Lapunk idei elsõ számában írtam arról, hogy milyen erõfeszítéseket tesz egy átlagos hollandiai város, Wageningen a hulladék-megelõzés terén, s hogyan épül fel a szelektív gyûjtés rendszere. Lássuk, hová is kerülnek a fegyelmezetten elkülönített és a hulladékudvarba szállított, jobb sorsra érdemes erõforrások, nyersanyagok!
Alkalmam volt közvetve és személyesen is megismerni jónéhány átlagosnak mondható háztartást New York államban. A tapasztaltakat az alábbi néhány sorban szeretném megosztani a KukaBúvár olvasóival. Az egyszerûség -- és a szûk terjedelem miatt -- a témához társítható kulcsszavak köré csoportosítom az érdekességeket, a teljesség igénye nélkül. Elnézést kérek elõre is, hogy inkább a negatívumokat sorolom, mint az elvétve talált követendõ példákat, de a hazai életszínvonal növekedésével (?) jó lenne elkerülni azokat a hibákat, amilyenekben a legnagyobb fogyasztói társadalom polgárai élnek. Szerencsére a háztartások terén mi sokkal jobban állunk, ami persze nem annyira a környezettudatosságunkból fakad, inkább a szerényebb anyagi lehetõségeinkbõl.
Az ember alapvetõen úgy kerül Dániába, hogy odaszületik. Ezenkívül leginkább bevándorol, mert tudja, hogy itt a mássággal szembeni ultratoleráns bánásmódban részesül. Az egyszerû kelet-európai pedig szövetkezik a helyi zöld erõvel, és szakmai útra ruccan ki, tanulni a nyugati jólétbe erõsen gyökeret eresztett környezetvédõ szemlélet gyakorlati példáiból. A gasztronómiát tekintve azonban ne legyenek illúzióink, a dánok nemzeti étele: a vajas kenyér.
Tamponok lógnak a plafonról és a falak mellett körbefutó polcokon tarka össze-visszaságban hevernek a betétek. Fekete próbababák viselik a régmúlt idõk házi készítésû egészségügyi kötõit, miközben az jár a fejemben, hogy ha csak egymillió nõ használ rendszeresen egészségügyi és tisztasági betétet, az akkor is legalább 430 millió darab évente.
Lapzártakor úgy néz ki, hogy a HuMuSz és a Rügyecskék idén Budapest hat forgalmas csomópontján és a rügyecskések jóvoltából Kistarcsán ad bérbe fenyõfákat. Ma (december 10.) úgy tudjuk, hogy a környezetvédelmi minisztérium által is támogatott rendezvénysorozatot Dr. Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter asszony nyitja meg a Moszkva téren. Az ünnepek után visszaváltott fenyõk további sorsáról a két szervezet gondoskodik. A fák egy részét tavasszal véderdõként ültetjük ki egy Hatvan környéki autóút mellé, a fennmaradó mennyiség pedig erdélyi hegyekbe kerül.
Természetesen a fõvároson kívül is lesz civil szervezetek által rendezett visszaváltható karácsonyfa akció, lapzártakor gyõri, veszprémi, pécsi és mohácsi helyszínekrõl tudunk.
A Kicsi@világ teaházban (az Ökoszolgálat szervezésében) tea, saláta és mindenféle édesség fogyasztása közben beszélgethettünk Ertsey Attila építésszel, aki a praktikus környezetvédelmet, azon belül az általa kidolgozott Autonóm Ház lényegét is feltárta elõttünk.