Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 7 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ruhaipar és környezetvédelem

  • 2017. május 18.
  • PKata

ruhákA világ ruhaipari termelése 2000 és 2014 között megduplázódott - írja a The Economist. A gyártók hatékonyabban termelnek, a termékciklusok felgyorsultak, a vásárlók egyre jobb holmikra vágynak. Az eladások 2015-ben globálisan 1,8 ezer milliárd dollárra emelkedtek. A legnagyobb fast-fashion márkák, mint a spanyol Inditexhez tartozó Zara, évi több, mint 20 kollekciót kínál. A svéd H&M 16-ot. A foltozás úgy tűnik végleg kiment a divatból.

A ruhaipar rengeteg természeti erőforrást használ ki: ilyen például a gyapotmezők műtrágyázása, vagy a farmerek koptatásához szükséges víz. Egy kilogramm ruhaanyag előállítása átalgosan 23 kiló üvegházhatású gázt idéz elő - áll a McKinsey tanácsadócég egy elemzésében. Egy átalgos fogyasztó egy átlagos ruhát napjainkban fele annyi ideig használ, mint 15 évvel ezelőtt. Ez felgyorsítja a ruhaipiar szennyezőanyag kibocsátását. A leggyorsabban fogyó, úgynevezett fast-fashion ruhákat az előállítást követő egy éven belül már nem használják a vásárlók.

Nem csupán az eladott ruhák mennyisége változott meg az elmúlt másfél évtizedben, de a gyártásuk is. Az alapanyagok egy része, mint például a poliészter, olcsóbbá vált, mint a természetes anyagok. Így napjainkban csaknem valamennyi ruhadarab kevert alapanyagokból készül, gyakran poliészter az egyik. Ennek újrafeldolgozása nem megoldott, már a végképp nem használt ruhák begyűjtése sem. A technológia sem megfelelő ehhez: a mechanikus újrafeldolgozás roncsolja a szálakat, a vegyipari módszerek pedig túl drágák ahhoz, hogy megérje őket alkalmazni. A használt ruhák afrikai, ázsiai - és tegyük hozzá, kelet-európai - terjesztése óriási üzlet lett. A gyengébb minőségű, poliészterrel kevert szövetek azonban nem túl tartósak, így a használt ruhák is gyorsan a szemétben végzik. A fejlődő országokban pedig esély sincs arra, hogy újrahasznosítsák a bennük lévő anyagokat.

A ruhaipari cégek nagy része egyáltalán nem törődik a környezetvédelmi szempontokkal. Néhányan azonban, mint például a H&M, köszönhetően a korábbi botrányoknak, megelőző intézkedéseket tesz. A svéd gyártó néhány mérgező műanyagfajtát már nem használ. Ezeket korábban a vízállóság miatt keverték az anyagokba.Vannak olyan gyártók is, amelyek “jó gyapotot” vásárolnak. Ez azt jelenti, hogy olyan helyről vásárolnak, ahol az ültetvényeken kerülik a leginkább környezetszennyező műtrágyák használatát és takarékosabb öntözőrendszereket használnak.

A Nike például egyes cipőmodelljeinek talpát összefűzni a helyett, hogy ragasztaná. Ezzel 60 százalékkal csökkenti a gyártás során keletkező hulladékot. A túrafelszereléseket gyártó Patagonia állt elő a vásárlók számára legkedvezőbb ötlettel: arra ösztönzi a vevőket, hogy csak azt vegyék meg, ami feltétlenül szükséges nekik. Segédkezik viszont az elhasználódott, megrongálódott ruhák, cipők javításában.

 

Forrás: http://figyelo.hu