Vajon mennyien tartjuk számon ruházati kiadásainkat, szokásainkat? Valószínűleg kevesen, így nem is vagyunk tisztában mennyire is ártalmasak vagyunk saját magunk környezetére. Ezen próbál segíteni, tudatosítani Kis Anna cikke a "Másfélfok" jóvoltából.
“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.
Év elejétől működik az 50 forintos palackok – hivatalos néven egyutas italos palackok – kötelező visszaváltási rendszere. Pár hete már meg is vásárolhatjuk az elsőket, amiken ott virít a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Ezt a díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatákba. Egyszerűnek tűnik, de pár dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mire.
Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait.
Felbukkantak a boltokban az első olyan palackok, amiket már az automatákban lehet visszaváltani. A visszaváltásból származó pénzt bankszámlára még nem lehet utaltatni, a vevők levásárolható kuponként kapják meg.
Az elmúlt években számtalan cikk, tanulmány és könyv foglalkozott a fast fashion döbbenetes környezeti lábnyomával. Az aktuális trendeket napok alatt lekövető, tömeggyártott, olcsó és gyorsan kiszállított ruhák világát azonban ez kicsit sem rengette meg, sőt egyre nagyobb rájuk a kereslet – az iparág mérete idén elérheti a 142 milliárd dollárt, ami 15 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.
A szénlábnyomunk csökkentése nem ördögtől való dolog, szoros összefüggésben áll mindennapi döntéseinkkel. Amikor vásárolunk, lehetőségünk van a környezeti hatások minimumra szorítására. Mivel a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmada az élelmiszeriparból származik, így minden lépés számít!
Soha ilyen ütemben nem nőtt a világon az öko területek mérete. 2021-hez képest 26,6%-os a globális területbővülés, melyhez elsősorban Ausztrália járult hozzá. Európában az öko élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma csökkent. A hazai mezőgazdasági terület 6,3%-a áll öko művelés alatt. Megjelent a FiBL jubileumi öko statisztikai évkönyve.
A műanyaggyártó cégek több mint harminc éve tudják, hogy az újrahasznosítás gazdaságilag és technológiailag nem életképes hulladékkezelési megoldás, mégis akként pozicionálva promotálták – írta a Guardian egy új jelentését idézve a Telex.
Nem is gondolnátok milyen környezetszennyezést okoz a Földön gyarapodó populáció öltözködési és az ezzel kapcsolatos textíliák kihordási idejének csökkenése. Ebben a kesze-kusza világban, próbál egy kis útmutatást adni a Telex által közreadott Vincze Barbara írománya, amely segít kicsit tudatosabban hozzá állni a Földünk fenntarthatóságához.