Egy új elemzés szerint a mesterséges intelligencia az eddigi becsléseknél akár 40-60-szor több hulladékot termelhet: A Basel Action Network egy, a maga nemében első, a teljes infrastruktúrát átfogó elemzése szerint 2025 és 2050 között várhatóan 395–617 millió tonna mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó elektronikus berendezést selejteznek majd le. Ha ezeket a készülékeket konténerekbe helyeznénk, majd egymás mögé tennénk, a konténerlánc körülbelül hatszor érné körbe a Földet.

Bordeaux metropolisz vezetői rájöttek, hogy a környezetterhelésüket nagyban csökkentené, ha a konyhai hulladék nem az égetőbe, hanem komposztálókba kerülne. Ahhoz, hogy megállapítsák, 400 közösségi komposztálópont létesítése és üzemeltetése gazdaságilag fenntartható-e; költség-haszon elemzést készítettek. 

Kevés dolog tűnik annyira ártatlannak, mint egy frissen nyírt gyep. A golfpálya-szerű pázsit azonban gyakran inkább steril díszlet, mint valódi élőhely: eltűnnek belőle a virágok, velük a rovarok is, miközben fenntartása egyre több vizet, energiát és vegyszert igényel. De hogyan lett egy eredetileg elit státuszszimbólumból hétköznapi kertideál? Miért különösen rossz üzlet ez a biodiverzitásnak egy egyre szárazabb Magyarországon? És milyen az a kert, amely nemcsak szépnek akar látszani, hanem valóban él is?

A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért. A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t. 

Amikor veszünk egy újabb pólót, azzal nem csak a gardróbunkat terheljük, hanem a környezetünket, sőt, közvetve az egészségünket is. A divatipar ma az egyik legnagyobb, mégis legkevésbé látható mikroműanyag-forrás, amelyben kulcsszerepe van a poliészternek, különösen annak újrahasznosított változatának. Egy nemzetközi webináron Markó Gergely, a Humusz Szövetség aktivistája hallgatta meg a legfrissebb kutatásokat, amelyek szerint hiába szaporodnak a „fenntartható” kollekciók, a probléma gyökere sok esetben nemhogy nem oldódik meg, hanem tovább mélyül.

A Mercedes-Benz bemutatta a „Tomorrow XX” technológiai programot, amely a vállalat történetében először terjeszti ki a körforgásos és dekarbonizációs innovációkat a teljes termékpalettára.

Az európai alumíniumipar és a csomagolási értéklánc meghatározó szereplői új szövetséget hoztak létre, hogy megoldást találjanak az egyik legégetőbb hulladékgazdálkodási problémára: az apró méretű alumíniumtermékek hatékony visszanyerésére. Az Európai Alumínium-csomagolási Szövetség (EAPA) célja, hogy 2030-ra az összes apró alumíniumcsomagolás – például a kávékapszulák, palackkupakok és fóliafedelek – teljes mértékben bekerüljön a körforgásos gazdaságba, minimalizálva az értékes fém elvesztését.

Mi köze van egy műanyag palacknak a háborúhoz? Elsőre semmi, valójában azonban meglepően sok. Egy friss nemzetközi kutatás feltárja, hogyan fonódik össze a műanyaggyártás, a klímaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió egy közös láncba, amelynek kiindulópontja a fosszilis energiahordozók túlzott használata.