Hulladékégetés

A svédek tényleg újrahasznosítják a hulladék 99%-át?

  • 2016. szeptember 01. 02:00
  • Bogi
Nézőpont kérdése...

A napokban többször, több forrásból is belefutottunk a láthatóan jó gyakorlatként megosztani kívánt svéd példával, miszerint ők a hulladék 99%-át újrahasznosítják. Ha a bevezetőn kívül a cikket magát is elolvassuk, láthatjuk, hogy ez a magas "újrahasznosítási szám" leginkább a nagy arányú un. "energetikai hasznosításból" fakad, azaz gyakorlatilag elégetik a hulladékot, ami - ahogy korábban már annyiszor írtuk - legkevésbé sem jó megoldás. Annyi helyen találkoztunk a témával, hogy muszáj itt is reagálnunk rá.

Ahogy a Greenpeace Magyarország, a Humusz Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége néhány hónappal korábban kiadott állásfoglalásából kiderül a hulladékégetők (vagy ahogy a cikkben nevezik: waste-to-energy erőművek) súlyosan egészségkárosítók és működésük gazdaságtalan.

Rovatok: 

Belehalhat, ha hulladékkal fűt

Év: 
2016
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Harazin Dorottya
Százezrek égetik otthon a szemetüket. Miközben törvényt is sértenek, a súlyosan rákkeltő anyagok levegőbe juttatásával emberi életeket sodornak veszélybe.

Százezrek égetik otthon a szemetüket. Miközben törvényt is sértenek, a súlyosan rákkeltő anyagok levegőbe juttatásával emberi életeket sodornak veszélybe. A Greenpeace szerint műanyag hulladék, ruha, cipő, autógumi is eltűnik a kályhákban. Van olyan része az országnak, ahol a kommunális hulladék 1/3-át juttatja ilyen módon a levegőbe a lakosság. A Levegő Munkacsoport szerint az égetés során keletkező legveszélyesebb vegyületek a poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok: mérgezőek és génkárosító hatásúak.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 
célcsoport: 

Hulladék, mint megújuló energia? Pff...

Év: 
2016
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Graczka Sylvia
Állandó az értelmezési vita, hogy a hulladék megújuló energiaforrásnak tekinthető-e.

A Humusz – és minden valamire való környezetvédelmi szakember – szerint nem az. Ennek ellenére a Nemzeti Energiastratégiánk előszeretettel mossa össze a ténylegesen megújulókkal. Sőt. Mivel egyre több hulladékégető építését tervezik kormányzati szinten, a zöld energia kifejezést egyre többet fogjuk hallani a PRkampányokban.
Miért nem zöld energiaforrás a hulladékégetés?

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

A környezeti nevelés szégyene

Év: 
2016
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Gracka Sylvia
A hulladékégetés társadalmi elfogadottságának növelése nemzeti cél. Sic!

A minap belefutottam a Sulinet Tudásbázis oldalán a hulladékégetés témájába,ahol színes-szagos ábrákkal győzködik a jövő generációt arról, hogy a hulladékégetés milyen jó dolog. Például így: „Ennek a módszernek nagy elônye – emiatt is terjed rohamosan –, hogy a lerakásra szoruló hulladék mennyiségét töredékére csökkenti,mialatt jelentős mennyiségű energiát termel.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 
célcsoport: 

Súlyosan egészségkárosító és gazdaságtalan hulladékégetőket támogatna a kormány

  • 2016. június 01. 02:00
  • Jusztina
Zöld szervezetek állásfoglalásban tiltakoznak
Budapest, 2016. június 23. - A Greenpeace Magyarország, a Humusz Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Zöld szervezetek Országos Találkozója közös állásfoglalásban (1) tiltakozik a hulladékégetők térnyerése és azok kormányzati támogatása ellen. A szervezetek egyúttal aggasztónak tartják a hulladékégetést támogató, hamarosan életbe lépő, a 2012-es hulladéktörvényt módosító jogszabályt, amely évekre ellehetetlenítené a környezet- és egészségvédelmi szempontok érvényesülését a hazai hulladékgazdálkodásban.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló jogszabály (2) magasabb járulékkal költségesebbé tenné a hulladékfeldolgozók működését, miközben a hulladékégetőkből származó salak és pernye állítólag “nem veszélyes” része lerakási járuléktól mentessé válna. A hulladékégetőkben sokszor értékes, anyagában újrahasznosítható nyersanyagokat égetnek el. Működtetésük drága és munkaintenzitásuk alacsony. Állami szintű támogatásuk az egész hulladékgazdálkodást tönkreteheti.

Rovatok: 
Műfaj: 

Újabb égető Budapesten?

Év: 
2015
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Urbán Csilla

Nem is kevés pénzből. Eredetileg szennyvíziszap-égető, de a lakosság hulladékát is ott tervezik elégetni.

Az új csepeli szennyvíztisztító felépülésével jelentősen csökkent a Duna vizének szennyezése. A tisztítás során keletkező szennyvíziszap kezelésére azonban még nem született hosszú távú megoldás – itt jön képbe Budapest második hulladékégetője, amely a „HUHA II. Új Hulladék-hasznosító és Iszapégető Erőmű” nevet viseli. A szennyvíziszap akár több mint 90%-ban tartalmazhat vizet, ami megnehezíti égetését. Ezért szárított iszapot égetnek, annak energiáját hasznosítják – de csak a szennyvíziszap szárítására.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

Ennyi embert érdekel a hulladékcsökkentés?!

Év: 
2015
Szám: 
Tél
Szerző: 
Graczka Sylvia

Teltházas volt a nulla hulladék koncepciója köré szervezett konferenciánk.

Örömmel jelentem, nincs veszve minden: ötszörös túljelentkezés és várólisták mellett, több száz fő részvételével zajlott a Nulla Hulladék?! címmel tartott konferenciánk a Közép-­európai Egyetemen. Ott ültek az önkormányzatok és vállalatok szakemberei, a hazai és külföldi civil szervezetek képviselői, pedagógusok, valamint felsőoktatási hallgatók. Csupa olyan ember, aki sokat tehet azért, hogy most és a jövőben kevesebb legyen a hulladékunk.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

Egyre több a hulladékcsökkentő!

Év: 
2015
Szám: 
Tél
Szerző: 
Graczka Sylvia

Hát ezt is megértük. A nulla hulladékról szóló konferenciánkon annyi érdeklődő tűnt fel, amennyire nem is számítottunk. Csodás élmény volt, hogy ennyi nyitott fülre találtunk – a részletekről a vezércikkben beszámolunk.

De más jó hírrel is szolgálhatok. Az idei évben rekordszámú óvoda és iskola nyújtott be pályázatot az Ökoiskola és a Zöld Óvoda cím megszerzésére. Az is kiderült, hogy ebben bizony szerepe van a Humusznak és tagszervezeteinek, amelyek minden régióban programokkal segítik a pályázatra való felkészülést. Csak így tovább! – üzenjük az intézményeknek.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

Szennyvíziszap – hulladékból nyersanyag?

Év: 
2015
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Szika Bettina / Tóth Fruzsina

A napjainkra megnövekedett csatornázottság miatt előtérbe került az ezzel együtt nagyobb mértékben keletkező szennyvíziszap is. Problémaforrásként kezeljük, vagy megújuló energiaforrásként tekintünk rá?

Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása óta számos infrastrukturális fejlesztés mellett a csatornahálózat kiépítését is folytatta. Emiatt a keletkező szennyvíziszap mennyisége megnövekedett: az előrejelzések szerint a 2013-ban bejegyzett 179 ezer tonnáról 2027-re akár 250 ezer tonnára emelkedhet.
A 2014-2023 közötti EU-s tervezési ciklusra egységes Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégiát dolgoztak ki. A következőkben az ebben bemutatott módszereket vesszük sorra, szem előtt tartva a – Humusz által vallott – környezetvédelmi elveket.

Rovatok: 
Újraszedve rovatok: 

II. Nulla Hulladék Találkozó

  • 2015. november 01. 01:00
  • Csilla
A Nulla Hulladék Konferencia keretében került sor a hazai civil szervezetek NuHu találkozójára.

A novemberi konferencia civil szervezeteknek és felsőoktatási hallgatóknak szóló része egyben a Nulla Hulladék Hálózat második találkozója volt a 2012. évi után. Ha lemaradtál, sem kell aggódni, az előadások anyagai és összefoglalói itt elérhetőek.

A Nulla Hulladék Találkozók fő célja, hogy segítsük a helyi szervezeteket abban, hogy szakmai háttérrel, hatékonyan és sikeresen tegyenek a hulladékprobléma megoldásáért. Ehhez mutattunk módszereket, eszközöket. A találkozó nem titkolt célja volt, hogy a civilek egymást is jobban megismerjék, és megosszák egymással tapasztalataikat, gyakorlataikat.

Az idei évben azt is bemutattuk, hogy a felsőoktatási intézményekben is fontos szerepet játszik a civilség, működő zöld hallgatói hálózatok érdekérvényesítő és közösségi munkáját ismerhették meg az érdeklődő hallgatók.

Rovatok: 

Oldalak