Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 9 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hulladékszállítást sem kíméli a Fidesz

  • 2015. május 28.
  • mese
Szerző: 
mese

Minimum kétséges a kormány azon állítása, miszerint a hulladékgazdálkodás államosítása igazi sikertörténet.

V. Németh Zsolt szerint jelenleg hosszú távú építkezés folyik a hulladékgazdálkodás területén, ennek eredményeként ezt a tevékenységet állami, önkormányzati nonprofit cégek végzik. Valójában azonban rettenetes állapotban van a hazai szemétszállítási szektor.

A 2012. évi szinten befagyasztott árak (rezsicsökkentés) mellett a különböző jogszabályok tetemes többletköltséget róttak a szolgáltatókra. A lerakási járulék, a felügyeleti díj, a tranzakciós adó, az e-útdíj, illetve az EKÁER-rendszer is pluszköltséget jelent a szolgáltatóknak, a kényszerszolgáltatás pedig szintén óriási pluszköltség, amelyet a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek egyszerűen nem tudnak kigazdálkodni.

 A gödöllői Zöld-Híd már nem tudja kifizetni a munkavállalóit, ha a NAV inkasszózza őket, akkor a heteken belül becsődölnek.  De nem ők az egyetlenek. A Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (BH) ügyvezető igazgatója nyilatkozata szerint cégük a 2014-es évet 100 milliós veszteséggel zárta, 2015-ben 160 milliós veszteséggel számolnak, miközben az előző években korántsem voltak veszteségesek. De hasonló a helyzet a Hajdúságban és Debrecenben is.

szemettelep.jpg

Államosítással vegyes rezsicsökkentés: gondok a hulladékgazdálkodásban

A hulladékgazdálkodás kiemelt terepe volt a jobboldali közszolgáltatási politikának. A rezsicsökkentés mellett elsőként itt vezették be a nonprofit szolgáltatásokat, másrészt, itt írták elő a kötelező állami (önkormányzati) többségi tulajdont és irányító befolyást. A kormányzat szerint a hulladékgazdálkodás államosítása igazi sikertörténet. A tények azonban mást mutatnak. Egyrészt, az államosítással nem csökkentek a költségek, azonban a rezsicsökkentéssel csökkentek a bevételek. Így az immáron döntően állami szektorban megnőttek a veszteségek is. Ezt az is jól mutatja, hogy az eredetileg tervezett, lényegében a szükségszerűen veszteséges üzemeltetés kompenzálását célzó, a szolgáltatás megszervezéséért felelős önkormányzatoknak nyújtott pályázati támogatás összegét 2014 elején közel két és félszeresére kellett emelni.

1_7.png

Azonban ez az emelt összegű megoldás sem jelentett teljes sikert, ugyanis ott, ahol eddig is rendkívül nyomott áron szolgáltattak, a rezsicsökkentés miatt tovább nőtt a várható veszteség. Így számos, kisebb és elzártabb – jellemzően hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű településen – lényegében megoldhatatlanná vált a közszolgáltatás megszervezése.

Ez az amúgy is rossz helyzetű településeket érintette különösen negatívan. Ezeken a településeken ugyanis a katasztrófavédelemnek kellett – lényegében kényszerszolgáltató kijelölésével – megoldania az egyébként közegészségügyi és járványveszéllyel fenyegető helyzetet. Ez pedig 2014-ban nem 1, nem 2, hanem 252 települést (az összes település 7,99 százalékát) érintett Magyarországon. Ha megnézzük a miniszteri levél mellékletének listáját, akkor láthatjuk, hogy a települések között rengeteg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei.

Hulladékgazdálkodás: háromszoros drágulás, káosz és óriási visszaesés az újrahasznosításban

A kormánynak mára a hazai, 15 év alatt kiépült hulladékgazdálkodási rendszert is sikerült teljesen lerombolnia. A régi, problémákkal küzdő, de működő rendszert ugyanolyan eszközökkel verték szét korábban, mint amellyel most a gázpiacot szántják be. A korábban működő cégek helyett a hulladékbizniszben is pénzt láttak, és Illés Zoltán akkori államtitkár vezetésével (aki azóta többek között azzal vádolja Orbánt, hogy szétverte a környezetvédelmet) 2011-ben létrehozták a központosított állami szuper szolgáltatót.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ezután utólag írta ki a mutyigyanús közbeszerzési pályázatokat a hulladékbegyűjtésre, a szervezet vezetője pedig volt cégét bízta meg tanácsadással. 

Hulladékmutyi

Legutóbb a 2012-2013 közötti állami hulladéktendereken kartellező cégek tevékenysége felett hunyt szemet a kormány. Egy tavaly benyújtott salátatörvényben lévő Dankó Béla által benyújtott módosító szerint nem lehet megbüntetni a fogyasztókat is megkárosító, kartellező cégeket. Persze maga a tevékenység, az áregyeztetés nehezen bizonyítható, de a Gazdasági Versenyhivatal tavaly ősszel eljárást indított a cégek (Alcufer Kft., a FE-Group Invest Zrt., a Selector Kft. és az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.) ellen kartellezés gyanújával, és már a helyszíni kutatás is megvolt a cégek telephelyein.

A gyanú szerint  „a cégek 2012-től egyeztettek és információkat osztottak meg egymással annak érdekében, hogy az OHÜ Nonprofit Kft. által 2012 és 2014 között kiírt közbeszerzési eljárásokat felosszák, és a beadásra szánt ajánlatokat és árakat egyeztessék” – írta az index.hu. A módosítót benyújtó Dankó Béla szerint pedig valóban történt a cégek között egyeztetés, ezt azonban nem kartellezésként, hanem szakmai szükségszerűségként kellene felfogni, hiszen az ilyen jellegű tendereken elengedhetetlen az egyeztetés az eredményesség érdekében...

A rezsicsökkentés és a szétbarmolt rendszer miatt jelenleg az egész iparág háromszor drágábban működik, miközben az áremelési tilalom miatt sorra jutnak csődközelbe a hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltatók. Eközben pedig az egész rendszer egyik kulcsindikátora, az újrahasznosítás mértéke is drámaian csökkent az elmúlt években az átalakításokból fakadóan.

szemetszallitas.png

Az OHÜ azóta már a múlté, a káosz pedig nem lett kisebb. A környezetvédelemért felelős ex-államtitkár, Illés Zoltán, aki többek közt a hulladékgazdálkodás államosítását is levezényelte, mára csupán egy lett a fideszes ex-államtitkárok közül, akik apartvonalról ekézik egykori kormányukat.

Lassan, de biztosan elvéreznek a szemétszállító cégek

A gödöllői Zöld-Híd már nem tudja kifizetni a munkavállalóit, ha a NAV inkasszózza őket, akkor a heteken belül becsődölnek.  De nem ők az egyetlenek. A Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (BH) ügyvezető igazgatója nyilatkozata szerint cégük a 2014-es évet 100 milliós veszteséggel zárta, 2015-ben 160 milliós veszteséggel számolnak, miközben az előző években korántsem voltak veszteségesek.

A jogszabályi előírásokat nekünk is be kell tartanunk, függetlenül az anyagi helyzetünktől: így például magasabb minimálbért és ezzel együtt több járadékot fizetünk, az idéntől kötelező házhoz menő szelektív gyűjtés pedig több gyűjtőutat, több munkabért jelent, ezek miatt várhatóan évi 20-22 millió forintos többletköltségünk lesz. Nagyon megemelkedett a hulladéklerakási díj, ezen kívül van felügyeleti és útdíj is, miközben a rezsicsökkentés óta a lakosság kevesebbet fizet a szolgáltatásért -mondta Simon Péter, a BH ügyvezető igazgatója.

Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (HHG Kft.) is óriási gondban van, bár 2013-ban még nyereségesek voltak, 2014-re 117 milliós veszteséget okozott nekik a piaci környezet átalakítása. A rezsicsökkentés 22 százalékkal mérsékelte a bevételeiket, ráadásul 2014. év során a hulladékgazdálkodási törvény több jelentős teher mellett bevezette a felügyeleti díjat, amelyre tavaly 20 millió, hulladéklerakásért pedig 160 millió forint adót kellett kifizetniük.

A Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. alvállalkozójaként szolgáltató –AKSD Kft. szintén 42 milliós veszteséggel zárta 20014-et, ráadásul mindezt jelentős önkormányzati támogatás mellett. Januárban például a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) került a működőképesség határáraA kényszerszolgáltatásra kijelölt cégeknek a szolgáltatás elvégzése kötelező, ugyanakkor óriási veszteségeket termel, hozzájárul a csődközeli állapotok kialakulásához. Kényszerszolgáltatók nélkül viszont ezeket a településeket egyszerűen elöntetné a szemét. 

Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a kormány által megdolgozott piacon a szolgáltatóknak a jelenlegi bevételek már egyáltalán nem adnak fedezetet a folyamatosan növekvő költségekre. A 2012. évi szinten befagyasztott árak (rezsicsökkentés) mellett a különböző jogszabályok tetemes többletköltséget róttak a szolgáltatókra. A lerakási járulék, a felügyeleti díj, a tranzakciós adó, az e-útdíj, illetve az EKÁER-rendszer is pluszköltséget jelent a szolgáltatóknak, a kényszerszolgáltatás pedig szintén óriási pluszköltség, amelyet a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek egyszerűen nem tudnak kigazdálkodni.

forrás: tenytar.blog.hu