Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeméttitok – másodfokon

  • 2007. július 11.
  • humusz
schiffer_c_120A KukaBúvár 2007. tavaszi számában („Szeméttitok – elsõ fokon”) már beszámoltunk a gyõri Reflex Környezetvédõ Egyesület által indított perrõl. A Reflex nem nyugodott bele, hogy az Öko-Pannon Kht. nem hajlandó adatot szolgáltatni arról, hogy 2005-ben milyen forrásból mennyi italos-karton hulladékot gyûjtött. Azóta jogerõs ítélet született: az Öko-Pannon nem titkolózhat a közérdekû adatokkal. Schiffer András (Társaság a Szabadságjogokért) írása

 

 

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2007. május 3-án meghozott jogerős ítéletével helybenhagyta a Fővárosi Bíróság 2006. december 12-i döntését, mellyel – a győri Reflex Környezetvédő Egyesület keresetét teljesítve – részletes adatközlésre kötelezte az Öko-Pannon Kht.-t az italos-karton hulladékgyűjtések mennyiségét és forrását illetően. Az ítélet megerősítette, hogy az Öko-Pannon Kht. „jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül. Ennek azért van jelentősége, mert a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 2.§ 4. pontja értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő, bármilyen módon, vagy formában rögzített információt vagy ismeretet közérdekű adatnak kell tekintenünk. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. tv. (Hgt.) 11.§ biztosítja a gyártók és a forgalmazók számára a törvény 6-10.§-aiban foglalt kötelezettségeiknek ellátása érdekében önálló szervezet létrehozatalának lehetőségét. Az ítélet leszögezi: „A közfeladat fogalma, tartalma szélesebb annál, mint amit jogszabály szigorúan vett állami vagy helyi önkormányzati feladatként meghatároz. Annak van jelentősége, hogy az adott feladat, amit az érintett szerv ellát, közcélúnak tekinthető-e.” A másodfokú bíróság megállapította, hogy az Öko-Pannon Kht. a Hgt.-ben előírt közfeladatot ellátó szerv, így a kezelésében lévő, tevékenységével kapcsolatos közérdekű adatokat köteles kiadni. Az Öko-Pannon Kht. arra is hivatkozott, hogy a Hgt. 51.§ és a 94/2002. (V.5.) kormányrendelet alapján fennálló – összesített – adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Csakhogy a Reflex nem azon összesített adatok közlését kérte, amelyek kiadására jogszabályi kötelezettsége áll fenn az alperesnek, hanem további adatok megismerésére tartott igényt. Az Ítélőtábla kimondta: az a körülmény, hogy az alperes a jogszabályban előírt rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, nem jelenti azt, hogy az ezen túlmenően birtokában lévő közérdekű adatok kiadására kérelemre ne lenne köteles. Az alperesi cég szerződéses partnerei üzleti titkaira is hivatkozott. A perben ugyanakkor nem ajánlott fel bizonyítást arra nézve, hogy a Reflex által kért adatokra alkalmazható az üzleti titoknak a Polgári Törvénykönyv 81.§-ban szereplő meghatározása, továbbá az ugyanitt felállított követelmény: tudniillik az üzleti titok akkor korlátozhatja az információszabadságot, ha az adatkezelési kérelem teljesítése valóban jelentős és aránytalan sérelmet okozna egy vállalkozásnak. A Polgári perrendtartás 164.§ és az Avtv. 21.§ (2) bek. alapján az Öko-Pannon Kht.-t terhelte a bizonyítási kötelezettség ebben a körben is. A másodfokú ítélet három fontos tanulságot hordoz. A jogszabályokban meghatározott egyes közfontosságú feladatok ellátására köteles magánszervezetek éppúgy kezelői lehetnek közérdekű adatoknak, mint mondjuk a minisztériumok. Az „aktív információszabadság”, tehát a közzétételi kötelezettségek teljesítése nem mentesíti az adatkezelő szervet a közzétételi kötelezettség alá nem tartozó, további közérdekű adatokra vonatkozó igények teljesítése alól. Az üzleti titok „bemondásos” alapon soha, semmilyen mértékben nem korlátozhatja az információszabadságot. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.