A lineáris gazdaságból, ahol a legyártott, felhasznált termékek életciklusuk végén a szemétben kötnek ki, a környezet védelmében, illetve a fenntartható(bb)ság érdekében egyre nagyobb mértékű elmozdulás történik a jobb hulladékmenedzsment segítségével a hosszabb életciklus és a több újrahasznosítás irányába. Ha innen sikerül még tovább lépni, akkor elérhető, hogy egyáltalán ne legyen hulladék és akár az eredetivel megegyező termékek álljanak elő újra: ez a körforgásos gazdaság. Ez pedig különösen fontos a műanyagok esetében, hogy a földek, vizek szennyezése ne fokozódjon.
Haladéktalanul szállítsák vissza a szemetet Kanadába! – ezt az utasítást adta ki Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke.
Az Európai Unió által nyilvánosságra hozott adatok szerint rekordmennyiségű papírt és hullámkartont hasznosítanak újra Európában. Magyarország az átlag alatt teljesít.
2019. május 21-én hivatalosan is elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltását az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa. Az új szabályok megtiltják az olyan eldobható műanyag termékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetőek.
Mivel várható, hogy 2021-ig az online kereskedelem a világ legnagyobb kiskereskedelmi csatornájává válik, várhatóan tovább fog növekedni a környezetre gyakorolt hatása, mivel a jelenlegi szállítási / kézbesítési rendszer rengeteg csomagolási hulladékot termel. Erre mutat megoldást a RePack története, amely a Zero Waste Europe fogyasztási és termelési esettanulmányainak negyedik fejezete.
Egy EU tagállamokra kiterjedő felmérésből kiderül, 28 különböző megközelítés létezik a “körforgásos gazdaság” megvalósításához, több inspiráló, bevált gyakorlati példával. A témában élen járó országok általában a legnagyobb mennyiségű hulladék előállítói is.
