Iratmegsemmisítés
Március elsején rendhagyó sajtótájékoztatót tartottunk a HuMuSz Házban. Rövid részleteket olvastunk fel az eddigi kormányok be nem váltott hulladékgazdálkodási ígéreteiből. Ezeket ledaráltuk egy iratmegsemmisítőben, rengeteg reklámküldeménnyel és szórólappal együtt. Papírpépet készítettünk, majd papírtéglákat préseltünk. Ebből raktuk ki a jól ismert recycling jelet. Mindeközben bemutattunk jó néhány újrapapírból készült terméket, amelyeket a háztartásokban és az irodákban használhatunk.

****

Kinyitod a postaládát. Tele van. De nem a szeretteid által írott levelekkel. Nem is fontos értesítésekkel – bár számla és utolsó felszólítás biztos akad közte… És sajnos, hiába is keresed a kedvesed képeslapját. Van viszont szóróanyag, reklámprospektus – sőt, mostanság hat köteg politikai hirdetés is. És nagyjából mindegy, hogy kötözött sonkát vagy jobb jövőt ígérnek, te olvasatlanul kidobod a papírt. Jól teszed. Jól teszed? A kukád biztosan tele lesz papírral.
A papír a környezetből jön és oda is tér vissza. Csakhogy ma a világ összes fakitermelésének 20%-át a papírgyártáshoz használjuk fel. Ez súlyos problémát okoz, főleg, ha a fát az erdők tarkivágással (rablógazdálkodással) nyerik. Egy átlagos nagyságú gyár ma naponta kb. 1000 tonna papírt termel. Egy kiló hagyományos (fehér) papír készre gyártásához 2,2 kg fa szükséges. De kell még hozzá kb. 35 l víz és 8 kWóra energia (áram és gőz) is. Egy felső tagozatos diák tanévente átlagosan 12 kilogrammnyi taneszközt „fo­gyaszt”. Magyarországon az egy főre jutó papírfogyasztás kb. 81 kg/év.
Miért kell ennyi papír?
A teljes „problémafa” felrajzolásával érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Például az egészségesebb életmóddal kevesebb papír zsebkendőt használunk. Per­sze ez csak egy kiragadott példa, (és önmagában nem is biztos, hogy megállja a helyét), csak azt érdemes észrevenni, hogy milyen széles is a megelőzés tárháza. Persze azt is érdemes megvizsgálni, hogy egy elemnek adott körülmények között mennyire van létjogosultsága. Például (adott víz-, munka-, hulladék-kezelési „díj” esetén) a vászonzsebkendő mennyire lehet „helyettesítő termék”. De a többi papírszemét-típusnál is érdemes végiggondolni, miért is van szükség a rengeteg reklámújságra, szórólapra. Vagy miért van a bürokratikus rendszereknek hatalmas papírkibocsátása, miért van szükség erre a rengeteg adminisztrációra, igazolásra, számlára? Vagy miért tudnak eladni annyi sajtóterméket?
Kétségtelen, hogy a megoldási javaslatoknak csak egy része valósítható meg ezen társadalmi berendezkedésben (pl. a postaládán a stop-reklám, vagy a spórolás és a tudatos vásárlás különböző formái), jó részük azon­ban csak a meglévő rendszer (a gazdaság, társadalom – egyén!) alapos változ(tat)ásával volna elérhető. „Önkéntes” társadalmi változásra példák a különböző „alternatív” közösségek, a „kényszer” miatt fennmaradt, (ebből a szempontból) „fenntartható társadalmi rendszerek”, például a keleten élő „nomád” népek.
Újra! Papír!
Néhány egyetemen halódóban van a papírgyűjtés, másutt meg most próbálkoznak bevezetni hasonlót. Az újra (fénymásoló) papír elterjesztésével is egyre több helyen próbálkoznak, máshol meg nem is tudnak a lehetőségről. Vannak persze próbálkozások (pl. HuMuSz is) újrapapír füzet gyártásra, de a viszonylag alacsony példányszám miatt árban nem tudják felvenni a versenyt a teszkós füzetekkel. Ezzel szemben a fénymásoló típusú újrapapír mintha egyre olcsóbb lenne. Az egyre jobban fellendülő szemétpostázás is ebbe a témakörbe tartozna, meg a rengeteg irodai papírhulladék és papírcsomagolás (karton).
Az anyagkörforgásban maradást segítik, ill. a kilépést lassítják azok a praktikák, amelyekkel a felhasznált papír mennyiségét csökkentjük. Ilyenek azok a cselekvések, amelyek nem ösztönöznek új anyag gyártására. Például a könyvtári, vagy használt (antikvár) könyvek, jegyzetek, fénymásolatok, stb. használata az új megvétele helyett. De közvetlenül a papírfelhasználást csökkenti pl. nyomtatásnál kicsinyítések, margó-csökkentés, a kétoldalas másolatok, és ha csak azt nyomtatjuk ki, ami tényleg papírformában szükséges. De ide tartozik a legalapvetőbb emberi tulajdonság megregulázása, azaz inkább a tömörségre, egyszerűségre való törekvés, a „rizsa” mellőzése. (Sajnos a tendencia itt is fordított, pl. az egyetemen sokaknál fontosabb a mennyiség a minőségnél…)
Kisebb nagyobb átalakításokkal még hasznát vehetjük a papírhulladéknak. Ilyen pl. a lebomló (pl. az „ólommentes”) papírok komposztálása, vagy például ledarálva igen jó szigetelőanyagnak is használják. De hát lehet újrapapírt is gyártani belőle! Legelterjedtebbek a csomagolópapírok, kartonféleségek ezen a téren, de tiszta irodai papírhulladékból a fehér papírhoz hasonló minőségű és felhasználású fénymásolópapírt is gyártanak.