Állásfoglalás a hulladékégetés alternatíváinak támogatásáról

A hulladékcsökkentő beruházásokat kiemelten kellene ösztönözni, hiszen enélkül - a piaci feltételek mellett - nem lesznek versenyképesek (a kezdeti fázisban). A kommunális hulladékégetők megépítése viszont hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére.

Éppen ezért hulladékgazdálkodásunkat a hulladékégetés helyett a megelőzésre, az újrahasználatra, az anyaghasznosításra és a keletkezés helyén való komposztálásra kell alapozni.

Az újrahasznosítás több munkahelyet teremt, mint a hulladékégetés. Emellett hosszú távon versenyképesebb és fenntarthatóbb rendszer is, hiszen az anyagokat ismét nyersanyagként használja fel, így több energiát nyer vissza, mint amennyit a hulladékégetők produkálni tudnak. A hasznosítás olcsóbb, mint az égetés, mind a beruházás, mind az üzemeltetés tekintetében. Az újrafeldolgozás további előnye, hogy helyi szinten is megvalósítható, nem igényel nagy, központosított rendszereket, így csökkenthető a szállítás okozta környezeti terhelés. A klímaváltozás szempontjából az újrafeldolgozás jobb megoldás az égetésnél, mert összességében kevesebb üvegházgáz kibocsátással jár.

Több szakmai szervezet, közegészségügyi intézetben dolgozó orvoscsoport hívta fel a figyelmet az égetők káros egészségügyi hatására és az égetők környékén élő emberek körében gyakoribbá váló daganatos megbetegedésekre.

Az állam jelenleg kedvező áron veszi át az égetők által termelt áramot, noha a hulladékok NEM tekinthetők megújuló energiaforrásnak. Égetésük energetikai mérlege a legtöbb esetben negatív vagy igen csekély hozadékkal jár. Az ilyen alkalmazások és technológiák a fenti logika alapján a hazai szabályozás szerint nem részesülhetnek a megújuló energiatechnológiák preferált átvételi áras támogatásban. Annál is inkább, mert ez a hulladékgazdálkodási irányelvekkel, prioritással sem összeegyeztethető.

Az uniós hulladékgazdálkodási támogatások jelentős részét akarják égetők építésére fordítani. Ez nem szolgálja az ország érdekeit. Szentgotthárdon, Hajdúböszörményben, Várpalotán és más érintett településeken a tervezett hulladékégetők elleni tiltakozásban már eddig is több ezer ember vett részt.

Mindezeket figyelembe véve a csatlakozó szervezetek azt várják az illetékes állami szervektől, hogy a hulladékgazdálkodásra fordítható uniós források megpályáztatása során az újrahasznosításról, újrahasználatról, megelőzésről és komposztálásról szóló programok megszületését erőteljesen ösztönözzék.

2007. szeptember 11.

Hulladék Munkaszövetség

Csatlakozó szervezetek:

• Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport
• Békés Megyei Zöld Kör
• Bodrog Egyesület
• Csalán Környezetvédő Egyesület
• Domberdő Természetvédelmi Egyesület
• Dorogi Környezetvédelmi Egyesület
• Dráva Szövetség
• E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
• Esztergomi Környezetkultúra Egyesület
• Fauna Alapítvány
• GATE Zöld Klub Egyesület
• GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete
• HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Miskolc
• Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózat
• Középkertért Egyesület
• Lanius Természetvédelmi Egyesület
• Messzelátó Egyesület
• Nimfea Természetvédelmi Egyesület
• Ökológia Studió Alapítvány
• Pannon Szövetség
• Pécsi Zöld Kör
• Pipacs Egyesület
• Polaris Egyesület
• Reflex Környezetvédelmi Egyesület
• Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány
• S.O.S Innovációs Információs Egyesület
• SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
• Tisza Klub
• Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány
• Védegylet
• Zöld Akció Egyesület
• Zöld Kapcsolat Egyesület
• Zöld Kör
• Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédő Egyesület