Lombseprés – valóban szükséges?

  • 2016. november 08.
  • Csilla

Az ősz a természet jelentős változásával magával hozza a gereblyézés ’kultúráját’ is. Ilyenkor nagy lendülettel vesszük a kezünkbe ezt a leleményesen kialakított és a lomb összehúzásához még hatékonyabbá fejlesztett kerti szerszámot, és távolítjuk el a lehullott faleveleket a kert minden jól látható részéről – megállapítván, hogy milyen jól megdolgoztattuk porcikáinkat a lombseprés során. 

Tény, hogy a gereblyézés felér egy közepes erősségű túrával, vagy sportolással, friss levegőn vagyunk és még a kertünk és szemmel láthatólag rendezettebb lesz, azonban a dolgot érdemes mindezeken túl is megvizsgálni – valójában mit is teszünk? A fák és a talaj szemszögéből szükség van erre?

Legjobb, ha ezúttal az őszi erdőből indulunk: ha itt körülnézünk, senkit nem látunk, aki gereblyézne, habár itt rugdosni lehet a leveleket. Jobban belemélyedve gyönyörű körforgást figyelhetünk meg: a növények életereje a hideg hónapokban a gyökerekbe költözik – ezért is javasolja a fitoterápia, hogy azokat a gyógynövényeket, amelyeknek a gyökeréből szeretnénk kivonni a hatóanyagot, ősszel, vagy tavasszal, a vegetációs időszak után, vagy azelőtt vegyük fel. A gyökérzetet pedig a természet a lehullott lombkoronával védi a hideg hónapok viszontagságaitól. Az avar mintegy takaróként érvényesül az erdőkben. Emellett másik fontos hatás a talaj mikrobiológiai egyensúlyának, faji diverzifikációjának fenntartása, amely egyrészt szükséges a levelek tavaszig történő lebontásához, másrészt, ezáltal a föld ásványi anyagokkal történő feltöltéséhez. Oda-visszaható folyamatról van szó itt, a természet körforgása szerint. Továbbá, egy harmadik tényezőt is megfigyelhetünk: az avar sok rovarnak, kisállatnak ad téli menedéket: a katicák, bodobácsok, békák, szalamandrák, giliszták, csigák, sünök itt tudnak elrejtőzni a fagyok elől és a levelek lebontásában is fontos szerepet játszanak. 

avar

Ha elvesszük a fáktól a téli védelmüket, a talajtól a tápanyagot, a kisállatoktól rejteküket, beleavatkozunk a természetes körforgásba, amivel a téli, hideg hónapokban ítéljük őket sanyarúbb sorsra.

Manapság olyan kultúrában élünk, ahol a kert elszakadt ettől a természetes önmegújító funkciójától és az ember a munkáját – vagy a pénzét – nem kímélve díszkertté szabályozza a növénytársulásokat. Fontos, hogy a közlekedési útjainkból, járdáról, a kocsibejáróból eltávolítjuk a leveleket. Ha a kertben szép, zöld, homogén gyepet szeretnénk látni, akkor legalább a fák tányérjában hagyjunk néhány réteg falevelet, hogy a fentebb leírt szimbiotikus körforgást biztosítsuk. Az összegyűjtött lombot komposztáljuk! A kertünkben teremtsünk helyet a zöld hulladék újból termőfölddé való átalakulásához és ne gyömöszöljük a leveleket műanyagzsákba, ami napokig, vagy hetekig várja szellőzetlenül ismeretlen kimenetű elhelyezését!

salamandra az avarban

A Humusz Szövetség is érvel különböző fórumokon az avarégetés ellen, amit tavaly március 5-től már az Országos Tűzvédelmi Rendelet is tilt, mivel a falevelek ilyen formán történő gyors eltüntetése rengeteg károsanyag-kibocsátással jár és jelentősen szennyezi a levegőt. Ezzel szemben a komposztálás egy sokkal kedvezőbb megoldás, amellyel mesterségesen hozzuk létre azt, ami a természetes erdőkben magától értetődően végbemegy. Ennél még szelídebb megoldás lenne, ha a lombseprésre is kevesebb időt szánnánk és azt inkább közös játékkal, kirándulással, elmélyedéssel töltenénk.

 

Írta: Soczó Kriszta

 

Kapcsolódó cikkek:
http://www.eumet.hu/erdekessegek/avaregetes/
http://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2015/11/06/ne-gereblyezz-hagy...
http://tudnodkell.info/uj-kormanyrendelet-tilos-az-avaregetes-magyarorsz...
http://www.mme.hu/madarbarat-levelgereblyezes-amikor-kevesebb-tobb

Új hozzászólás