Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 13 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Környezetvédelmi termékdíj: durva emelkedés a láthatáron

  • 2011. október 31.
  • Scheuer Zsuzsanna

A jelenlegi háromszorosára szándékozik emelni jövőre a különböző csomagolóanyagokat terhelő környezetvédelmi termékdíjakat a kormányzat. A díjtételek ilyen arányú növekedése több céget tönkretehet, s az árucikkek árában is megjelenik majd. Így a fogyasztók újabb áremelésekkel szembesülhetnek majd a kormányzat pénzéhsége miatt. Hozzáértők szerint az árnövekedés a fogyasztás visszaesésével jár majd, ez pedig kérdésessé teszi, hogy befolyik-e a remélt 50-60 milliárd forint a termékdíjból.

Óriási csapást mér a hazai csomagolóiparra, hogy a kormány jövőre többszörösére növeli a csomagolóanyagokra kivetendő úgynevezett környezetvédelmi termékdíjat - állítják szakértők. Egyes társaságok "csak" az eddigi háromszorosát fizethetik majd a be jövőre a kormányzatnak a díjak megnövelése után. Akad azonban majd olyan hazai vállalat is, amelynek 82 százalékkal emelkedik az ilyen jellegű kiadása.

Ez pedig ahhoz vezet, hogy - miután szinte minden termék valamilyen csomagolásban kerül az üzletekbe - így az ára is majdnem mindegyik árunak növekedni fog. A csomagolást gyártó vállalkozások ugyanis nem lesznek képesek "lenyelni" a termékdíjak háromszorosára növekedését. A végfelhasználói árak újbóli emelkedése a fogyasztás visszaeséséhez vezethet.
Ezért kérdéses, hogy az újonnan bevezetendő termékdíj rendszer összességében a várt hatással lesz-e a kiskereskedelemi forgalomra és a költségvetés bevételeire - vélik hozzáértők.

Az új termékdíj törvényt idén júniusban fogadta el a kormány, majd egy hónap múlva már módosították is, ám hamarosan várható az újabb kiigazítása. A jogszabály legtöbb rendelkezése 2012 januárjában lép majd életbe, mégpedig úgy, hogy több, a csomagolási ágazatra, és ezáltal a vásárlókra nézve egyaránt hátrányos változást tartalmaz. A legjelentősebb változás az lesz a díjszedésben, hogy megszűnik az úgynevezett mentességi rendszer. Eddig azok a vállalkozások, amelyek gondoskodtak a hulladékká vált csomagolások szelektív visszagyűjtéséről és újrahasznosításáról, azok hulladékkezelési díj (más néven licenc díj) megfizetésével mentesültek a termékdíj alól. A hasznosítási díjakat a tényleges költségek alapján határozták meg, a termékdíj viszont szankcionáló célzatú, így lényegesen magasabb lesz a fizetendő összeg.

Az államkasszába eddig évente hozzávetőleg 20-25 milliárd forint termékdíj folyt be (nem csak a csomagolásból, hanem az összes termékdíj-köteles cikk után együttesen). A licencíjak további 10-15 milliárd forint kiadással jelentettek a vállalkozóknak. A jövő évben azonban már legalább 49 milliárd forint bevételt tervez a kormányzat, de a legújabb információk szerint már 60 milliárd forintra emelkedhet a jövő évi bevételi terv. A bevétel-növekedés pedig csak akkor következhet be, ha bővül a díjköteles termékek köre, vagy növekednek a díjtételek.

Mindezek mellett megváltozik a csomagolószereket terhelő termékdíjak beszedésének időbeli rendje is, emiatt a jelenleginél korábban kell majd befizetni ezt a közterhet. Ezáltal növekszik az időtartam, ami a díj befizetése és a gyártó, illetve forgalmazó bevételének a beérkezése között eltelik. Vagyis a jelenleginél hamarabb és sokkal magasabb összeget kell majd befizetni a társaságoknak. Ennek következtében - jegyezték meg hozzáértők - nem a jövő év lesz idehaza csomagolási iparág válságból való kilábalásának az éve.
Mi több: egyes társaságokat a csőd közelébe is sodorhat a terheik drasztikus növelése.

A nyári törvénymódosításkor az ipari csomagolás kategóriát nem szüntették meg, pedig ennek a díjtétele magasabb, mint a normál csomagolásé, ami azért furcsa, mert ez azt jelenti, hogy nagyobb terhet visel egy üdítőital-, gyümölcsital-, vagy ásványvízgyártó, mint az a cég, amelyik például hasonló műanyagból készült flakonba mosószert, vagy más vegyszert tölt - mondta lapunknak Folláth Györgyné, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) ügyvezetője. Csak híresztelésekből ismernek különböző számokat a díjemelés mértékéről. Láttak ugyan egy tervezetet, de állítólag annak adatai már nem érvényesek - hangsúlyozta Folláth Györgyné.

A chipsadóból a kormány 40 milliárd forintos bevételre számít, miközben az élelmiszeriparnak tavaly az adózás előtti eredménye 2010-ben 52 milliárd forint volt, és akkor még nem esett szó a környezetvédelmi termékdíj esetleges emeléséről sem. A feldolgozóipar költségnövekedése áremelkedésekhez vezet, amelyet a fogyasztók is megéreznek az ágazatban pedig létszámleépítésekre lehet számítani - figyelmeztetett Folláth Györgyné. Különösen a műanyag csomagolású termékeket sújthatja egy esetleges nagymértékű tarifaemelés, márpedig az ásványvizek többségét ebbe a csomagolóanyagban értékesítik.

Az ásványvízgyártók és -forgalmazók igyekeznek kigazdálkodni, hogy ne kelljen a fogyasztókra hárítani a termékdíj növekedést, és ne emelkedjenek a mostani literenkénti 55-100 forintról az árak. Azonban az áfa és a termékdíj várható növelését már biztosan nem tudják teljes mértékben "lenyelni" - említette Bikkfalvi Istvánné. Míg 1990-ben 3,5-4 liter ásványvizet ivott meg évente egy fogyasztó, addig mostanra ez a mennyiség elérte az évi 100 litert.

Korábban a termékdíjat visszaforgatták a hulladékgazdálkodásba, az újrahasznosító ipar támogatására. Most úgy tűnik, a hulladékgazdálkodásban eddig tevékenykedő nonprofit társaságok helyébe létrehozott állami Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség nevű óriás szervezet finanszírozására fordítják majd a környezetvédelmi termékdíjból befolyt összeget.

Forrás: maipiac.hu