ENSZ: 2030-ig csökkentsük felére az élelmiszerpazarlást
Napjainkban nagyjából egy milliárdra tehető azoknak az emberek a száma, akik rendszeresen éheznek, miközben a világ fejlettebb országaiban rengeteg élelmiszert dobunk a szemétbe minden nap. Az Európai Unióban az összes ételpazarlás évente 100 millió tonnát tesz ki (élelmiszer és készétel együtt), melynek 45%-a lakossági élelmiszerpazarlás, ugyanakkor az is tény, hogy a megtermelt élelmiszerek jelentős részel sem jut a fogyasztókhoz. Az Egyesült Államokban a megtermelt élelmiszerek 40%-a, míg világszinten egyharmada kerül egyenesen a kukába. Ezek az élelmiszerek lehetnek olyanok, amelyeknek még az üzletekben lejárt a szavatosságuk, miközben élvezeti értékükből nem veszítettek, tehát fogyaszthatók lennének, vagy olyanok, amelyek a kereskedelmi szabványoknak nem felelnek meg szinük vagy méretük alapján.
2014-ben egy francia áruházlánc, az Intermarché indított kampányt azért, hogy a rondának, szabálytalannak számító zöldségek is az élelmiszerboltok piacára kerülhessenek, ezáltal is téve az élelmiszerpazarlás ellen. Az áruházlánc olcsóbban kínálta az amúgy méretük vagy küllemük miatt kidobásra szánt termékeket, így csatlakozva az EU azon kezdeményezéséhez, mely 2014-et az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem évének nyilvánította. Az ötlet számos követőre talált világszerte, Németországang, Ausztriában, Svájcban, Angliában és Portugáliában, a tengerentúlon pedig Amerikában, Kanadában és Ausztráliában is indultak hasonló akciók. Amerikában például közösségi finanszírozással létrejött egy Imperfect nevű vállalkozás is, mely a farmerek nem megfelelő kinézetű termékeit gyűjti össze és szállítja ki a szolgáltatásra feliratkozó családok között.
2015. szeptemberében az ENSZ fenntartható fejlődésről tartott csúcstalálkozóján 193 tagország csatlakozott ahhoz a programhoz, melynek célja, hogy 2030-ra a felére csökkenjen az élelmiszerpazarlás mértéke. A találkozón Ban Ki-moon ENSZ főtitkár is megjegyezte, hogy az élemiszerelőállításnak igen magas az ökológiai lábnyoma, mely elősrorban a szállításból és a nagy arányú hulladékból adódik össze. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint ráadásul az élelmiszerpazarlás egyben termőföld, víz- és energiapazarlást is jelent.
2015 december 9-én Franciaországban tehát túlléptek az egyéni kezdeményezéseken és a francia nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely, ha életbe lép, akkor megtiltja az élemiszer termelőknek és -árusítóknak, hogy az eddigi kereskedelmi szokások szerint bánjanak (az akár szabályos) ugyanakkor a lejárati dátumhoz közeli vagy lejárt szavatosságú termékekkel. Ehelyett a fel nem használt vagy el nem adott élelmiszert lehetőségeik szerint komposztálniuk kell, ha erre nincs módjuk, akkor pedig adományként adhatják tovább. Egyet nem tehetnek: ki nem dobhatják.
Természetesen az áruházak, a kereskedők egyedül nem lesznek képesek a törvény betartására, a siker feltétele olyan szervezetek létrehozása, melyek összegyűjtik és terjesztik ezeket az élelmiszereket. A törvényjavaslat azonban nemcsak a tiltás szintjén próbálja kezeli a helyzetet, hanem társadalmi felvilágosítással és oktatással is, vagyis az iskolai tandrendekbe is be akarják építeni a tudatos élelmiszerfogyasztásra való nevelést. A 9-i szavazás eredménye a lakosság támogatását is élvezi, párizsi éttermek tucatjai csatlakoztak például a "La box anti-gaspi" (hulladékellenes doboz) nevű kampányhoz, mely a vendégek figyelmét hívja fel arra, hogy mindig vigyék haza magukkal a megmaradt ételt.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nemzetgyűlés már májusban is elfogadta ennek a javaslatnak egy változatát, de akkor a francia alkotmánybíróság formai hibákra hivatkozva megsemmisítette azt. Mostani elfogadása viszont szimbolikus is, hiszen egybeesett a szintén Franciaországban, Párizsban zajló és igen sikeresnek tűnő klímacsúccsal. A javaslatot 2016 tavaszán terjesztik majd a francia szenátus elé.
Források:
http://www.huffingtonpost.com/entry/france-food-waste-bill_56699743e4b080eddf5727b7?
http://hvg.hu/kkv/20140807_Eltorzult_padlizsannal_es_csunya_repaval
http://hvg.hu/enesacegem/20150521_A_csunya_gyumolcs_es_zoldseg_az_uj_orulet
http://eletmod.transindex.ro/?cikk=25564
Ez is érdekelhet
