Augusztus 21-ére kimerül a természet idei költségvetése
A GFN magyarországi partnerszervezete, a Dandelion Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. hétfői közlése szerint az “ökológiai túllövés napja” szemléletesen úgy értelmezhető, hogy ettől kezdve az év hátralévő részében az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásokat már a természeti tőke feléléséből fedezi, és már nem annak “kamataiból” él, hosszú távon is fenntartható módon.
“Ha valaki a teljes éves jövedelmét elkölti kilenc hónap alatt, annak
valószínűleg igen komoly aggodalomra lehet oka” - hívja fel a figyelmet
Mathias Wackernagel, a GFN igazgatója. “A helyzet nem kevésbé
aggasztó, ha mindez az ökológiai költségvetésünkkel történik meg.(...) Tovább már nem finanszírozhatjuk fogyasztásainkat az - ökológiai
értelemben vett - hitelből!” - hangsúlyozza Wackernagel.
A kutatóintézet számításai szerint a természeti erőforrások iránt
támasztott emberi igények mértéke bő két évtizeddel ezelőtt lépte túl
azt a szintet, amelyet a természet fenntartható módon biztosítani tud.
Jelenleg majdnem másfél évre van szüksége a földi ökoszisztémának ahhoz,
hogy előállítsa - megújítsa - azon erőforrásokat, amelyeket az
emberiség egy év alatt elfogyaszt.
Az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a nagy-britanniai
székhelyű New Economics Foundation által kidolgozott koncepció. Az
ökológiai költségvetés felélésének napját idén a 2007-es év statisztikai
adataiból kiindulva vetítik ki a jelenre (mivel ez a legutóbbi év,
amelyre globális szintű statisztikai adatok rendelkezésre állnak).
Tavaly a túllövés napja még több mint egy hónappal későbbre, szeptember
25-re esett, igaz, a különbség egy része a számítási módszertan
fejlődésével és a pontosabb adatokkal magyarázható. A legfrissebb adatok
például azt mutatják, hogy világszinten kisebb a biokapacitás értéke,
mint ahogy azt korábban becsülték, főként a legelőterületek
tekintetében.
Andrew Simms, a New Economics Foundation szakpolitikai igazgatója a
fogyasztás növekedését okolja a Túllövés Napjának korábbra tolódásáért. A
The Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadásának beszámolója
szerint Simms a fejlődő országok, így például Kína lakosságának növekvő
hús-, valamint autó- és más energiaintenzív termékfogyasztását
említette példaként. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a zöld
fejlesztések és az energiahatékonyság ellenére a gazdag országok is egyre
többet fogyasztanak, mivel az emberek folyamatos keresletet mutatnak a
legújabb technológiai újdonságok iránt.
Mathias Wackernagel szerint azért akad némi vigasztaló kilátás: a legtöbb technológia és megoldás, mellyel a problémák orvosolhatóak lennének, már léteznek, illetve elérhetőek bárki számára. Ezek közé tartozik az okos várostervezés, az energiahatékony házak, az ökológiai szempontú adóreform, a fosszilis energiahordozók támogatásainak eltörlése, a racionális népességpolitika, a kerékpárhasználat, a kevesebb húsfogyasztással járó étrend, valamint a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelembe vevő árszabások megjelenése.
Vagyis: a lábméretünkről ugyan nem tehetünk, de a lábnyomunk igenis rajtunk múlik!
