Szolgáltatók

A nulla hulladék megközelítéssel abszolút értékben csökken a hulladék mennyisége és előnyére változik az összetétele. A hulladékgazdálkodási szolgáltatók mégsem ellenérdekeltek, hiszen nem lesz kevesebb feladatuk, sem kevesebb bevételük. Sőt! A feladatuk mindössze annyi, hogy a nagy tömegű vegyes hulladék begyűjtése és lerakása helyett a kreatívabb „nulla hulladék” megoldások felé forduljanak és bővítsék szolgáltatásaikat. Ide sorolható a házhoz menő vagy hulladékudvaros szelektív hulladékgyűjtés, a válogató és hasznosító művek működtetése. A szolgáltatók felelősek abban is, hogy valóban gazdaságos és környezetkímélő megoldásokat biztosítsanak a megelőzés – újra használat – hasznosítás - ártalmatlanítás fontossági sorrend betartásával, azaz ne akarjanak csupán technológiát árulni és mega-beruházásokkal nyerészkedni, ne a probléma, hanem a megoldás részesei legyenek! Ne feledjük, a szolgáltatóknak is elemi érdeke a hatékonyabb szállítás, hogy a lerakók lassabban teljenek be, minden menthető hulladék-anyagáramot kiszedjenek a temetőből és lerakóra már csak a tényleg elkerülhetetlen és hasznosíthatatlan „szemét” kerüljön. Teljes élet – Nulla hulladék!


Mennyi időbe telik a házhoz menő rendszer bevezetése, milyen átalakítások szükségesek a közszolgáltató részéről? Kevesebbet fizet-e a lakos, aki a szemetét szelektálva dobja a kukába? Lássuk!
Mennyit fizessünk a „szemétszállításért”, vagyis inkább a hulladékkezelésért? Nem jutunk egyről a kettőre a hulladékcsökkentés terén. Pedig mit látunk? Egyre több EU-konform hulladékkezelő központ nyílik, ahol mindent szépen szétválogatnak, de az a mennyiség, ami a háztartásokból kikerül, nem hogy csökken, inkább nő. A szolgáltatók – ha másért nem, az EU-s támogatások miatt – egyre környezettudatosabbak, de mi nem. Ennek egyik oka, hogy mindegy mennyi a hulladékunk, ugyanannyit fizetünk.
Példák Ausztriából, Belgiumból, Finnországból, Franciaországból és az Egyesült Királyságból.
Utcákat borító szemét, guberálás, lomturizmus, akár vérre menő küzdelem egy tv-képcsőért... tavaszi csendéletnek nem nevezhető képek a lomtalanításról kis hazánkban. Vajon így kell ennek lennie? Esztergomban 2009 áprilisa óta rendhagyó és példaértékű módon szállítják el a lomot a háztartásoktól. Nagy Attilával, az Esztergomi Köztisztasági Kft. ügyvezetőjével Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa beszélgetett.
Öt éve költöztünk a Balaton fővárosába, amely Budapest után nagyon élhető helynek bizonyult. A szocializmus ipari fejlesztései megkímélték a várost, a Festetics családnak köszönhető kastély, fasorok, parkok és persze a Georgikon pedig még mindig tündökölnek - bár fényük időközben kissé megkopott. A helyi társadalom tapinthatóbban emberibb a nagyvárosinál. Tóth Gergely írása.
Rudolf Wiedner osztrák származású hulladékos szakemberrel egy konferencián ismerkedtem meg. Már akkor is sokat beszélgettünk, figyelemre méltó dolgokat mondott hulladékról, hasznosításról, üzletpolitikáról. Több hazai céget tömörít a tulajdonában lévõ HUKE cégcsoport, amely sok tekintetben kiemelkedik a magyar közszolgáltatói piac átlagos színvonalából. Elhatároztam, hogy az elsõ adandó alkalommal felkeresem. Szilágyi László írása
A SZELEKTÍV Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. a turai régió területén 1999 óta, Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló községek mindegy 15.000 lakosa számára biztosít házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Az svájci és osztrák minta alapján megvalósított rendszernek köszönhetően a hulladéknak mára több mint 60%-át eltérítik a hulladéklerakóról.
Jelentősen csökkenhet a lerakóba kerülő települési szilárd hulladék mennyisége a dél-dunántúli megyékben a már megkezdett és a következő években megvalósuló fejlesztések eredményeképpen. A Dél-dunántúli régió összesen 660 települést foglal magába, amelyek hét különböző regionális hulladékgazdálkodási projekthez kapcsolódva igyekeznek korszerűsíteni a települési szilárd hulladékok kezelését.
Sárváron 16 ezer ember él. A háztartások 60%-ában kétkukás rendszer van, és minden ház ingyen egy komposztkeretet kapott. Celldömölkön, Zalaszentgróton és Sárváron 15 ezer keretet osztott ki a szolgáltató. Gyűjtőszigetek is találhatók a városban, és a HUKE telephelyén ingyenesen használható a hulladékudvar. A szigeteken csak 8-9% az idegen anyag. Turán a hulladékkezel újragondolása az egyik legjobban működő hazai rendszert hozta létre - hogyan lehetséges mindez?
Utcákat borító szemét, guberálás, lomturizmus, akár vérre menő küzdelem egy tv képcsőért... tavaszi csendéletnek nem nevezhető képek a lomtalanításról kis hazánkban. Vajon így kell ennek lennie? 2009. áprilisa rendhagyó és példaértékű módon szállítja el Esztergom kommunális közszolgáltatója a lomot a háztartásoktól. Erről beszélget Nagy Attilával az Esztergomi Köztisztasági Kft. ügyvezetőjével Horváth Zoltán, az Esztergomi környezetkultúra Egyesület munkatársa.