A kínai fast fashion termékek percek alatt megrendelhetők, napok alatt megérkeznek – és évtizedek alatt sem bomlanak le. A Temu és a SHEIN ezzel új valóságot teremtett: ahol a póló olcsóbb, mint egy kávé, de veszélyesebb, mint egy vegyi üzem. Az ultragyors divat korában már nem az a kérdés, mit veszünk fel, hanem az, mit viszünk a testünkbe.

A mai napon 156 civil szervezet intézett közös levelet Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, az EU biztosaihoz és a tagállamok minisztereihez, amelyben az Európai Unió (EU) egész területén az új hulladékégető létesítmények jóváhagyásának és építésének azonnali moratóriumát követelik.

A hulladékprobléma nem valami távoli, absztrakt dolog: mindannyiunk mindennapjait átszövi. Évente milliárd tonna szemét keletkezik, és ennek jó része kezelés nélkül mérgezi a környezetet. Valóban elég a szelektív gyűjtés, vagy a probléma gyökere sokkal mélyebben van? És vajon tényleg tehetetlenek vagyunk a multik túlhatalmával szemben, vagy épp ellenkezőleg: a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége?

Az augusztus 5. és 14. között zajló genfi ENSZ-tárgyalások, amelyek a műanyagválság lehetséges megoldásáért indultak, újfent zátonyra futottak: 11 nap feszítő reménye után a világ vezetői ismét üres kézzel távoztak. A Globális Műanyagegyezmény, amely a Föld egyik legsúlyosabb környezeti válságára adhatott volna választ, megint a politikai greenwashing áldozatául esett. Összefoglalónk az ENSZ globális műanyagszennyezés megszüntetését célzó genfi tárgyalássorozatáról.

Egyre több budapesti kerületben merül fel, hogy felszámolják a közösségi komposztálókat, mert a lakosság egy része úgy véli: ezek vonzzák a patkányokat. Miért alakult ki ez a félreértés, és miért lenne hiba boszorkányüldözésbe kezdeni a komposztálókkal szemben?

2025 februárjában hatályba lépett az Európai Unió új PPWR rendelete, amely célzott tilalmakkal, kötelező újrahasználati arányokkal és a betétdíjas rendszer kiterjesztésével veszi fel a harcot a rekordmennyiségű csomagolási hulladékkal szemben. A változás érinti a gyártókat, a kereskedőket és a fogyasztókat egyaránt, miközben új lehetőségeket nyit a fenntartható innováció előtt. De vajon eljött-e a pillanat, amikor végleg búcsút inthetünk az egyszer használatos csomagolásoknak?

Ahogy a környezeti kihívások egyre sürgetőbbé válnak, újra felfedezzük azokat a természetes módszereket, amelyek évszázadokon át szolgálták az emberiséget – és a talajt. A komposztálás nemcsak a fenntartható gazdálkodás egyik alappillére, hanem egy több ezer éves tudás újraélesztése is. Miért feledkeztünk meg róla, hogyan hozhatjuk vissza a mindennapokba, és vajon mi köze van mindehhez Kleopátra és Darwin közös föld alatti barátjának?

A konyhai maradékok naponta a kukában végzik – aztán vagy elégetik őket, vagy elrohadnak a szeméttelepen, közben pedig szennyezik a levegőt és terhelik a bolygót. Pedig az ételmaradék és egyéb szerves hulladék nem szemét, hanem erőforrás, amely megfelelő kezeléssel visszakerülhetne a természet körforgásába. Miért engedjük mégis, hogy nap mint nap kárba vesszen?