Újságírók

Mintegy 150 köbméter hulladékot takarítottak össze a budapesti szilveszteri rendezvények helyszínein a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) dolgozói hétfőn – közölte a társaság az MTI-vel.

„Jó napot kívánok!” – köszönök a Búza téren a MOL benzinkút pénztárosának. „Kérem, be lehet önökhöz hozni használt sütőolajat?” – kérdezem. „Természetesen! Szólok a kollégának, és ő azonnal át is veszi” – érkezik a válasz.

A lakossági sütőolajnak mintegy öt százalékra kerül visszagyűjtésre, a maradék a lefolyóban, a csatornákban vagy a kertben landol, ahol, mivel nehezen lebomló biológiai hulladék, súlyos természeti károkat okoz. A visszagyűjtés megoldását az is indokolja, hogy a háztartási sütőolaj kitűnő alapanyaga a biodízelnek, amely lényegesen előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint kőolajból előállított rokona. Egy nemrégiben elhangzott előadás nyomán lassan körvonalazódik a visszagyűjtés rendszere a háztartási és lakótelepi övezetekben.

Az elmúlt 50 évben több mint négyszeresére nőtt a holt - oxigén nélküli - övezetek nagysága a világ óceánjaiban, a part menti vizek oxigénhiányos térségei több mint tízszeresére nőttek 1950 óta - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban közzétett tanulmányában.

A szovjet időkben jelentős mennyiségű szemét gyűlt fel a sarkvidéki Ferenc József-föld területén, amit az Orosz Sarkvidéki Nemzeti Park munkatársai fokozatosan takarítanak el.

Megelégelték a brit törvényhozók, hogy elárasztják az ország szemeteseit és utcáit az eldobható kávéspoharak, ezért azon gondolkodnak, hogy bevezetik az ún. tejeskávéadót az ilyen poharakra.

2018-tól már Görögországban is fizetni kell a környezetszennyező műanyag zacskókért. Mostantól négy centbe kerül egy, de jövőre már dupla ennyibe is kerülhet.

Egy angliai élelmiszerboltlánc 125 kereskedelmi egységében kezdi meg lejárt szavatosságú élelmiszereket árusítását. A projekt csak a nem romlandó árukra terjed ki, mint például a rizs vagy a tészták – írja a Piac és Profit.

A kidobott elektromos és elektronikus készülékekből csaknem 45 millió tonnányi hever a világban s annak csak kis részét hasznosítják újra – írja a Piac és Profit, így tovább nő a környezetet és az emberi egészséget fenyegető veszély, figyelmeztet az ENSZ egy intézménye.

A fenntarthatóság következő forradalma az lehet, ha egyén, politikus, kormány, cég, vezérigazgató teljes hatástényezőjét – impaktját – mérik interperszonális, társadalmi, emberi jogi szinten. Ez lesz a karmalábnyom. A Piac és Profit újságírójának gondolatait olvashatjátok.