Szakpolitika

Egyik szemem sír, a másik nevet, amikor arról kell tájékoztatnom az Olvasót, hogy a KukaBúvár elõzõ számában közölt írásom már a megjelenés idõpontjában eléggé elavult volt és azóta sok más forrásból is tájékozódhattak a pénzosztási munka viselt dolgairól. (pl. "Kifizetõdik", HVG 1996. november 9. és "A zöld kassza kliensei", 168 óra 1996. november 19.) Örûlni azért nincs okom, mert a sajtó számára nem a környezet és az erõforrások megóvása, hanem a személyi összefûggéseken való csámcsogás tûnik igazán fontos témának. Nem volt ugyanis olyan lap, amelyik a visszásságokon túlmenõen arról írt volna, miért nincs tulajdonképpen Magyarországon hulladékmegelõzés, miért nem kaphat támogatást az újrahasználati rendszerek mûködtetése. Az sem érdekel senkit hogy nem készûl betétdíjas jogszabály, nincs anyagjelölés a mûanyagoknál, nincs választékbantartási kötelezettség a visszaváltható csomagolásokra, hogy a jelenlegi "ökoszabályozás" éppen csak a kibocsátás szerkezetére és mennyiségére nem hat.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség november 9-én egységes környezethasználati engedélyt adott ki a Duna Dráva Cement Kft. váci cementgyára részére, amely birtokában a klinkergyártáshoz szükséges hõenergia veszélyes és nemveszélyes hulladékok együttégetésével történõ elõállítására nyílik majd lehetõség.

Az uniós irányelvek elõírásai alapján 2008-ra az építési hulladékok tekintetében is az 50 százalékos újrahasznosítási arányt kell elérni. Ezt a célt csak új szemléletû épülettervezéssel és piaci magatartással érhetjük el, amit új szabályozóknak kell kikényszeríteniük. Hoz-e új szemléletet az új szabályozás?

Az IT-Recycling elnevezésű kísérleti program három magyarországi cég / Hazai Térségfejlesztő Rt., Geonardo Kft. és az Atlasz Szövetkezet / összefogása és az Európai Unió LIFE programja révén valósul meg két év alatt. A projekt elektronikaihulladék-feldolgozó kapacitása ideális esetben önmagában elegendő lehetne az EU által 2006. végére elvárt kvóta teljesítésére Magyarországon.

Nem kétséges a HEEB-k veszélyessége. Megfelelő tájékoztatással, szemléletformálással a veszélyesség csökkenthető. A jelenlegi kezelési eljárás egyik lehetséges útja, hogy a fogyasztók az elhasznált (nem szervizelhető és nem használható!) készülékeket szakszerű kezelésre átadják. A Veszprémi Egyetemen ezzel kapcsolatban készítettünk felmérést.

Egy tanulmányút keretében a HuMuSz munkatársai két osztrák és egy német újrahasználati központot látogattak meg. Titkos vágyunk, hogy egyszer nekünk is legyen egy ilyen. De mi is az az újrahasználati központ?

Belgiumban a 80-as években lezajlott közigazgatási reform során változott meg a környezetvédelmi (és azon belül a hulladékgazdálkodási) igazgatási rendszer. Azóta az ország három régiója (a flamand, a vallon és a brüsszeli) önállóan alakíthatja ki környezetvédelmi szabályozását.

Nagy örömmel összeszedtem végre a hosszabb ideje pincémben tárolt üres üvegeket (üdítõk, borok, szörp, festék, hígító stb...) és elhatároztam, hogy visszaváltom. Gondolataim között szerepelt az a Kukabúvárban olvasott vicc is, hogy "honnan telik Baja Ferencnek szép lóra - Visszaváltotta az üres üvegeket."