írta: Hendinger Barbara

David Nelles, Christian Serrer: Klímamegoldások című könyvéből szeretnék nektek rövid összefoglalókat írni, az elkövetkező hetekben. A könyvet Prof.Rahmstorf ajánlotta a Twitteren keresztül a figyelmembe. Prof. Rahmstorf a Postdami (Németország) Klimakutatási Intézet egyik tudósa, munkatársa. Több világszintű elismerést kapott már a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kommunikáció miatt, amit folytat. Ő a legtöbb Twitter követővel rendelkező tudós egész Európában. 

A könyvet megrendeltem Magyarországra és meg is érkezett. Az első fejezet címe: Klímaváltozás. 

A könyv a klímaváltozás (felmelegedés) okának egyértelműen a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokat nevezi meg, mint pl. a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid. A légkörben felgyülemlő gázok, nem engedik a hőenergia távozását az űrbe, ehelyett a hő visszaverődik. Ez egyrészt természetes folyamat, és csakis ezáltal a jelenség által vált lakhatóvá a Föld. Az iparosodás kezdete óta azonban túl sok ilyen gáz került a légkörbe és a természetes üvegházhatás ezáltal felerősödött.

Tudományosan bizonyitott tény, hogy mi, emberek vagyunk felelősek a hőmérséklet emelkedésért és a klimaváltozásért. Az űrből már az 1970-es évek óta mérik ezeket a koncentrációkat a légkörben.

A klímaváltozás következményei: 1950 óta megtízszereződtek azok a területek, amiket az extrém hőség sújt; azok az időszakok, amikor erdőtűzek léphetnek fel megnövekedtek; gleccsereink olvadnak; emelkedik a tengerszint; az anyagi károk is jelentősek (több száz milliard euró); klimavédelmi intézkedések nélkül a század végére minden 6-ik állat és növényfaj kipusztulhat; rossz termés, aszályok, extrém magas hőmérséletek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Föld egyes részei lakatlanná válnak, konfliktusok keletkeznek, menekültáradatok indulhatnak meg.

Hogyan keletkeznek a kibocsátások? A szén-dioxid (kb. 75%) kibocsátása főleg a fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) égetése és erdőirtások által történik. A metán (kb. 17%) emberi tevékenység következtében leginkább a kérődző állatok emésztése során szabadul fel és a fosszilis energiahordozók feldolgozásánál (Szerk.: Nem elhanyagolható a hulladék nem megfelelő kezeléséből adódó metánképződés sem. A hulladékszektor a keletkező metán mintegy 20%-áért felelős. Ám jó hír, hogy becslések szeirnt ez a kibocsátás a hulladékképződés megelőzésével, környezetbarát módszerekre való átállással - mint például a komposztálás - akár 95%-ban is csökkenthető lenne 2030-ra. Bővebben ld. itt.). A dinitrogén-oxid (kb. 6%) a haszonállatok kiválasztásai által és a nitrogén műtrágyák használatakor.

Párizsi egyezmény: 2015-ben 195 ország irta alá, hogy a globális átlaghőmérséklet felmelegedését 2 C° alatt tartják, és lehetőleg ne lépje túl az 1,5 C° fokot. Ezeknek a betartásával valószinűleg elkerülhetőek lennének a klimaváltozás legrosszabb következményei. A tudományos megközelités az, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését olyan alacsonyan kell tartani, ahogyan csak lehetséges.  

A könyv szerzőpárosa: David Nelles és Christian Seller (fotó: Edmund Moehrle)

A világ számára van még egy meghatározott mennyiségű szén-dioxid, amit a levegőbe ereszthet, hogy a melegedést 1,5 C° alatt tartsuk. Ezt (országonkénti) CO2 kvótának nevezik. Ha a szén-dioxid-kibocsátás olyan magas marad, mint pl. 2019-ben, a fennmaradó CO2 kvótánkat már 11 éven belül elérjük és túllépjük. Ezért az emberiségnek az üvegházhatású gázok kibocsátását amilyen gyorsan csak lehet, csökkenteni kell.

2018-ban a legnagyobb kibocsátók Kína, az USA és az Európai Unió (beleértve az Egyesült Királyságot is) voltak. Majdnem az összes világszinten kibocsátott szén-dioxid feléért felelősek így hárman. Hogy a klimaváltozást meg tudjuk állitani, az egész világnak szén-dioxid neutrálissá kell vállnia, tehát lényegében minden egyes országnak.

A klimavédelem jelenti a megoldást ezekre a problémákra. Az itt leírtak ellenére 1990 óta megduplázódott az emberiség szén-dioxid-kibocsátása. A mostani intézkedések mellett talán még tarthatjuk a 3 C°-os átlaghőmérséklet-növekedést a század végéig, de ez már túlmegy azon a határon, amit tudósaink ajánlanak, ami maximum 1,5 C°-os átlaghőmérséklet-emelkedést enged meg. 

Az első fejezetben tehát röviden bemutatták a könyv írói a problémát. A könyv következő fejezetei a megoldásokra koncentrálnak! Hétről-hétre szeretnék egy-egy rövid összefoglalóval jelentkezni a könyv további fejezeteiből is: Energia, Épületek, Közlekedés, Mezőgazdaság, Ipar stb.. Kövessétek és likeoljátok a Humusz honlapját, Facebook oldalát, hogy a jó hírek is eljuthassanak hozzátok!

Köszönjük!