Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kukázók borogatják a gyűjtőket

Egy „látványos” probléma, amit nem lehet kezeletlenül hagyni
Év: 
2011
Szám: 
Nyár
Szerző: 
Molnár András

Szelektív hulladékgyűjtésA fővárosi szelektív gyűjtőszigeteken fokozatosan bevezetik az alumínium és a műanyag hulladék együttes gyűjtését - jelentette be a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2011 júniusában. A vállalat döntését főleg a gyűjtőkonténerek körüli problémák indokolják. Egyre több bejelentés érkezett ugyanis arról, hogy kukázók borogatják a gyűjtőket.

Az új rendelkezéssel vissza kívánják szorítani az alumínium hulladékok kiválogatását, azonban a döntést a szociális szakma és a témára fogékony lakosok egyaránt vitatják.

Napjaink közterületi politikájában egyre több rászorulókat érintő rendelkezés jelenik meg. A hajléktalanok belvárosi aluljárókból történő kitiltása, a gyűjtögetés egyes kerületekben történő általános betiltása után a szelektív szigetek új gyűjtési rendjét is sokan a legszegényebb rétegek elleni intézkedésnek tekintik. A szigetek konténereit ugyanis sok helyen felborogatják, kinyitják, és értékes anyagok után kutatnak benne. Az alumíniumdobozok ilyesfajta “gyűjtögetése” a hipermarketek “fizetünk a doboz után” akciói következtében mondhatni fellendültek, főleg, hogy ezeket épp akkor vezetik be, amikor a szociális szektor az elmúlt évtizedek legnagyobb kihívása elé néz. A gazdasági válság mélyülésével, a családok eladósodásával és a munkanélküliség növekedésével a rászorulók száma 2008 óta töretlenül növekszik, és mára már nem csak a hajléktalanok válogatnak a szigetekben. A PET és az alu együttes gyűjtése egyes hangok szerint pedig csupán a hasznosítók profitját hivatott megvédeni: ugyanis a legnagyobb gondot okozó üvegkonténerek bolygatását nem előzi meg, csupán a legértékesebb anyagáramként számon tartott aludobozok szigetes begyűjtési arányát növeli.

hajléktalan“Az üveggel vigyázni kell, meg nem is ér annyit. Ráadásul nem akarunk disznóólat hagyni magunk után. Emberek vagyunk mi is, minket is zavar a rendetlenség, de négy gyerekkel már az áramot sem tudjuk fizetni. Valamiből enni kell.” – mondja Mária a XV. kerületben, amint két fiával négy teli zsák alumíniummal indulnak haza. “Itt a lakótelepen az emberek még ugyanúgy gyűjtik a szemetet, alig van palack a szürke kukában.” - folytatja, majd elmondja, a dobozokat az egyik hipermarketbe viszik vissza. Nem egyszerre, és többen külön, hogy ne legyen olyan feltűnő. A telepre is éjszaka járnak, szégyellik, hogy ezt kell csinálniuk, de ha meg is tudnának élni férje építkezésen vállalt fekete munkájából, a fizetést gyakran hetekkel a munka befejezése után kapja meg. Ha megkapja egyáltalán. A heti két szelektív túrával azonban legalább a gyerekek kenyere biztosított.

„Nem éri meg guberálni.” – ezt már egy Újpest-központi hajléktalan mondja, aki a sikertelen munkakeresés mellett esténként inkább a villamosmegállókban szokott kéregetni. Elmondása szerint nagy a konkurencia, a szigetek szinte mindig üresek, és a rendőröktől is fél. „Bár már ismernek, inkább figyelnek, vigyáznak rám. Nem lenne jó magamra haragítani őket.” A HVG témában íródott cikke szerint a tilalommal rendelkező VIII. kerületben a rend őrei főként csak figyelmeztetnek, nem büntetnek. A józsefvárosi szabályozás azonban alkotmányellenes, hiszen ellentétes az egyenlő bánásmód elvével, és különösen hátrányosan érinti a kiszolgáltatott helyzetben élőket – áll Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentésében. A Humusz a kezdetektől fogva kritikával él a szigetes gyűjtőrendszerrel kapcsolatban, ugyanis a házhoz menő megoldással szemben nem csak a begyűjtési arány és az összegyűjtött anyag tisztasága rosszabb. A kapualji gyűjtés során a ház udvarában vagy közös helyiségében elhelyezett edényekre a lakóközösség figyel, környezetét rendben tartja. A begyűjtés is hatékonyabb, mivel a szelektíven gyűjtött szemetet nem kell messzebb vinni, mint a kommunális hulladékot. Ezzel szemben a közterület “senki földje”, annak rendjére a lakosok sokkal kevésbé fordítanak figyelmet. Ez a nyíltság okozza azt is, hogy bárki felboríthatja a kukákat. A problémára a XIII . kerület megoldása is jónak tűnhet: a kerület több gyűjtőszigete fém keretet kapott, így a gyűjtőkocsi daruja ugyan ki tudja emelni ürítéshez az edényt, azt mégsem lehet felborítani.

Jó kérdés, hogy a műanyag és a fém frakció összevonása mennyiben fogja vissza majd a kukázási hajlamot. Nagyon valószínű azonban, hogy önmagában ez nem fog eredményekre vezetni. A szociális helyzet a várakozások szerint ugyanis tovább romlik, a rászorulók számának növekedésével pedig a szociális szektor lehetőségei csökkennek. Ilyen helyzetben pedig egyre kevesebb eszköz marad az egyszeri ember kezében…