Hadjárat a palackozott víz ellen: aki aggódik a környezetért, a csapvizet választja

  • 2008. augusztus 29.
  • humusz

Európa- és Amerika-szerte egyre többen hagynak fel palackozott vizek vásárlásával, s isznak inkább vezetékes ivóvizet. Sokakat a környezettudatosság tesz csapvíz-rajongóvá: a vászonszatyor elterjedése után az újratölthetõ palack lehet a legújabb ökodivat. A Tudatos Vásárló írása.

 

Az amerikai Jennifer Phillipst azért gyötörte hosszú ideig bűntudat, mert munkahelyén nem gyűjtötték szelektíven a hulladékot. A Nashwille-i ügyvédi iroda értekezletein hátrahagyott üres műanyag palackokat kezdetben hazahordta, hogy a háztartási hulladékával együtt a lakásához közeli szelektív gyűjtőbe vigye. Ma már büszkén újságolja, hogy a cég már kancsóba töltött jeges csapvízzel kínálja a megbeszéléseken résztvevőket. A csapvízre váltással a vállalat évente háromezer palacktól kíméli meg a városi szemétlerakót.

David Wilk könyvkiadó és csapvíz-aktivista a gyerekei focipályáján világosodott meg. Edzésről-edzésre szembesült a játék után hátrahagyott, pázsitot beborító italos palackokkal és dobozokkal - idővel inkább egy nagy csapvizes üveggel kezdett meccsre járni. A gyerekek ma már maguk töltik újra kulacsukat, ahányszor csak megszomjaznak.

Wilk, aki szerint fogyasztói szemléletünk eredménye az „eldobó-társadalom", a Turnontap.com oldal elindításával igyekszik népszerűsíteni a vezetékes vizet, s csökkenteni a szeméttelepeket terhelő műanyaghulladék mennyiségét. „Viselkedésünk következményeinek költségeit be kellene építeni a termékek árába" - mondja.

 

A forradalom előszele

A palackozott vizek ügye Kanadában - Wilk szavaival - valóságos „lázadás" jelleget ölt. Hallgatók szerveznek tiltakozásokat és nyilvánítják egyetemüket palackozottvíz-mentes övezetté. Az ivókutakkal jól ellátott középiskolák diákjai is megkérdőjelezik intézményük olyan nagy ásványvíz-gyártókkal kötött szerződéseit, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi. Mások jelképesen palackozott levegőt árulnak egy dollárért.

A változás szelét jelzi a United Church of Canada nevű protestáns felekezet hárommillió hívet célzó felhívása is: templomi eseményeiken, találkozóikon mellőzzék a palackozott vizet. A torontói ökomenikus aktivisták az egyház befolyásának és felelősségének tudatában cselekszenek. „Miért fizetünk kétszer annyit a palackozott vízért, mint a benzinért?" - kérdeznek rá kampányukban.

„Felelőssé kell tennünk a palackozott vizek forgalmazóit. Ezek a vállalatok gyakorlatilag árucikké teszik az ivóvizet. Változásra kell bírnunk őket." - jelenti ki Richard Girgard, az Ottawai Polaris Intézet kutatója.

A palackozott víztől való elfordulás a Slow Food mozgalomnak is része, amennyiben a mozgalomhoz tartozó éttermek a helyi mezőgazdaságot, valamint a külföldi alapanyagok szállításával felhasznált energia csökkentését támogatják. „Nincs értelme messziről szállítani azt, amiből helyben is ugyanolyan jó minőségben áll rendelkezésre" - vallja Mike Kossa-Rienzi, Berkeley világhíres étterme, a Chez Panisse vezetője, mióta utánaszámolt, hogy az általa korábban rendelt, Olaszországból utaztatott 25 ezer üveg ásványvíz szállítása mekkora széndioxid-kibocsátással járt.

Nagy lökést adott a palackozott vizek elleni mozgalomnak a San Francisco-i polgármester, Gavin Newsom is. A 2007-es Víz Világnapján elrendelte a városi közintézmények palackosvíz-szállítókkal kötött szerződéseinek felmondását. Az intézkedés keretében italautomaták helyett a Sierra hegység vezetékes vizét kínáló berendezéseket helyeztek üzembe. Azóta több amerikai nagyváros követte San Francisco példáját.

 

Palackozott szemét

A palackok újrahasznosításával foglalkozó Container Recycling Institute (CRI) számítása szerint az USA-ban forgalmazott műanyagpalackok előállításához évi 15 millió hordó olajra van szükség. A vizek légi és közúti szállítása még ennél is több fosszilis üzemanyagot emészt fel. Hasonló európai adatot nem találtunk, de a polietilén-tereftalát (PET) alapanyagot újrahasznosítók iparszövetségének (PET Container Recycling Europe, Petcore) adatai szerint 2004-ben az Európában forgalmazott palackok 31%-át, 665 ezer tonnányi műanyagot dolgoztak fel. Ez a mennyiség a 2014-re becsült 43%-os újrahasznosítási arány mellett 1,6 millió tonnára nőhet. Belátható, hogy a jelenlegi trend mellett az újrahasznosítás nem tud érdemben lépést tartani a szeméttelepeket ellepő PET palackok forgalmának növekedésével.

Ráadásul a tömegrendezvények helyszínein, reptereken és más, szelektív hulladékgyűjtőkkel kevéssé ellátott helyeken hátrahagyott palackokat elenyésző arányban hasznosítják újra. A CRI adatai szerint Amerikában tízből nyolc vizespalack szemétlerakóban végzi. A földből kimosott, tengerbe kerülő műanyaghulladék már Texas államnál kétszer nagyobb felületű lebegő szigetet képez a Csendes-óceánon.

A CRI becslése szerint ezer év kell egy műanyag palack lebomlásához. A morzsákra töredező színes palackok anyagát a tengeri halak és madarak finom falatnak nézik. A tengeri állatok gyomra tele van ezekkel a műanyag szemcsékkel - számolnak be a tengerpartra mosott tetemeket boncoló tudósok.

A PET palackokat ráadásul csak néhányszor lehet újrahasznosítani, a visszaváltható üvegek elterjedését pedig a magasabb szállítási költség gátolja, ezért a hulladék-gazdálkodási szakértők nem is látnak esélyt ezek útólagos elterjedésére. Az üvegvisszaváltás ellen lobbizó forgalmazókat láthatóan egyébként sem érdekli az eladott termék további sorsa. Ameddig ez így van, Neil Seldman a helyi önellátásra szakosodott Institute for Local Self-Reliance (ILSR) szakértője ezért a kulacsból fogyasztott csapvízben látja a hulladék-megelőzés kulcsát.

Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke kérdésünkre elmondta, ezen a téren a helyzet Magyarországon sem jobb, a gyártókat, forgalmazókat bizony itt sem érdekli, mi történik a piacra kikerülő csomagolóanyagokkal. A forgalmazók és szövetségeik (így az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Kereskedelmi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) ugyancsak keményen lobbiznak azért, hogy véletlenül se terhelje őket nagyobb felelősség az újrahasznosítási és begyűjtési százalékokra vonatkozó uniós kötelezettségeken túl - s akkor még nem is beszéltünk az újrahasználatról. Nem csoda hát, hogy ennek mértéke mindössze 0,8%-os az ásványvizes flakonok és 5% alatti a nem alkoholos üdítők palackjai esetében.

A vádakat elhárítani igyekvő forgalmazók nemzetközi szövetsége (International Bottled Water Association, IBWA) a palackozott vizet a szénsavas üdítőitalok egészséges alternatívájaként állítja be. Sőt, természeti katasztrófák esetén a palackozott víz egyenesen életet menthet - jelzik a Katrina hurrikán utáni állapotokra emlékeztetve. Szóvivőjük, Steven Kay szerint nem állítható szembe a palackozott és a vezetékes ivóvíz. „A legtöbben mindkettőt fogyasztják. A palackozott víz az egészséges választás lehetőségét nyújtja."

Fordulat figyelhető meg ugyanakkor a forgalmazók marketing tevékenységében. A csapvíz-mozgalom hatására a palackozott vizek forgalmazói újrapozícionálják termékeiket - mutat rá Betty McLaughlin, a CRI igazgatója. A különleges szűrés valamint az ízesítés hangsúlyozása mellett megjelennek a hozzáadott antioxidánsok is. Az ízesített, illetve oxigénnel dúsított ásványvizek magyarországi részesedése jelenleg 1-2% körüli. Az antioxidánsok egyelőre a Lipton jeges tea italok reklámjaiban kapnak kiemelt szerepet.

 

Nem minden újratölthető!

A könnyebb, kevesebb alapanyagot igénylő csomagolásra való átállás a palackozott vizet forgalmazó vállalatok szövetsége szerint megnyugtató válasz a környezetvédelmi aggályokra, az újratölthető kulacsokat és háztartási vízszűrő-berendezéseket gyártó, mára igencsak felfutott cégek (pl. a svájci Sigg, az amerikai Nalgene, a német Brita) azonban saját termékeiket, vagyis az újratölthető kulacsokat és a háztartási vízszűrő-berendezéseket hirdetik valóban felelős választási lehetőségként.

Azonban van még mit tanulnunk az újratölthető palackokkal kapcsolatban is. Kutatások szerint az áttetsző polikarbonát palackok anyagából biszfenol-A (BPA) vegyület mosódhat ki. Ez a hormonrendszert megváltoztató vegyület szervezetünket megtévesztve ösztrogénekhez hasonló módon fejti ki hatását. A veszélyre Patricia Hunt, a Washingtoni Egyetem kutatója akkor figyelt fel, amikor a kísérleti egereinek polikarbonát tárolóiból kimosódott BPA nemzőképtelenséget idézett elő hím egerekben.

A BPA-val összefüggésbe hozható alacsony spermaszámra, megnövekedő prosztata- és mellrák kockázatra figyelmeztető kutatók nem ajánlják a műanyag kulacsok használatát, sőt, további vegyi anyagok PET palackokból való lehetséges kimosódására is figyelmeztetnek, különösen, ha azok sokat vannak napon.

A palackozott vizek visszaszorulása annak ellenére is fellendítette az otthoni vízszűrők forgalmát, hogy a vízminőséget felügyelő szakemberek szerint a vezetékes víz többnyire szűrés nélkül is megfelelő. A vizüket tavakból és szennyvizet is elvezető folyókból nyerő településeken ugyanakkor megfontolandó lehet a vízszűrő használata. A csapvíz ízét rozsdás vezetékek vagy természetes vastartalom is befolyásolhatja.

 

Milyen a csapvíz?

A vezetékes ivóvízhez visszatérőknek ajánlott tájékozódni a helyi vízszolgáltatásról - ami Magyarországon jelen pillanatban nem is olyan egyszerű. Az Egyesült Államokban például a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökségnél (Environmental Protection Agency, EPA) könnyen hozzáférhetőek a vízminőségi jelentések rendszeresen közzétett adatai. A tájékozódást környezetvédő munkacsoportok (pl. az Environmental Working Group, EWG) összefoglaló adatbázisai is segítik. A Tap Water Database segítségével irányítószám alapján megtudható, hogy a helyi szolgáltató által nyújtott vízminőség az elvárásoknak megfelelő-e.

Magyarországon az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felügyeli a ivóvízminőséget; de átfogó vízminőségi adatbázis sem az ÁNTSZ, sem a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) honlapján nincs - ezek híján pedig legfeljebb a helyi víziközmű-szolgáltatók közléseire hagyatkozhatunk. [Legalábbis mi nem találtunk az interneten egyszerűen hozzáférhető, rendszeresen frissített, nyilvános adatbázist. Ha valaki tud ilyet, megköszönjük, ha tudomásunkra hozza. - a szerk.]

Végül: az új vízfogyasztási szokások terjedésének köszönhetően több figyelem irányulhat a vízforrások megóvásának ügyére is. A palack elvetése utáni következő lépés a kellő tájékozottságot feltételező, tudatos, a vízellátó rendszerek fejlesztését elváró választói magatartás - valamint a természetes, felszíni és felszín alatti vizek jobb, tudatosabb védelme a háztartásokban is.

 

Készült Melissa Knopper coloradoi szakíró és csapvíz-hívő a The Environmental Magazine 2008. május-júniusi számában megjelent cikke alapján. Fordította és átdolgozta Bódi Tamás.

 

 

Forrás: Tudatos Vásárló 

Hozzászólások

M.o-n a csapvizek csapnivalóak, ezért én desztilláltvizet iszom, s azzal is főzünk, immár 8.éve! Sokkal finomabb és értékesebb egy tea, egy leves, egy gabontejes kakaó deszt.vízzel Néha RO-vizet is használunk, de az a ritkább. A cikkben is RO-vizet kínálnak jeges kancsóban, tehát az nem csapvíz!!! RO-s vízben ,ossuk meg a gyümölcsöket, zöldségeket és RO-vízet desztillálunk, mert így nincs lerakódás a desztilláló edényen, míg ha csapvizet desztillálnánk, akkor naponta hosszantartó munkával lehetne csak tisztántartani a desztilláló edény belős felületét a vízben lévő sok mocsok miatti lerakódás (kátrány, vízkő, stb. A jövő útja az Ro-víz, meg a desztillálás, mert így trágyxléből is jó minőségű, emberi fogyazstásra alkalmas vizet lehet előállítani. Nem kell tehát riogatni a világot, hogy 50 év múlva nem lesz tiszta vizünk. Természetesen, mint környezetvédő azon vagyok, hogy élővizeink ne szennyeződjenek el. Jelenleg a Duna melletti települések csapvizeiből 130.000 féle különböző, zömmel egészségkárosító anyagokat lehet kimutatni, s ezekből mindössze 30-50 anyagot tud csak kimutatni az ÁNTSZ!!! Azt sem szabad elfelejteni, hogy a cikkben írt csapvizek nem klórral, hanem hidrogénperoxiddal vannak fertőtlenítve, s így nem terhelik a szervezetet a szervetlen klórszármazékok. Senki nem beszél arról, hogy az ásványvizes PET-palackokból több dioxin oldódik ki, mint amennyi azokban a kínai játékokban volt, amelyet dioxintartalma miatt kivontak a forgalomból!! Én csak üveg, vag yritkán PVC palackokat használok. Jók még a sörgyárak dioxinmentesített palackjai is. Tesék mondani az ásványvíz forgalmazók miért nincsenek kötelezve a dioxinmentesített palackok használatásra? Üdv.: Biolaci, vagyis Várhegyi László

Én NEM VAGYOK HAJLANDÓ LEMONDANI A PET PALACKOS ÁSVÁNYVÍZ FOGYASZTÁSÁRÓL! Nem fogok csapvizet inni, mert tudom milyen anyagok vannak benne, és van olyan extrakt anyag aminek nem mérik a hatáértékét! DE!!!!!!! AZ ÖSSZES PALACKOT AMI KEZEM KÖZÉ KERÜL( NÉHA MÉG AZ UTCÁN IS FELVESZEM) HULLADÉK GYŰJTŐ SZIGETRE VISZEM SZELEKTÁLVA ennyi nem küzdeni kell a fogyasztása ellene, hanem megoldást kell keresni a kiürült palackok sorsának megoldására először fordul elő hogy a hírrel NEM értek egyet sajnálom...

Várhegyi László (HUMUSZ-tag) - 2008.09.01. 22:56 teljesen egyet értek az előttem hsz.-val

Felelőtlen kijelentés az, hogy Magyarországon a csapvizek csapnivalók, az RO-vizet desztillálni pedig értelmetlen és felesleges. Az ionmentes víz fogyasztása azzal jár, hogy veszélybe kerül a szervezet sóháztartása. Teljesen légbőlkapott a 130.000 kimutatható vegyülettel való riogatás. Valószínütlen a PET-palackok dioxintartalma, a kioldódása még inkább. Ullrich Ede okl.vegyész

sztem is veszélyes desztillált vizet inni

ossa, 100 dolláros kőolajból PET-palackot csinálni?

Kód: kukabuvar-080903 TISZTELT HÖLGYEK ÉS URAK! A desztillált ivóvízről lebeszélést a talmud (zsidó törvénykönyv)IS előírja, de csak a nem zsidókkal szemben. Zsidók részére tiszta esővízet (frakcionáltan desztillálódott vizet) ír elő legjobb ivóvízként. Mózes II. 23. 20-33-is azt írja elő, hogy a zsidók az ivóvízük és a kenyerük "másságával" kaparintsák meg az általuk kiirtani akart népek helyét. A zsidók részére a talmud is előírja a konyhasó (NaCl) fiziológiás pótlását (a desztillált víz mellé evett sós kenyér formában). Mint ismeretes, a nem kóser ivóvíz előnyének töntetik fel, ha nem tartalmaz konyhasót, s elriasztják a nem kóser étkezésüeket a konyhasóval normális, fiziológiás mértékben történő sózástól, s kálisóval pótoltatják a sós ízt. Egyébként már a WHO ajánlja ivóvízként a baktériumoktól és vírusoktól mentes tiszta desztillált ivóvizet. Ugyancsak felhívja a figyelmet, hogy az ételekkel kell pótolni minden más anyagot, főleg konyhasót. A fiziológiás SALSOLA infúziós oldat is desztillált víz, amelyben 0,9% konyhasó van. Aki ezeket nem érti, nem hiszi el, mert pl. az ellenkezőjére tanították, kérhet orvos- és gyógyszerész-továbbképzési méréstani e-mail könyvet tőlem. E-mail-címem: ujvizforras@freemail.hu. Verőce, 2008. 09. 03. Tisztelettel: Tejfalussy András dipl. mérnök, méréstani szakértő TUDOMÁNYOS RENDŐRSÉG PJT www.aquanet.fw.hu +36-202181406 Melléklet: a népirtó konyhasóhiányos, káliumdús étkezés miatti betegségek a Nobel-díjas mellékvesekutatók mérései (és mások mérései) alapján összegezve: Kód: NepirtoNahianyKtobbletTunetei NOBEL-DÍJAS KUTATÓK MÉRÉSEI IS BIZONYÍTJÁK, HOGY SZÁMOS BETEGSÉG NAGYSÁGRENDI MEGSZAPORODÁSÁNAK A HAGYOMÁNYOS („FIZIOLÓGIÁS”) SÓZÁSSAL ELLENTÉTES ELVEKRE ALAPOZÓ „ÉTKEZÉSI SÓREFORM” A FŐ OKA A MEDICINA Orvosi Könyvkiadó (Budapest, 1976) „Technika a biológiában 8” c. kiadványában, „A biológia aktuális problémái” főcím alatt található „A mellékvesekéreg biológiája” c. fejezet. Aki írta, az akadémiai nívódíjas Dr. Szabó Dezső azokat az új mérési eredményeket ismerteti, amelyek alapján Kendall, Reichstein és Hench 1950-ben Nobel-díjban részesültek „a mellékvesekéreg-hormonok és szerkezetük és biológiai hatásuk” felfedezéséért. Az összefoglalás jellegű leírás emellett további 61 tudományos publikáció mérési eredményeire is hivatkozik. (Az alábbiakban zárójelben jelzem, hogy a könyvből itt idézett megállapítások a könyv mely oldalain találhatók.) EZEK A NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK EGYBEHANGZÓAN BIZONYÍTJÁK AZT, HOGY A NÁTRIUMHIÁNYOS ÉS KÁLIUMDÚS DIÉTÁN TARTOTT EMBEREK ÉS PATKÁNYOK MELLÉKVESEKÉRGE HORMONTERMELÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A TUDOMÁNYOS KUTATÓK VISZONYLAG ÁTFOGÓ ÚJ VIZSGÁLATI EREDMÉNYEKKEL RENDELKEZNEK (134), AMELYEK SZERINT A NÁTRIUMHIÁNYOS VAGY KÁLIUMDÚS DIÉTÁN TARTOTT ÁLLATOKON (PATKÁNYOKON) ÉS EMBEREKEN IS MELLÉKVESEKÉREG-ELFAJULÁS KÖVETKEZIK BE, MIKÖZBEN A SZERVEZET ELETROLIT- HÁZTARTÁSÁNAK EGYRE SÚLYOSABB ZAVARAI TAPASZTALHATÓK. (168) Ezek későbbi, hosszabb távon is egészségkárosító, életrövidítő, ivartalanító stb. hatások például konkrétan a következők: 1./ A mellékvese abnormálisan megnagyobbodik (140) 2./ A szervezetben elégtelen a szőlőcukor-képződés, mely miatt elégtelen zsír- és cukorfelhasználás alakul ki. (167) 3./ A különböző strasszhatások kivédésére a szervezet képtelenné válik. (167) 4./ Csökken a nátrium kiválasztása, a káliumé fokozódik (167) elsősorban a vesesejteknél, de a verejtéksejteknél és az emésztőrendszer mirigysejtjeinél is (167-168). Ha ez ha hosszabb ideig tart, törvényszerűen az alábbi betegségek kialakulásához vezet: 5./ Idővel nátrium-hiány jön létre (168) 6./ A nátriumhiány a szövetekben ozmózis-zavarhoz vezet, többlet-víz vándorol a sejtekbe. (168) 7./ Csökken a keringő vérmennyiség, a vér besűrűsödik, csökken a viszkozitása. (168) 8./ Romlik a keringés. (168) 9./ A vese vérellátásának a zavara miatt csökken a szűrési (méregtelenítési) teljesítménye. (168) 10./ Idővel elégtelenné válik a veseműködés. (168) 11./ A bőr és a nyákahártyák kóros elváltozásai. (168) 12./ Mellékvesekéreg-károsodás. (168) 13./ Mellékvese daganatok, sejtburjánzások, esetenként rosszindulatúak is. (169) 14./ Halálos Addison-kór tünetei alakulnak ki. (168) Hiányos nátrium-pótlásnál és/vagy kálium-túladagolásánál kialakulnak fő tünetként: 15./ Magas vérnyomás. (169) 16./ Szívelváltozások. (169) 17./ Veseelváltozások. (169) 18./ Izomgyengeség. (169) 19./ Fokozott nátriumvisszatartés és fokozott káliumürítés. (169) 20./ A vérbesűrűsödés miatti veseműködés romlás fokozza a renintermelést, renintermelő vesedaganatok jönnek létre. (169) A nátriumhiányos és/vagy káliumdús táplálkozás nemi szervek fejlődési torzulásait is okozza („pszeudohermafroditizmus”): 21./ Leánymagzatok nemi szerveinek a fejlődési zavarait, pl. szeméremajkak összenövését, klitorisz-megnagyobbodást. (169-170) 22./ Lánygyermeknél klitorisz-megnagyobbodást, idő előtti mentstruációt. (170) 23./ Felnőtt nőknél: klitorisz-megnagyobbodás, test- és arcszőrösödés, kopaszodás, érdes hang, a menstruáció elmaradása, terméketlenség, az emlők sorvadása. (170) 24./ Fiatal fiúknál korábbi pénisz-megnagyobbodást, korábbi erőteljes izomzat kifejlődést, a testnövekedés gyorsulását, a hónalj- és a szeméremszőrzet idő előtti megjelenését, korai szakáll- növekedést, hangmélyülést, hajritkulást okoz. (170) 25./ Pszeudohermafroditizmus tünetként fiúgyermekeknél és férfiaknál emlő-megnagyobbodást okoz. (170) 26./ Rosszindulatú daganatok (pl. emlőrák, prosztatarák) növekedését serkenti. (170) Közismert, hogy egyesek ezeket a betegségeket mindenféle más okra vezetik vissza, miközben ezt a két legfőbb okot részint elhallgatják, részint ellenkező hatásúnak tüntetik fel. Az élettani optimum szerinti (fiziológiás mértékű) sópótlást, a vér elektrolit nátrium : kálium : víz arányának megfelelő étkezést „elavultnak” hazudják, pedig a fiziológiás sópótlás helyességét nem csak a tengervíz, a magzatvíz és a vér és a fiziológiás infúziós Ringer oldat azonos nátrium és kálium aránya igazolja, de az is, hogy kálium túlfogyasztás esetén torzul az EKG = romlik a szívműködés! (A könyvről általam készített fotókat, s a többi, fent említett mérési és tankönyvi dokumentumot is le lehet hívni, ki lehet nyomtatni az internetről, amihez a Google keresőbe a „mellekvesekerges” szót kell beírni.) Verőce, 2008. június 30. Tejfalussy András dipl. mérnök, méréstani szakértő TUDOMÁNYOS RENDŐRSÉG PJT, 2621 Verőce, Lugosi u. 71.

jézusom, forduljon Na-gazdag pszichiáterhez!

Tejfalussy Úrnak igaza van! Akik ezt megkérdőjelezik, azok vagy birkásítottak, vagy bioterroristák, mert tudatosan elkendőzik az igazságot. Szóval jól működik a háttréhatalom birkásítási tevékenysége, s ez nemcsak a vízre és a sóra vonatkozik!4 Még megkérdezném, hogy meg tudja valaki mondani, hogy mi írja elő, hogy nekünk a nyomelemeket és ásványi anyagokat szervetlen formában kell bevinni? Ugyanis a szervetlen ásványok nem emésztődnek meg, mert nem idítják be az emésztést, s ezért lerakódásokat okoznak. Vannak a közelemben egészségügyi diplomások ( nekem is van), akik, amikor 8 évvel ezelőtt meghallották, hogy desztilláltvizet iszom, azzal riogattak, hogy bele fogok halni. Most már megértették, hogyha infúzióval közvetlen adják a véráramba, én meg az emésztőrendszeren keresztül juttatom be, s egyik sem árt. A sót csak patikai tisztaságú NaCl-erl viszem be, az egyéb ásványokat, meg bio tápanyagokkal és táplálékkiegészítőkkel. Ha bemutatkozom valakinek és elmondom, hogy desztilláltvizet iszom, akkor ha valaki azt feleli, hogy ő is, a születése óta, akkor tudom, hogy ortodox zsidó vallású, mert ők többezer éve ilyen vizet isznek, mert van eszük ezzel is, meg a kóser étrenddel is. Várhegyi László életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta

Tejfalussy nem lenne egy buta ember, csak sajnos bolond. Paranoia mellett talán skizofrén is, hiszen minden rutinos fórumozó tudja, amikor egy hozzászólás úgy kezdődik, hogy xy-nak igaza van, az sok esetben csupán önmegtámogatás, másodnick. Azonos duma, furcsa véletlenek további gyanúra adnak okot. Én meg viszont gyanakvó vagyok, ez a problémám, bevallom, csak ez nem szorul kezelésre.

Oldalak

Új hozzászólás