45 ezer felszíni és felszín alatti vízbázis elmúlt 20 évben elvégzett vizsgálata alapján egy nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy az ivóvíz-hálózatokat is ellátó források mintegy felében az egészségügyi határértéknél jóval magasabb az örök vegyi anyagoknak nevezett vegyületek koncentrációja – írja az IFL Science.
Az árhullámok levonulását követően a Kötivízig vízminőségvédelmi kárelhárítás keretében február 29-től március 26-ig gyűjtötte a kommunális hulladékot.
Aki használ sütőpapírt, szokott mikrós popcorn-t enni, impregnálja a sportcuccait vagy kontaktlencsét hord, az már egész biztosan érintkezett az ún. örök vegyületekkel. A PFA (perfluor- és polifluor-alkil) gyűjtőnéven ismert vegyi anyagokat azért nevezik öröknek, mert rendkívül nehezen és sokára bomlanak le. Így felhalmozódnak a szervezetben és a környezetben. Egy tavalyi tudományos kutatás kimutatta, hogy ezek az anyagok a Dunában és mellékfolyóiban is jelen vannak.
Az egész mikroműanyag-történet elején egy darabig úgy tűnt, hogy csak az óceánok vannak tele az apró szennyezőkkel. Aztán megtalálták őket folyókban, tavakban, a szárazföldek legeldugottabb szegleteiben, barlangokban, a legkülönbözőbb élőlényekben és az emberi szervezetben is. Környezetkutatók és biológusok közel két évtizede vizsgálják az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabkák vízi élőlényekre gyakorolt hatásait, de azt csak most kezdjük megérteni, hogy az emberi testben való megjelenésük milyen következményekkel jár.
Az osztrák főváros több mint tíz évvel ezelőtt indította el „Vizes iskolák” elnevezésű projektjét, amelynek célja, hogy a gyerekeket üdítők és palackozott vizek helyett csapvízre szoktassák. Ma már mintegy 120 ezer bécsi diák kizárólag csapvizet iszik a tanítás alatt – a várostól kapott kulacsból.
Gyakorlatilag összeomlott a visszagyűjtési rendszer! A napokban írta meg a sajtó, hogy a fémhulladékok területén a MOL-koncesszió tavaly nyári elindulását követően 40 %-nyi fémhulladék eltűnt a visszagyűjtési rendszerből.
Vajon mennyien tartjuk számon ruházati kiadásainkat, szokásainkat? Valószínűleg kevesen, így nem is vagyunk tisztában mennyire is ártalmasak vagyunk saját magunk környezetére. Ezen próbál segíteni, tudatosítani Kis Anna cikke a "Másfélfok" jóvoltából.
Év elejétől működik az 50 forintos palackok – hivatalos néven egyutas italos palackok – kötelező visszaváltási rendszere. Pár hete már meg is vásárolhatjuk az elsőket, amiken ott virít a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Ezt a díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatákba. Egyszerűnek tűnik, de pár dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mire.
Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait.
Az ipar ma több rákkeltő PCB-t állíthat elő, mint bármikor a történelem során – derült ki egy kutatásból. Ez megdöbbentő, tekintve, hogy a PCB-k gyártását több mint 40 évvel ezelőtt betiltották, és a stockholmi egyezmény értelmében fel kellene számolnunk őket.