Kukaszakma

Brüsszeltől a dél-pesti égetőig

Biohulladék égetés, az új őrület
Év: 
2011
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Szuhi Attila

HulladékégetésAz elmúlt hetekben több nemzetközi zöld szervezet is megkongatta a vészharangot. Újabb és újabb égetők épülnek Európa szerte, de sok helyütt már nincs elég hulladék. Ezek az égetők tudatosan a biohulladékok és az újrahasznosítható hulladékok elégetésére pályáznak. És egyelőre az Európai Bizottság partner ebben.

A hulladékégetés elleni világszövetség a GAIA (Global Anti-Incineration Alliance) szerint: „bizonyítékaink vannak, miszerint a jelenlegi EU-s hulladékgazdálkodási jogalkotás iránya a hulladékok újrahasznosítása helyett az égetés irányába mutat”. A GAIA szerint az Európai Bizottságnak még az előtt kell sürgősen bevezetnie a biohulladékok szelektív gyűjtésére és újrahasznosítására vonatkozó célszámokat, mielőtt ezek az égetőművi beruházások megvalósulnak.

Mi a gond a biohulladékok égetésével?

Kukabúvár archívum: 
Rovatok: 

Helyi termékek hazai akadályai

Szakpolitikai felvetések a kistermelők védelmében
Év: 
2011
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Szabadkai Andrea Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja

Egyre másra nyílnak a termelői piacok, alakulnak a bevásárló közösségek, valami mégis sántít. A szabályozásban még mindig rengeteg akadály van a kistermelők előtt. Lássuk a problémákat és a lehetséges megoldásokat!

Szövetség az Élő Tiszáért• A kistermelő csak a megyében, az előállítás helyétől 40 km-re és Budapesten települhet ki termékével. Javasoljuk, kérjük, hogy a kistermelők bármely alkalmi rendezvényen kitelepülhessenek.
• Tevékenységét a kormányhivataloknak és – sokszor díjszabás ellenében – az értékesítés helye szerinti jegyzőknek is külön be kell jelenteni. Célul kell kitűzni az egyablakos rendszert, hogy egy egységes

Kukabúvár archívum: 
Rovatok: 

A kapuból viszik a hulladékot

Házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerek Magyarországon
Év: 
2011
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Dr. Virág Annamária

Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk!

Egy városi legenda szerint a szelektív hulladékgyűjtést csak közszolgáltató végezheti. Ennek és a legendát éltető jogi szabályozásnak is a nyomába eredtünk.

A hulladékgazdálkodási törvény azt mondja, hogy a „települési önkormányzat … rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.” Ez azt akarja jelenteni, hogy a begyűjtést csak közszolgáltatás keretében írhatja elő, vagy nem?

Kukabúvár archívum: 
Rovatok: 

Az „egészséges környezethez való jog” kipipálva

Szilágyi László parlamenti naplója
Év: 
2011
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Szilágyi László

KormányzatBár környezeti szempontból nagy baj nincs az elfogadott új alkotmánnyal, teljesen nem nyugodhatunk meg.

A parlamenti többség simán megnyomta az „igent” az új alkotmányra. Jószerével alkotmányjogászok nélkül, sőt azok ellenében, a szakma és a társadalom teljes kihagyásával cikkelyezgette a szöveget Szájer József az i-Padjén. A Nemzeti Konzultáció fedőnevű kérdőív semmilyen értelemben nem elégíti ki a társadalmi vita kritériumait, mégis néhány hét alatt elkészítették „Magyarország első egységes Alaptörvényét” vagyis „az ország végleges alkotmányát”. A beterjesztett szöveg, a hozzá vezető folyamat és egyáltalán, az új alkotmány megalkotásának diktátuma is teljes

Tematika: 
Kukabúvár archívum: 
célcsoport: 
Rovatok: 

Szmogriasztás és hulladékégetés

Szív, sűrjt, gyújt, kipufog
Év: 
2010
Szám: 
Tél
Szerző: 
Szuhi Attila

hulladékégetésHogy mi köze a kettőnek egymáshoz? Engem is meglepett a szerkesztő asszony témafelvetése, de aztán beláttam: a szmoghelyzet mindennapi téma lett, a hulladékégetők légszennyezése meg elhallgatott téma. Pedig a kettőnek igenis van köze egymáshoz!

 

 

Kukabúvár archívum: 
Rovatok: 

Szellem a palackban

gondolatok az üveg csomagolásokról
Év: 
2010
Szám: 
Tél
Szerző: 
dr. Virág Annamária

A palack Két útjaAvagy mi történik a betétdíjassal, amit visszaváltasz, és a szelektíven gyűjtöttel, amit kidobsz?

 

 

Mikor teszünk jobbat a környezettel: akkor, ha az üveget betétdíjas formában vesszük és visszaváltjuk, vagy ha szelektív kukába dobjuk? Egyik szelektív-szkeptikus barátom felvetette, hogy nem biztos, hogy a betétdíjas a környezetbarátabb eljárás, mivel lehet, hogy nagyobb víz és energia felhasználással jár az üveg sterilizálása, újratöltése, mint az üveg újra előállítása. Lássuk, melyik a jobb megoldás!

Kukabúvár archívum: 
célcsoport: 
Rovatok: 

Helyben toporgó törvénykezés

Parlamenti napló - Szilágyi László rovata
Év: 
2010
Szám: 
Tél
Szerző: 
Szilágyi László

KormányzatLesz-e új törvényünk, mely a hulladékképződés megelőzéséről szól?

 

 

Szilágyi László

Azt írtam legutóbb, hogy már hamarosan lesz hulladékos törvény (Hgt), de Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) még nem lesz, hanem majd csak a törvény elfogadása után kezdenek hozzá. Jelentem, törvény azóta sincs, pedig már december 12-én hatályba kellett volna léptetni. A minisztérium honlapján olvasható egy törvénytervezet, de még indoklást sem sikerült mellé csatolni, nemhogy hatástanulmányt.

Tematika: 
Kukabúvár archívum: 
Rovatok: 

Uniómánia

Egy meggyőző érvelés kezdete: „Az EU szerint…”
Év: 
2010
Szám: 
Tél
Szerző: 
Graczka Sylvia

SzemléletformálásAz egyes döntéshozói lépések közéleti, politikai indoklásában folyton azt halljuk, hogy azért történnek a dolgok, mert az uniós szabályoknak így-úgy meg kell felelnünk, mert az EU ezt támogatja, azt meg nem. Mintha ennek az országnak nem is lehetne önálló akarata, érdekrendszere.

 

Félreérti, aki a lázítást, akárcsak a politikai felhangot keresi e sorok között. Rengeteg olyan dolog van, ami valóban az EU-támogatásoknak köszönhetően működik, de az nem normális, hogy mindent csak az EU viszonylatában értékelünk.

 

Kezdem a rossz a példával

Kukabúvár archívum: 
Rovatok: 

Súlyos kérdés

Mennyit fizessünk a „szemétszállításért”, vagyis inkább a hulladékkezelésért?
Év: 
2010
Szám: 
Tél
Szerző: 
Graczka sylvia

SzemétdíjNem jutunk egyről a kettőre a hulladékcsökkentés terén. Pedig mit látunk? Egyre több EU-konform hulladékkezelő központ nyílik, ahol mindent szépen szétválogatnak, ugyanakkor a háztartásokból kikerülő hulladékmennyiség folyamatosan nő.

A szolgáltatók – ha másért nem, az EU-s támogatások miatt – egyre környezettudatosabbak, de mi nem. Ennek egyik oka, hogy mindegy mennyi a hulladékunk, ugyanannyit fizetünk.

A mai pénzben kifejezett világban ki az, aki önként és dalolva csökkenti a hulladékát úgy, hogy ez közvetlen anyagi haszonnal nem jár számára? Maximum a „zöld lelkűek” vékony rétege, de ha anyagi szempontból nézzük, akkor is megdöbbentő a hulladékkezelők többmilliárdos kintlévősége, amikor egy kuka ürítési díja egy a tévés játékoknál használt emelt díjas sms szavazatunkkal megegyező összeg.

Tematika: 
Kukabúvár archívum: 
Rovatok: 

Hova dobjam?

Avagy séta a hulladékudvarok körül
Év: 
2010
Szám: 
Ősz
Szerző: 
dr. Virág Annamária

hulladékudvarAz otthon keletkező lom- és veszélyes hulladék (vagy a nem lakossági, de kis mennyiségű veszélyes hulladék) évenkénti kidobási gyakorisága nem mindig bizonyul elégségesnek. Ilyenkor (lomtalanításon kívüli időszakban) vehetjük igénybe - szerencsés esetben - a hulladékgyűjtő udvarok által nyújtott szolgáltatást.

A hulladékgyűjtő udvarok olyan hulladékok átvételére szolgálnak (mint például nagy darabos hulladékok és veszélyes hulladékok), amelyektől nem tudunk megszabadulni a közszolgáltatás keretein belül. A lakóhelyünkhöz legközelebb eső udvaron – szabály szerint ingyenesen – átadhatjuk használhatatlan elektromos

Kukabúvár archívum: 
célcsoport: 
Rovatok: 

Oldalak