A néhány napja megnyitott, bútorbanknak nevezett intézményben használt bútorokat és háztartási berendezéseket gyűjtenek, és ezeket olyanok számára ajánlják fel, akiknek nincsen pénze újat venni.
A hulladékmentes életmód nem jár kéz a kézben azzal, hogy holnaptól nem vásárolhatsz semmit sem. Azonban ha belevágsz az életmódváltásba, sokszor el kell majd tűnődnöd olyan kérdéseken, mint például: „Erre tényleg szükségem van?” vagy, hogy „Csak azért vásárolok, mert rossz kedvem van, vagy valóban használni fogom?”.
„Ha a konyhámban maga az anyaföld csomagolhatná be az ételeket, hogyan csinálná? Biztosan nem műanyag fóliával, hiszen a természetben nincsen egyetlen olyan héj vagy kéreg sem, amelyik légmentesen zárna és átlátszó lenne.” Ekképp morfondírozott Toni Desrosiers, miközben azon törte a fejét, milyen vállalkozásba is fogjon. A kérdésre csak hosszas kísérletezgetés után találta meg a választ, amikor pamut- és kenderszálakat épp a megfelelő arányban itatott át méhviaszból, gyantából és jojobaolajból készített keverékével. Voltaképpen egyfajta speciális viaszosvásznat talált fel, azzal a különbséggel, hogy ezt nem az ebédlőasztalra terítik, hanem arra, ami az asztalra kerül.
Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és az erőforrások túlzott kihasználása napjaink legnagyobb kihívása. A problémák megoldása globális összefogást igényel, de emellett bárki egészen hétköznapi dolgokkal hozzájárulhat a megújuláshoz. A Procter&Gamble 2021-re 21 olyan egyszerű cselekedetet fogalmaz meg, amelyek betartásával könnyedén csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat, ellensúlyozhatjuk az egyre növekvő klímaválságot és megóvhatjuk a Földet.
Az öltözködés, a divat sokunknak önkifejezés, örömforrás vagy hobbi. A ruhaipar azonban igen komoly árat fizettet azokkal, akik a termékeit a legkevésbé sem élvezik: a környezettel, a klímával és a ruhákat gyártó emberekkel. A helyzeten változtatni kívánó petíciók aláírásán és a nagy divatmárkákhoz eljuttatott, változást sürgető vásárlói üzeneteken túl számos egyéb dolgot tehetünk „divatlábnyomunk” csökkentésére. Íme 13 ötlet a vásárlási szokások, a szekrénytartalom és a körülöttünk lévő világ megváltoztatására.
Még december elején tette közzé az Európai Bizottság az unió új elem és akkumulátor és hulladékai szabályozásának új tervezetét. A jövőben irányelv helyett közvetlenül alkalmazandó rendeleti forma lenne, a hordozható elemeknél és akkumulátoroknál 2025-re legalább 65%-os, 2030-ra 70%-os gyűjtés kötelezettségével. A hordozható, de eddig iparinak minősülő ipari szerszám és az elektromos jármű akkumulátorok besorolását is igyekszik a rendelet rendezni.
A Parlament megszavazta a kötelező visszaváltást, de a Greenpeace szerint a palackok újratöltése jelentene teljes megoldást.
