Hibrid repohárrendszert vezet be csütörtöktől a Budapest Park: a lényege, hogy kétféle repohár lesz náluk. Az egyik a már megszokott színes, dizájnos pohár, amit az ember pénzért megvehet, majd az árát tokenre válthatja, a másik pedig egy egyszerű, áttetsző repohár lesz, amit ingyen megkaphat, írják közleményükben.
Az uniós ökocímke harmincadik születésnapja alkalmából létrehozott, Brüsszelből induló és 3 hónapos európai körútját követően oda visszatérő, kerekeken guruló vándorkiállítás célja, hogy az uniós ökocímkével ellátott termékeket és szolgáltatásokat bemutatva és az ökocímkéhez kapcsolható környezettudatos elveket közvetítve elősegítse a körforgásos, minél kevesebb környezetszennyező anyag kibocsátásával működő gazdaságot, valamint a minél zöldebb Európa kialakulását. Hogy Magyarországon hol lehet megtekinteni, azt az alábbiakban mutatja be az alábbi írás.
Az üdítőital-ipar nem tud újrahasznosítással kihátrálni a káros műanyagok és a környezeti igazságtalanságok mögül
Egy friss országos kutatás szerint a magyarok rengeteg használaton kívüli elektronikai eszközt tárolnak otthon. Régi mobiltelefont például a lakosság 63 százaléka tart a fiókjában. Sokan tartaléknak őrzik ezeket, de többen nem is tudják, mit érdemes velük kezdeni, vagy csak nincs kedvük foglalkozni a kérdéssel. A Yettel ezért Balika István e-hulladék szakértővel, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének elnökségi tagja segítségével mutatja meg, miért érdemes az újrahasznosítást választani.
Még a kánikulában is elviselhetőbb a lakás vagy iroda belső hőmérséklete, ha mozog valamennyire a levegő. Az okos huzat ráadásul képes keverni az eltérő hőmérsékletű légtömegeket.
2022-ben a globális túllövés napja július 28-ra esik a Global Footprint Network nevű nemzetközi szervezet számítása szerint, amelyet a nemzeti ökológiai lábnyom és biokapacitás adatok alapján végeznek.
A vágtázó élelmiszerárak egyik következménye, hogy a szemétbe dobott ételek értéke is jóval magasabb lehet az idén, mint amekkora néhány évvel ezelőtt volt. Egy négytagú család esetében évente akár közel 90.000 forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti, pedig pár egyszerű trükk segítségével könnyen csökkenthető a pazarlás.
Egy átlagos internetfelhasználó éves szinten 414 kg károsanyag-kibocsátásért felelős. Egy közepes weboldal pedig 60 kg CO2 éves kibocsátással ugyanakkora környezeti lábnyommal jár, mint 4,3 millió SMS vagy napi 63 percnyi TikTok aktivitás. Bár a digitalizációra mint zöld megoldásra tekintünk, minden digitális folyamat termel karbont. A fenntartható jövő ezért nem képzelhető el a digitális marketingtevékenységek racionalizálása nélkül. A megoldást egy magyar csapat, a Carbon.Crane mesterséges intelligenciát használó szolgáltatása jelentheti, ami méri és optimalizálja például a weboldalak karbonlábnyomát, így a szakértőik tapasztalatai alapján akár tizenheted részére csökkenthető a karbonkibocsátás.
Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken. Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerünk nem biztos, hogy ellen tud állni. A klímamodell szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95%-a a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett.
Az is rajtuk múlik, melyik céggel szerződnek.