Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 13 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

GVH: 10 millió forint bírság a Lidlnek

  • 2011. június 29.
  • Scheuer Zsuzsanna

szemléletformálásTisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt tízmillió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-re

Tízmillió forintra bírságolta a Lidl áruházláncot a Gazdasági Versenyhivatal, mert megállapította, hogy a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor akciós kiadványaiban nem ellenőrzött és félrevezető szlogeneket alkalmazott.

A Lidl 2010 november-decembere között több akciós kiadványában a "6 éve a legjobb árak!" szlogennel ösztönözte vásárlásra a fogyasztókat. A vállalkozás állítása szerint a szlogen kizárólag az üzletlánc saját üzleteiben kapható termékek áraira vonatkozott, és nem hozható összefüggésbe a versenytársak termékeinek áraival. A GVH álláspontja szerint azonban a "legjobb árak" kétes üzenete egyértelműen arra utalt, hogy a vállalkozás valamennyi versenytársához viszonyítva alkalmazza a legalacsonyabb árakat.

A Lidl emellett a 2010. december 30. és 2011. január 5. közötti reklámkiadványaiban a "2011-ben is a legjobb árakkal várjuk Önöket!" szlogent szerepeltette, s ezzel ismét arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy az új évben is ő alkalmazza a legkedvezőbb árakat.

Vizsgálata során a Versenyhivatal megállapította, hogy a Lidl mindkét esetben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, a bírság meghatározásánál pedig azt is figyelembe vette, hogy a reklámújságokban a hirdetések több héten át jelentek meg, így a fogyasztók széles körét érték el. A büntetés mértékét az is befolyásolta, hogy a karácsonyi-újévi időszakban jelentek meg a reklámok, amikor a vásárlás kiemelt fontosságú a fogyasztók nem annyira tudatos, ám annál szélesebb rétegeinek.

A reklámetika szerint a fogyasztók bizalmával, tapasztalatlanságával, hiszékenységével, esetleges tudatlanságával nem lehet visszaélni, illetve azt kihasználni. A fogyasztók megtévesztése elsősorban a tájékoztatással valósul meg, ezen belül is a legtöbb probléma a reklámállításokkal van. Egy reklám még ha lényegét tekintve igaz is, vagy egyes részleteiben pontos, mégsem tartalmazhat semmiféle túlzást, kétértelmű kifejezést, ellenőrizhetetlen állítást. A megjelenítés akkor félrevezető, ha becsapja, vagy valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztót, és befolyásolja annak gazdasági döntését. Ha egy reklám felsőfokú jelzőt használ ("felülmúlhatatlan", "legjobb", "legolcsóbb" stb.), ez csak akkor jogszerű, ha igaz minden piaci résztvevő tekintetében. Törvénysértő azonban, ha az állítást nem tudják alátámasztani pártatlan szakértői véleménnyel, és ha az állítás igaz voltát nem tudják ésszerűen hosszú ideig biztosítani.

A vállalkozók tehát fokozott gondossággal kötelesek eljárni a reklámközlés valóságát megalapozó tények vonatkozásában, és kötelességük azon piaci magatartások elkerülése, amelyek a fogyasztó megtévesztésére alkalmasak. A termék tulajdonságait fel kell tárniuk, de nemcsak az eladó-vevő viszonyában, hanem a gazdasági verseny tekintetében is.

A fentieken kívül jó, ha szem előtt tartjuk, hogy a szuper ajánlatok célja az idő előtti vásárlások kikényszerítése, szabadulás az elfekvő árukészletektől, a fogyasztó becsalogatása az üzletekbe - ahol aztán kedvet kap más termékek vásárlására is -, valamint a fogyasztói bizalom és hűség kialakítása. Nem elegendő tehát a GVH szankcionáló ereje a különösen előnyös vásárlások hamis látszatának keltése miatt: saját fogyasztói magatartásunknak is ésszerűnek kell lennie, döntéseinket körültekintően, megfelelő értékelés után kell meghoznunk.

Forrás: gvh.hu, tudatosvasarlo.hu