Válsághelyzet alakult ki az Európai Unióban a papírhulladék újrahasznosítási szektorban, a feldolgozó kapacitások pedig képtelenek lépést tartani a hulladéktermeléssel. Kína hulladékimport-stopját követően az iparágban tevékenykedő európai vállalatok életképességét szabályozói és gazdasági jellegű akadályok is fenyegetik, miután az elmúlt két évben a mélybe zuhantak az árak. Évekbe telhet, mire rendeződik a helyzet.
A nejlontáskák problematikája nem új keletű. Köztudott, hogy a természetben való lebomlásuk rengeteg időt vesz időbe, akár több száz évet is, a hasznos élettartamuk pedig nem haladja meg a boltból a hazaérkezésig eltelő időszakot. Az új intézkedés célja ezen reklámszatyrok kiiktatása a rendszerből és hogy ezzel napi 3000 tonnával kevesebb hulladék kerüljön a nagyváros és agglomerációja hulladéktelepeire.
A tervek szerint 2020-ra már nem lesz egy darab műanyag zacskó, műanyag villa, műanyag ételhordó sem a nagyobb városokban, két évvel később pedig már országszerte sem lesz található az egyszer használatos műanyag.
A svéd parlament megszavazta a 75 koronás (kb. 2400 Ft) tonnánkénti adót az égetésre váró hulladékokra, amely nagyban visszaszoríthatja az Egyesült Királyságból importált, úgynevezett fűtőanyagként szolgáló hulladék (RDF) mennyiségét. Az elfogadott adótervezetet december 4-én fogadták el és 2020 április 1-én lép majd hatályba. A megerősített tervek szerint az illeték újabb 25 koronával (800 Ft) emelkedik majd 2021-ben és 2022-ben is, mielőtt az éves emelkedést 2022 után indexálják. A terveket megerősítve a Riksdag (a svéd parlament) szóvivője elmondta: „A parlament elfogadta a kormány új jövedéki adó javaslatát az elégetésre szánt hulladékokra. Az adót annak érdekében vezették be, hogy Svédország elérje a nemzeti éghajlati célokat, erőforrás-hatékonyabb és kevésbé mérgező hulladékgazdálkodást hozzon létre. Az új törvény 2020. április 1-jén lép hatályba.
Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.
A Pejo 3000 nevű olasz sípályán január elejétől betiltják a műanyagpalackok, zacskók, evőeszközök és szívószálak használatát, miután egy közeli gleccser jegében jelentős mennyiségű mikroműanyagot találtak. Nem biztos, hogy ez magán a problémán sokat segít, a Milánói Egyetem kutatása szerint a műanyagszennyezés legnagyobb része a műszálas ruhákból származik.
2019 végére már nem sok kétségünk maradt az ökológiai válság súlyossága felől, az éghajlatváltozás problémáját különösen a bőrünkön érezzük. Az azonban jóval kevésbé egyértelmű, hogy miként jutottunk idáig, és mi a teendő ezután. Léteznek-e reális kiutak a válságból, és ha igen, melyek lehetnek azok?
Az egyszer használatos műanyag szatyrok okozta, gyakorlatilag kezelhetetlen hulladékkrízis ésszerű megoldásának tűnt, hogy a szupermarketek olyan szatyrokat kínálnak - jellemzően magasabb áron - amelyek a reklámok szerint “egy életre szólnak”, vagyis tartósabbak, és ha elhasználódtak, akkor az üzlet díjmentesen kicseréli őket.
A globális megmozduláshoz tucatnyi magyar városban csatlakoztak, csak Budapesten legalább ezren demonstrálhattak. Ott volt Karácsony Gergely is.
Loung Group, 2019.11.28. - Mire ön ennek a cikknek a végére ér, Brazíliában 15 futballpályányi esőerdőt égetnek fel, és legalább egy új tartalom megjelenik a klímaváltozás témájáról a magyar sajtóban vagy a közösségi médiában. Egy friss hazai kutatás szerint bár a klímaváltozás nemtől és kortól függetlenül is beszédtéma, az internetezők fele nem olvas utána a részleteknek. A felmérés tanulsága, hogy az emberek a tudósoknak, barátoknak és az influencereknek hisznek a témában.