Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pille hadművelet

  • 2009. január 08.
  • humusz

Van egy autónyi mûanyag hulladékunk. Mihez kezdjünk vele?

Egy hónapig gyûjtöttük a kidobásra ítélt mûanyagokat, majd megpróbáltuk leadni egy hulladékgyûjtõ központban. Csak részben sikerült. - Jó kis riport Erdélybõl, sok képpel. Forrás: transindex.ro


Egy hónapig gyűjtjük az elhasznált műanyagokat – PET-palackot, műanyag csomagolást – majd elvisszük újrafelhasználni, és ebből milyen pompás kis anyag lesz. Körülbelül két hónapja így kezdődött az a munka, aminek során több tucat telefonbeszélgetést bonyolítottam, autókáztam körülbelül 20 kilométert, begyűjtöttem két hivatalos válaszlevelet – egyet a kolozsvári önkormányzattól, egyet pedig a környezetvédelmi minisztériumtól – a műanyag hulladékkal teletömött hátizsák pedig továbbra is itt rostokol a szerkesztőségben. Mert bár hivatalosan vannak műanyag hulladék begyűjtésével foglalkozó központok a városban, nekem csak egy ilyen telepet sikerült találnom: itt azonban csak PET-palackokat és fehér zacskókat gyűjtenek.

Egy hátizsáknyi műanyag hulladék: ez a havi termés


 


Kiterítve egész látványos kis kupac


Miért szükséges begyűjteni, illetve újrahasznosítani a műanyagokat?
A 20. századi találmány – a műanyag – a csomagolásoktól az autógyártásig vagy az építkezésig mindenhol elterjedt. Előnye, hogy a speciális célokra kifejlesztett műanyagok tulajdonságai sokkal jobbak a természetes anyagokénál, hátrányuk, hogy lassan bomlanak le. A műanyaggal bevont papírcsomagolás lebomlási ideje például 5 év, a nejlonzacskóé 5-10 év, a nejlon szöveté 30-40 év, a sörösdobozokat összefogó műanyag karika 450 év alatt semmisül meg. A műanyag palack sosem bomlik le. A műanyagok újrafelhasználása annál inkább fontos, mert évente világszerte körülbelül 100 millió tonna műanyagot állítanak elő. Forrás: Mindentudás Egyeteme
De vegyük sorra. A szelektív hulladékgyűjtésre – arra, hogy a műanyag dolgokat egy külön dobozba dobják – meglepően könnyen rászokott a család: nem nagy ügy, étel- és lebomló hulladék balra, a műanyag cuccok jobbra, az egyedüli dolog amire vigyázni kell, hogy ételmaradék ne maradjon a csomagoláson, mert az hamar büdösödik. Papírnak és üvegnek szintén rendszeresítettünk egy helyet, ment minden mint a karikacsapás, csak az volt a kényelmetlen, hogy mivel nem lehet naponta levinni a tömbház elé kihelyezett kukába, a hulladékok felgyűlnek. Kinézve az erkélyre magam is elképedtem, mennyi szemetet termel egy hónap alatt egy háromtagú család.

Szerkesztőségi műanyagjaink újabb nagy tétellel gazdagodtak, amikor egy kollégánk felajánlott egy egész padlásnyi PET-palackot. Hova kell tehát vinni? A műanyagot újrahasznosító állomások létezését Kolozsváron tényként kezeltük a szerkesztőségben, csak furcsamód épp nem jutott eszünkbe egyetlen ilyen hely sem.



Palackgyűjtő akció



Van, csak nem tudni hol

Némi sikertelen netes kutakodás után telefonhoz folyamodtunk: a polgármesteri hivatal tudakolozójától – miután maga is végigkérdezte kollégáit – megtudtuk, valóban van egy ilyen állomás a bácsi úton. Az adott cím elsőre egy kihalt autószerelő műhelyre hasonlított: kiderült, az is. És valóban vásárolnak műanyagot, “de csak lökhárítókat, ilyesmiket” – rúg bele egy ott parkoló Dacia lökhárítójába az udvaron lézengő, munkaruhás srác, majd békésen tovább majszolja az almáját.

A srác azonban tudni véli, hogy valahol Pataréten van olyan telep amit keresek – “nem tudom hol, de menjenek csak a cigányok után” – igazít útba. Tehát irány a pataréti cigánytelep: itt működik Kolozsvár egyedüli szemétlerakója, így logikusnak tűnik az elhelyezés az újrahasznosítható anyagokat begyűjtő állomás számára. Egy ideig hiába forgolódtam a környéken: úgy tűnt, senki nem tud olyan helyről ahol PET-palackokat gyűjtenek be, illetve aki esetleg hallott ilyesmiről, az nem tudta pontosan, hol van.


A nagy vizen túl

Végül sikerült megtalálni a sikátort két telephely kerítése között: a földút körülbelül 500 méteren át vezet Mad Max-szerű tájon, összepréselt autóroncsok között, majd egy hatalmas pocsolyába torkollik. A víztükör túloldalán viszont PET-palackokból préselt bálák tornyosulnak, a földön szétterítve heverő palackok közt néhány öreg cigányasszony kotorászik.

A telepen meglehetős feltűnést kelt a pocsolyán átgázoló, majd az udvarra behajtó Dacia: egyszerűen senki nem érti, mit akarok. Mindenki őszintén elképed, amikor kinyitom a PET-palackokkal teli csomagtartót. Ilyet még nem láttak, és újságíró sem járhatott túl sok itt.

Csomagtartónyi pillepelackot gyűjtött össze egy kollégánk


Fizetni nem tudnak, mert nincs itt a mérleg – habogja a telephely vezetője zavartan, továbbá kiderül, hogy a főnöke nincs itt, tehát nyilatkozni sem tud. Fotózni sem enged: majd ha a főnök hazaér Bukarestből. Sőt, a palackokhoz sem nyúlhatok többé: “ne mocskolja össze magát” – majd odafüttyent néhány töpörödött öregasszonyt, akik gyorsan kiszedegetik és hatalmas, raffiából font tárolókba dobálják a pillepalackokat.


A csomagolóanyagok a kukában végzik

Annyi azonban kiderül, hogy a PET-palackok kilója 50 banit ér itt. A csomagtartóban levő, számomra tekintélyesnek tűnő rakomány nem több 1-2 kilónál, úgyhogy nyilvánvaló: ezt az ipart csak nagyban érdemes űzni. Persze nem csak pénzről van szó – győzködöm magam – bár lehet, hogy mégis: a többi műanyagféle egy pillanat alatt a kukában végzi. Ilyesmit ők nem gyűjtenek – így a telep vezetője –, csak PET-palackot és fehér színű zacskót. Kiderül még, PET-palackot további 1-2 helyen gyűjtenek Kolozsváron – egyébről azonban nem hallottak a telepen.

Szívem környezettudatos csücske összeszorul, dehát hazavinni nem érdemes a zsákot, mit csináljak vele? Egyben leteszek a további szelektív hulladékgyűjtésről, és nem hiszem, hogy van olyan fanatikus környezetvédő, aki hajlandó lenne a város központjától 10 kilométerre levő Patarétre, erre a telepre kijönni néhány pillepelackkal. Egy szintén műanyaggal teli hátizsák mégis az autóban marad: minthogy kidobják, jó lesz fotózni.


A hulladékbegyűjtő telep, a sikátorból fotózva


A jó hír: lesz stratégia

A terepszemle után bő egy héttel megérkeznek a polgármesteri hivatal válaszai a hulladékbegyűjtés mikéntjét firtató kérdéseinkre. A levélben az áll, hogy jelenleg több cég is foglalkozik az újrahasznosítható hulladékok felvásárlásával, illetve hogy iskolákban és különféle kereskedelmi egységekben működik hulladékbegyűjtést célzó program.

Szólj hozzá az oldal alján!
Továbbá dolgoznak egy megyei szintű hulladékbegyűjtési stratégián: ennek része az illegális szemétlerakatok bezárása, ökologikus hulladéktárolók építése illetve a szelektív hulladékbegygyűjtés mikéntjének a kidolgozása.

A válasz azonban nem tartalmaz konkrét időpontot arra nézve, hogy mikorra készül el a stratégia, illetve mikor lesz majd a gyakorlatban is megvalósítva a korszerű hulladékbegyűjtés Kolozsváron illetve megyei szinten. A válaszban a polgármesteri hivatal munkatársai arra kérnek, érdeklődjek a megyei tanácsnál a terv további részleteiről.


A pataréti szeméttelep 2010-ig bezárandó

Mindez jó példa a helyi és megyei tanács közt évek óta folyó huzavonára Kolozsvár, illetve a megye többi települése szemétgondjainak a megoldására. Uniós előírás szerint a pataréti telepet 2010-ben be kell zárni, és nem valószínű, hogy haladékot kapnak a hatóságok. A majdani, EU-konform szemétlerakat helyszíne a legújabb hírek szerint a Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő Palackos község lenne – persze kérdés, hogy ennyire rövid idő alatt fel lehet-e építeni ott a szeméttározót.

Egyébként az 1975-ben átadott pataréti szemétlerakat – ide gyűl jelenleg a kolozsváriak szemete – állapota botrányos. A szeméttelepet már 1988-ban be kellett volna zárni, de egy kis átalakítással a mai napig működik. Elhelyezése eleve alkalmatlan erre a célra – áll a Kolozs megyei környezetvédelmi ügynökség (APM) mérnökének, Costa Stanisavnak az elemzésében. Mindez azért, mert lakóházak mellett terül el, de talán ennél is súlyosabb, hogy a szemét mellett néhány méterre egy kis patak folyik, mely aztán a Kis-Szamosba önti a szennyező anyagokat, amelyeket az eső kimos a szeméthegyből.

Roncsok a hulladékbegyűjtő mellett


Hány autó van elrejtve a képen?

A 7,5 millió tonna hulladék – ipari, háztartási és egészségügyi szemét egyaránt – egymás hegyén-hátán halmozódik 9 hektár területen, egy 10-15 méter magas hegyet alkotva. Mivel itt különböző halmazállapotú hulladékok vannak, a szeméthegy instabil, gyakoriak a csuszamlások. Az anyagok lebomlásából származó biogáz egy állandó égést táplál, a fojtogató füst – azon kívül hogy a környéken lakók számára kellemetlen – a közeli repülőtér forgalmát is akadályozza.


60 ezer kolozsvári lakos gyűjthet szelektíven hulladékot – így a zöldtárca

A környezetvédelmi tárca válaszában az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) 2007 december 15-én érvényes adataira hivatkozik, és azt állítja, Kolozsváron működik szelektív hulladékbegyűjtés; emlékeztet arra, hogy az EcoRom Ambalaje még 2006-ban elkezdte ezt, partnerségben a kolozsvári polgármesteri hivatallal. 2008-ban például már 60 ezer kolozsvári lakos számára elérhető ez a program. A szaktárca továbbá tudni véli, hogy a városban öt cég is foglalkozik újrahasznosítható hulladékok felvásárlásával.

Így, nagyban érdemes PET-palackot gyűjteni


A tárca szerint 2008 január-augusztus periódusban Kolozsváron 693 tonna PET-palackot vásároltak fel az ezzel foglalkozó cégek; a szelektív hulladékbegyűjtés ehhez képest csak 14 tonna műanyagpalackot eredményezett. Ez a látványos különbség amiatt van, hogy rendszerint a guberálók gyűjtik össze, majd adják el a kukákba kidobott PET-palackokat.

A lakosság vélhetőleg kevésbé motivált a hulladékok szelektálására: a pillepalackokhoz hasonló aránytalanság a többi hulladék esetében is fennáll, idén augusztusig 99 tonna papírt és kartont (közvetlen felvásárlás: 2471 tonna), valamint 1,5 tonna polietilént (közvetlen felvásárlás: 450 tonna) sikerült összegyűjteni.

Forgalmazott és újrafelhasznált csomagolóanyagok (az ANPM 2006-os adatai)