Az EEB (European Environmental Bureau – Európai Környezetvédelmi Iroda) a környezetvédelmi témákra szakosodott civil szervezetek legnagyobb képviselője a térségben. Minden olyan témával foglalkozik, ami a környezetvédelmi fenntarthatóság kérdését egészében vagy részében érinti, vagy arra hatással lehet. Az EEB félévente értékeli a soros elnökségek munkáját a szervezet által készített, és hazánknak 2010 szeptemberében átadott Tíz Zöld Kérdés (Ten Green Tests) pontjai alapján, figyelembe véve azt, hogy az elnökségek nem hozhatnak önállóan döntéseket, ehhez szükség van a tagállamok, az Európai Bizottság, és az Európa Parlament együttműködésére. Ebből a tíz kérdésből veszünk sorra néhányat.

Energiamegtakarítás szabályozása – a pénzügyi válság árnyékában
A február 4-én megtartott energia csúcs során sem a 2020- ig történő 20%-os energia felhasználás csökkentésének törvényi előírása, sem az ezekhez javasolt lépesek szabályozása nem történt meg. Részben a pénzügyi válság miatti csökkent figyelem, részben pedig az energiaügyekért felelős miniszterek támogatásának hiánya miatt.

Klímaváltozás – minden maradt a régi
Az elmúlt félév során szinte semmilyen előrelépés nem történt a cancúni egyezményben foglaltak megvalósítása irányában. Nincsenek erre elkülönített források, konkrét intézkedési tervek, az elérendő célok sincsenek számszerűsítve. Nem látszik jele sem a tagállamok, sem a Bizottság részéről az ügy iránti elkötelezettségnek, és ezen a válság rövidtávú hatásaira fókuszálás csak tovább ront. Meg kell ugyanakkor említeni az Euromatrica-direktíva sikerét, ami lehetővé teszi a tehergépjárművek úthasználatának útdíjon felüli megadóztatását, és az ősz folyamán törvényi erőre emelkedhet.

Közös Mezőgazdasági Politika – félúton
A közös agrárpolitika reformja kapcsán sajnálatosan kevés előrelépés történt, az elvárások között szerepelt a farmerek támogatása a közösségi javak előállításában, összehangolás a környezetvédelmi politikával, de legalább minden olyan intézkedés megakadályozása, ami ellentétes az abban foglaltakkal. Továbbá biztosítani kívánták, hogy megjelenjen a Magas Természeti Értékű farmgazdálkodás rendszere és a Natura 2000 hálózat a tervezet szövegében. Ezek egyike sem valósult meg, elsősorban az érintett bizottságok alacsony és általános megfogalmazású álláspontjai miatt. Értékelhető eredmény a vízgazdálkodás témakörének integrációja kapcsán említhető.

Génmódosított termékek – marad a tagállamok döntési jogköre
Nem változott a szabályozás, a génmódosított vetőmagok használatának engedélyezése illetve tiltása továbbra is a tagállamok hatáskörében marad. A Parlament júliusi plenáris ülésére való tekintettel a közös álláspont kialakítására nem került sor a Környezetvédelmi Bizottság ülései folyamán. Ugyanakkor az elnökség hatékony munkát végzett a kérdés jogi vonatkozásainak és a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) aspektusainak kapcsán, hogy a tagállamok betilthassák a GMO-t.

Az újra nem hasznosítható hulladékok képződésének visszaszorítása
Az ajánlások az EEB részéről a következők voltak:

Az átdolgozott Elektromos és Elektronikus Hulladékok Direktívában (WEEE Direktíva) a begyűjtés, az újrahasználás és újrahasznosítás hangsúlyozása, a gyártók egyéni felelősségének kiemelése, specifikus begyűjtési célok meghatározása a hűtőkre és fagyasztókra, higany tartalmú lámpákra, továbbá olyan kisméretű készülékekre és ICT termékekre, amelyek ún. ritka erőforrásokat tartalmaznak. Az összehangolt nyilvántartások vezetése mellett erőfeszítéseket kell tenni a hulladékok „hivatalos utakról való elszivárgásának” és illegális elszállításának megakadályozására.

Nyomást kell gyakorolni a Bizottságra egy olyan direktíva elkészítése érdekében, amely hatékonyan teremti meg az optimális biohulladék-gazdálkodás feltételeit, az anaerob és hagyományos komposztálásra alapozva, megakadályozva ezzel, hogy a biohulladék hulladéklerakóba, illetve elégetésre kerüljön.

A WEEE direktíva olyan mintapéldává vált, amin lemérhető, hogy az EU milyen mértékben képes az erőforrás hatékonysággal kapcsolatos retorikáját a gyakorlatba átültetni. Azonban a Parlament számos innovatív javaslatát, amelyeket az EEB is támogatott, a Bizottság egyszerűen figyelmen kívül hagyta. A magyar elnökség komoly erőfeszítéseket tett, hogy közös és előremutató megegyezés szülessen, a Parlament és a Bizottság között, azonban ez nem történt meg.

A Bizottság nem tervezi külön direktívában megfogalmazni a biohulladékokkal kapcsolatos szabályozást, ezt a hulladékgazdálkodás meglévő keretei között látja megvalósíthatónak. Noha a Parlament indítványozta a direktíva létrehozását, az elnökség ezt nem tűzte napirendre, ezzel de facto a Bizottság álláspontját támogatva.