Húsfogyasztás globális szemszögből

A haszonállatok száma a növekvő igények kielégítése érdekében drasztikusan megemelkedett. Ma, a növekvő számú emberi populációval - mely jelenleg meghaladja a 6 milliárdot - közel 1 milliárd disznó, 1,3 milliárd szarvasmarha, 1,8 milliárd juh és kecske, illetve 15,4 milliárd csirke osztja meg a Földet és erőforrásait. Kizárólag azokról az állatokról van szó, amelyeket azért tenyésztünk, hogy húsukat és a belőlük készült egyéb termékeket (pl. tejtermékek) elfogyasszuk! Vegyük példaként az intenzív nagyüzemi csirketartást, mely világszerte számos helyen elterjedt: jelenleg több mint kétszer annyi csirke él a Földön, mint amennyi ember táplálékául szolgálnak. A húsfogyasztással párhuzamosan ugyancsak gyorsan növekszik a tejtermékek, a tojás és a tenger gyümölcseinek fogyasztása.

Egészen 1990-ig az állati termékek döntő hányadát a gazdag országokban fogyasztották, ám az utóbbi évtizedben a nyugati típusú étrend több fejlődő országban teret hódított magának. Minden előrejelzés a közeljövőre a trend rohamos ütemben történő további terjedését jósolja, mely kormányzatok és nemzetközi mezőgazdasági csoportok támogatásával fog zajlani. A növekedés mértéke azonban hosszú távon nem fenntartható és a növekvő emberi populáció számára csökkenti az egészséges táplálkozás jövőbeli esélyeit.

Emberi egészség

A fejlett országokban a helytelen étrendet egyre inkább fogadják el a betegségek és a halálozás okozóiként. A hús és állati eredetű illetve tejtermékek adják a táplálékkal bevitt telített zsírok legnagyobb hányadát, mely a táplálkozástudósok egyhangú állítása szerint jellemzően olyan különféle betegségek kialakulásához járulnak hozzá, melyek járványszerű méreteket öltöttek.

Minden hivatalos vélekedés szerint fontos lenne csökkenteni az állati termékek fogyasztását, növelni a rostokban gazdag szénhidrát, a friss gyümölcs és zöldség bevitelét annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a szív-, a cukorbetegség, az elhízottság és a lehetséges rákbetegségek kockázatát.

A haszonállatok vagy az emberek táplálása?

Azzal, hogy az élelmiszerpolitika középpontjába az állati termékeket helyeztük, valójában csökkentettük az esélyét annak, hogy a világ emberiségét élelmiszerrel lássuk el. A haszonállatok ugyanis jellemzően több kalóriát vesznek fel a táplálékkal, mint amennyit hús formájában visszakapunk tőlük. A hús az erőforrások használata szempontjából a legköltségesebb élelmiszer, mert a takarmány energia- és fehérjetartalmának legnagyobb hányada emésztésre és a testi működés fenntartására fordítódik. Ahelyett, hogy hatalmas földterületeket használunk az állati takarmány előállítására, ugyanekkora területen több, emberi fogyasztásra közvetlenül felhasználható terményt állíthatnánk elő.

A háztáji állatok jólléte

A hústermelés nagymértékű növekedése nem lett volna lehetséges a gazdálkodás ipari fejlesztése nélkül, mely kiiktatta az állatok jogait és szükségleteit megfosztva őket a szabad mozgás, a friss levegő és a szociális viselkedés lehetőségeitől. Például a baromfi szelektív tenyésztése révén létrejött természetellenesen gyors növekedés számos, endemikus, egészségügyi problémát, elsősorban lábrendellenességet és szívelégtelenséget okoz az állatok körében.

1997 óta az EU a haszonállatokat szenvedésre és fájdalomra képes, érző lényeknek ismeri el. Éppen ezért a döntéshozókra hárul, hogy törvényen kívül helyezzenek olyan termelési módokat, melyek természetükből fakadóan komolyan veszélyeztetik az alapvető állatjólléti előírásokat. A nevelt, tenyésztett és levágott állatok számának csökkentésével elősegíthetjük a sokkal állatbarátabb, extenzív módszerek átvételét.

Veszély a globális élelmiszer-biztonságra

Az emberi egészség, az erőforrások fenntartható módon való használata, illetve a környezet- és az állatvédelem szempontjából szükségszerű, hogy az emberiség csökkentse az állati termékektől való függését. A Világbank idevonatkozó, 2001 novemberi jelentése szerint, mely a /Haszonállat-állomány fejlődése - Következtetések a vidéki szegénységre, a környezetre és a globális élelmiszer-biztonságra vonatkozólag /címet viseli: "a világ összes húsigénye az 1997-es 209 millió tonnáról 2020-ra várhatóan 327 millióra (56%-kal) nő. Ugyanebben az időszakban a tejfogyasztás 422 millió tonnáról 648 millió tonnára (54%-kal) fog növekedni."

Megelőlegezhetjük azt, hogy a növekmény túlnyomó része a nagyüzemi gazdaságokban tartott állatoktól, melyeknek szintén többsége a fejlődő országokból fog származni.

A jelentés készítői elismerik, hogy a jövendölt növekedés "komoly befolyással lesz a globális élelmiszer-biztonságra, a természeti erőforrásokra és a vidék pénzügyi forrásaira."

A bolygót megmentő alternatíva

A történelemben visszatekintve közvetlen kapcsolatot fedezhetünk fel a jólét és a gazdagság illetve az állati termékek fogyasztásának növekedése között. Ahelyett, hogy elfogadjuk azt, hogy a jelenlegi magas hústartalmú étrend megkerülhetetlen, alternatív szemléletre van szükségünk. Hacsak nem csökkentjük az emberi étrend állati termékektől való függését, elviselhetetlen nyomást fogunk gyakorolni a Föld erőforrásaira, melyeknek katasztrofális következményei lehetnek az emberi egészségre és az éhezésre, a természeti környezetre és az állatok szükségleteire nézve egyaránt.

Az emberek, az állatok és a bolygó érdekei miatt a hús ügye sürgető politikai kérdéssé vált. Első lépésként azt javasoljuk a fejlett világ kormányzatai számára, hogy tűzzék ki célul azt, hogy a húsfogyasztást 2020-ra 15%-kal csökkentik. Ezt támasztják alá több elismert szervezet (például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesület Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)) legutóbbi kutatásai az egészséges és fenntartható élelmiszer-termeléssel kapcsolatban. Hazánkban a Fauna Egyesület képviseli partmerünk, a CIWF Trust /Egyen kevesebb húst!/ elnevezésű kampányát.

Ajánló: www.eatlessmeat.org

Pencz