Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 17 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mégis hat a tudatküszöb alatti reklám

  • 2007. március 11.
  • humusz
A nézõ nem érzékeli, de az agy "látja" a másodperc törtrészéig a filmeken felvillantott képeket, állítja egy brit tanulmány. Ezzel cáfolja a korábbi tudományos konklúziót, ami szerint ez a fajta (szubliminális) reklám nem hat az emberre. [index]

Először az ötvenes években használták a szubliminális reklámot, majd gyorsan be is tiltották, az Egyesült Államokban ma is tilos a használata. Azonban szociálpszichológai vizsgálatok később arra a következtetésre jutottak, mivel tudatunk nem észleli ezt a gyorsan felvillantott reklámot, nem is hat. Anthony Pratkanis és Elliot Aronson szociálpszichológusok A rábeszélőgép című könyvükben például városi legendának minősítik a szubliminális reklámnak tulajdonított jelentős befolyást.

Harcosok Klubja

A londoni University College kutatócsoportja kutatócsoportja most mégis azt állítja, hatása lehet a tudatküszöb alatti reklámnak, de csak azoknál az emberknél, akik agyában van "tartalék kapacitás", írja a BBC.

A kutatócsoport tanulmányában a Harcosok Klubja című amerikai film példáját is idézi, amelyben a főszereplő egy moziban dolgozik és a másodpercenként látható 24 kocka közé mindig vetít egy pornográf képet is. A film története szerint bár a nézők nem észlelik a pornóképeket, mégis lehangoltabban vagy agreasszívebben távoznak a moziból. (Ugyanennek a filmnek a végén a valódi nézők egy képernyőszéles péniszt láthatnak a tudatküszöb feletti tartományban felvillanni.)

'Láthatatlan' tárgyak

Bár már régóta ismert a tudatküszöb alatti képek létezése, ez az első eset, hogy kutatók tudományos bizonyítékkal szolgáltak a hatásáról. A kutatásban résztvevő hét kísérleti személy piros-kék szűrős szemüveget viselt. A kutatók szemükbe hétköznapi tárgyakról, például vasalóról készült halvány képet vetítettek, másik szemükbe erősen villogó fényt. Utóbbi miatt a halvány képeket tudatosan egyáltalán nem vették észre a résztvevők.

Eközben egyszerű feladatokat kellett végrehajtaniuk, mint kiválasztani egy T-betűt egy betűsorozatból, illetve nehezített feladat is volt, olyankor egy fehér N, vagy egy kék Z betűt kellett kiválasztani.

A kutatócsoport MRI-vel vizsgálta az agyat és azt tapasztalta, hogy az egyszerű feladatoknál az agy érzékelte a halvány tárgyakat, bár a kísérleti személy arról számolt be, nem látott ilyesmit. Az agykéreg látóközpontja regisztrálta a képeket. A több koncentrációt igénylő, nehezebb feladatok végzése közben az MRI semmilyen releváns agyi aktivitást nem észlelt a szubliminális képekkel kapcsolatban.

"Ami érdekes ebben a kutatásban, hogy bebizonyosodott, az agy észleli azokat a dolgokat, amit a személy nem. Az agy nyitott arra, ami körülötte történik, így ha van "tartalék kapacitása", a szubliminális tevékenységet is feldolgozza" - mondta Dr. Bahador Bahrami, a University College kognitív tudomány tanszékének tanára.

sajtófigyelő