, hanem mások számára szereznek be termékeket, értelemszerűen magával vonja a reklamációknak és egyéb utólagos kérések számának a növekedését is. Ezen problémák jogszerű kezelését vázolja fel a cikk, hasznos információt szolgáltatva ezzel a kereskedők és a vevők számára is.

Miközben a fogyasztókat védő, illetve a panaszkezelés folyamatát szabályozó előírások sokat változtak az elmúlt években mind a hagyományos, mind az online értékesítést tekintve, sok kereskedő – ismeret hiányában, vagy csak megszokásból – még mindig a korábbi sémák szerint jár el ezekben az ügyekben. Ez pedig nem csak azért aggályos, mert büntetést vonhat maga után, hanem azért is, mert a vásárlók egyre tájékozottabbak a jogaikat illetően, és ha rosszhiszeműséget feltételeznek az eladó fél magatartása mögött, akkor könnyen elpártolhatnak tőle.

2015. január 05.

A Dívány bloggere rendkívül érdekes emberkísérletbe fog, melynek során egy hónapon keresztül kihagyja étrendjéből a feldolgozott élelmiszereket. Nyers ételeket, illetve saját maga által elkészített, mesterséges íz-és színezőanyag mentes élelmiszereket fog fogyasztani, ezáltal várhatóan kevesebb hulladékot is fog termelni. A cikkből megtudhatod ezeken a szempontokon kívül milyen eredményeket vár még kísérletétől, és később követheted, hogyan fog alakulni a valóságban az eredmény.

Rosszul vagyok attól, mi minden kerül a chipsbe, a tortillába, de még egy nyomorult tejszínbe is, úgyhogy elhatároztam, hogy egy hónapon át nem eszem olyan élelmiszert, melyet bármilyen módon előre feldolgoztak. Azaz, simán benyomom a fagyasztott borsót, de csak akkor, ha nem adtak hozzá semmit, és lemondok a pékáruról is, illetve elkészítem magam.

2015. január 05.

Egy seattle-i nonprofit társaság emberi komposztálást kínál a temetés vagy a hamvasztás helyett a forrásgyűjtés fázisában lévő Urban Death Project segítségével. Ez az új temetkezési módszer kevésbé lenne környezetszennyező és energiaigényes, mint a hagyományos elődei.

Korábban beszámoltunk arról az amerikai cégről, amely lebomló anyagokból gyártott urnáiba a megrendelő által választott fának a magját is elhelyezik, így az elhunyt egy erdő fájaként születhet újjá. Az urnát bárhol el lehet helyezni, de a cég lehetőséget nyújt rá, hogy az általa karban tartott parkba is elhelyezhető az elhunyt biournája, amiből a megszülető fát egy mobilos applikáció segítségével online is meg lehet látogatni, sőt, információkat is kaphatunk arról, hogy szeretteink „emlékfái” mennyi oxigén kibocsátásával járulnak hozzá egy fenntarthatóbb világhoz.

2015. január 05.

A kormány rezsicsökkentési kényszere döntött már be kéményseprő vállalkozást és hulladékkezelő szolgáltatót is, a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) azonban úgy ért el egy év alatt a működőképességének határára, hogy arra a központi árcsökkentés csak részben ad magyarázatot.

„A legnagyobb baj az - magyarázza Kiss Lajos, a 650 fős Golop polgármestere -, hogy két hete még csak körülbelül 45 ezer forintos tartozásról tudtam, most meg már kétmillió forintot kell valahonnan előteremtenem”. A harmadik ciklusát töltő polgármesterrel a  Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) december 5-i közgyűlésén közölték: az általa tudott lakossági tartozáson túl a falunak S.O.S. be kell fizetnie 1 millió 300 ezer 988 forintot a 2014-es évre, és további 459 ezer 472 forintot a 2015-ös év első negyedévére – díjkompenzáció címén.

2015. január 05.

Január 1-jétől fogva Seattle-ben tilos ételt vagy élelmiszerhulladékot a szemetesbe kidobni. Eddig is voltak lehetőségek komposztálásra és a zöld hulladék szelektív gyűjtésére, de nem volt kötelező jellegű.

A törvény július 1-jétől lép hatályba, onnantól kezdve ha bármilyen háztartási szemetesben az újrahasznosíthó és/vagy élelmiszerhulladék térfogataránya meghaladja a 10%-ot, bírságot kell fizetni. A törvény az üzleteket, vállalatokat is érinti, kivételt egyedül a nyilvános szemetesek jelentenek.

2015. január 05.

A szelektíven gyűjtött háztartási hulladékból is minél többet a háztól kell elszállítania a szolgáltatónak a hulladéktörvény január 1-jétől hatályos módosítása szerint.

A módosítás kivételessé teszi a hulladékgyűjtő szigeteken történő szelektív hulladékgyűjtést. A törvény szerint ezt "csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken lehet alkalmazni, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása nem biztosítható".

2015. január 05.

Kormányzati segítséggel tisztulhat meg a volt cementgyár azbeszthulladékától a Lőrinchez tartozó Selyp és környéke. A veszélyes hulladék tizennégy ember halálát okozta 2007 és 2012 között.

Víg Zoltán polgármester hétfőn felidézte: a településen 1971-től 2005-ig gyártottak azbeszttartalmú termékeket, az erre szolgáló épületet tavaly bontották le. A területen azóta 26 ezer tonna veszélyes hulladék van. A közegészségügyi hatóságok tavaly megállapították, hogy az üzem működése miatt öt kilométeres körzetben 2007 és 2012 között huszonnyolcan betegedtek meg mellhártyadaganatban és közülük tizennégyen meghaltak.

Oldalak