Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 7 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

GfK: még kevesebben vásárolnak piacokon

  • 2016. október 11.
  • mandula61498
Szerző: 
mandula61498

A piacokról kieső forgalom a diszkontokban és a szupermarketekben jelenik meg.

A GfK legfrissebb, 2016. első félévet elemző Kereskedelmi Analízisek tanulmánya megállapítja, hogy a fogyasztók vásárlási szokásaiban bekövetkezett változások a kereskedelmi csatornák piaci részesedését jelentősen nem befolyásolták. A diszkontok picit tovább erősödtek az első hat hónapban. Egyetlen csatornaként a piacokon látható - évről évre bekövetkező - csökkenés a napi fogyasztási cikkek forgalmában, ami elsősorban a piacon vásárló háztartások számának mérséklődésével magyarázható.

 

2016 első félévében a napi fogyasztási cikkek piacának értékbeli növekedése meghaladta a 4 százalékot az előző év első hat hónapjához képest. A háztartások FMCG-re fordított bővülő költéseinek hátterében a gyakoribbá váló vásárlások és a minimálisan növekvő kosárméret áll. A kereskedelmi csatornákban ez az egyre magasabb vásárlói költés a piaci átlaghoz hasonlóan alakult, így a piaci részarányok alakulásában nem hozott szembeötlő változást. A diszkontok némiképp tovább erősödtek és egyedüliként a piacok/utcai árusok csatorna forgalmában következett be - immár többéves trendként érvényesülő - csökkenés.

 

A piacok - így termelői piacok is - forgalmában az elmúlt években tapasztalható negatív tendenciát, amely eredményeképpen a csatorna piaci részesedése is fokozatosan mérséklődik a napi fogyasztási cikkek forgalmában, alapvetően a penetráció - azaz a piacon vásárló háztartások arányának - csökkenése hozza magával. A piacot látogatók hányada a 2010-es 72 százalékról a 2015 július-2016 június között eltelt 12 hónapos időszakban 59 százalékra esett vissza - azaz míg hat évvel ezelőtt tízből heten, addig idén már csak tízből nem egészen hatan intézik beszerzéseiket valamely piacon. Alapvetően a vidéki vásárlók számának megcsappanása okozza a penetráció csökkenését. A piacra járó budapesti háztartások aránya gyakorlatilag stabil, ugyanakkor a piacok vidéki közönségének hányada fokozatosan - évről évre - mérséklődik.

 

A piaci forgalom visszaesése - annak profiljából kifolyólag - árukategóriánkként eltérő. Tekintve, hogy a piac a - akár nagy tételben történő - frissáru-vásárlás elsőszámú helyszíneként működött mindig is, így érthető, hogy leginkább a friss gyümölcs kategória tartja magát. A piac csatorna forgalma a kategória egészéhez hasonló mértékben nőtt, így részesedése a friss gyümölcs kategória teljes forgalmából stagnált az elmúlt években. Mindazonáltal a zöldség és a friss hús kategóriában a piac forgalma nem változott számottevően, így az elmúlt évek folyamán e kategóriákban piacrészt veszített a csatorna. A méz ugyanakkor 2010-hez képest nagyobb arányban kerül a vásárlókhoz a piacon.

 

Érdekes különbség mutatkozik az egyes kategóriákban Budapestet és vidéket illetően. Csak néhány kategóriát megvizsgálva a piac forgalmi részesedésében lényeges eltérés látható a fővárosban és vidéken. A zöldség és gyümölcs kategóriákban közel másfélszeres az eltérés, ugyanakkor a friss húsok esetében már közel ötszörös a különbség Budapest és a vidék között, míg a budapesti háztartások a friss húsra kiadott teljes összeg tizedét a piacokon költik el, addig vidéken ugyanez az arány mindössze 2 százalék.

 

Felmerül persze a kérdés, hogy hová pártoltak át a piacot elhagyó vásárlók, hol szerzik be a friss árut, ha nem közvetlenül a termelőktől. A GfK számai azt mutatják, hogy a piacoktól forgalmat elsősorban a diszkontok és a szupermarketek vonnak el a napi fogyasztási cikk piac egészét tekintve csakúgy, mint a friss zöldség-gyümölcs kategóriában. A sokak számára ma is "bizalmi terméknek" tekintett friss hús beszerzésére korábban a piacon elköltött összeg egy része -pedig a tőkehús-pulttal felszerelt hipermarketekbe és a szupermarketekbe vándorolt át - feltehetőleg úgy higiéniai, mint az áru visszakövethetőségét érintő megfontolások okán. Ezen túl azt sem érdemes elfelejteni, hogy - és ez a napi fogyasztási cikkek beszerzésének egészét érintő tény - a vásárlók szinte állandósult időhiánya miatt egyre csökken azok aránya, akik egy bevásárlást több különböző helyszínre is ellátogatva intéznek.

 

Akik kitartottak a piacok mellett, azok jellemzően a kis (1-2 fős), idősebb, a 60 éven túli nyugdíjas háztartások, valamint a Budapesten élők - ezek azok a vásárlók, akik a teljes napi fogyasztási cikk piacon mért átlagnál nagyobb arányban vásárolnak piacon ma is.


Forrás: Marketinginfo.hu