A Pepsi megsérti a versenytörvényt!
Gazdasági Versenyhivatal
B u d a p e s t
Roosevelt tér 7-8.Tisztelt Versenyhivatal!
Az alapszabálya szerint fogyasztóvédelemmel is kiemelten foglalkozó Hulladék Munkaszövetség nevében az alábbi bejelentéssel élek:
A Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. 2001. október 1.-én országos reklámkampányt indított. A kampány célja: az eldobó műanyagpalackban forgalmazott Pepsi üdítőitalok népszerűsítése minden egyéb visszaváltható palackos csomagolású itallal szemben. Ehhez az összehasonlító reklám elemeit használja fel, de a fogyasztókat megtévesztő módon.
A kiskereskedelemi üzletekben kifüggesztett hirdetményeken, plakátokon lévő reklám fogyasztókat megszólító (tegező) kérdése pontatlan, viszont arra utal, hogy a Grtv. szerinti összehasonlító reklámról van szó, amelynek viszont meg kellene felelnie a Grtv. 7/A. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. De nem felel meg. A "Te melyiket választod, ha az áruk egyforma?" kérdés (a képen megjelent nevesített és nevesítetlen terméket nézve) nem tesz eleget az összehasonlító reklámra a (2) bekezdés a) illetve c) pontjában előírt követelményeknek. Ütközik a (3) bekezdés a) pontjának tiltásával is, hiszen a kép alapján nem lehet tudni, hogy milyen gyártó milyen italait hasonlítja össze (a rajzon lévő PRB palackkal több üdítőitalgyártó van piacon).
Az árakra vonatkozó kérdés megtévesztő akkor is /(3) bek. c) pont/, ha az "azonos ár" összehasonlításra alkalmas, azonos űrtartalmú, azonos rendeltetésű italfajtákat takar. Ha ugyanis az ár úgy azonos, hogy a visszaváltható csomagolású termék (hirdetett) eladási árába a betétdíjat is beépítik, akkor az állítás azért nem igaz, mert a visszaváltható árából a betétdíjat később visszakapja, míg az egyutasnál ez kizárt. Ha viszont az eldobós palackú termék ára a visszaválthatós termék betétdíj nélküli árával egyezik meg, akkor az árképzés manipulált (a betétes italcsomagolás átlag 8-10-szer újratöltésre kerül, vagyis a csomagolás ára leosztódik az általa forgalmazott italmennyiségre).
A plakát tetején feltett kérdésre a reklám lejjebb maga adja meg a fogyasztó részére a helyes "választ", mínusz és plusz jelekkel támasztva alá a (reklámozó szempontjából diktált) értékelést. Ennek lényege az, hogy az eldobó csomagolású Pepsi márka jobb minden márkájú visszaváltható csomagolású italnál. Az összehasonlításhoz használt információk azonban hamis környezetvédelmi üzeneteket közvetítenek és mivel a tájékoztatások nem tárgyilagosak /(3) bek. b) pont/ , alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.
A visszaváltható palacknál használt jelzők: - negatív jelzés, mert "sok helyet foglal". De hol, kinek, mikor? A szállítószalagon, a rekeszekben, a boltban, a fogyasztó kosarában, a hűtőgépben ugyanannyi helyet foglal el, mint az eldobó társa. A boltba pedig úgyis visszamegy a fogyasztó, az üres flakon elfér a kosarában - később pedig az új szállítmányért a gyárba úgyis visszatérő kólásautóra rakják. Ahol átlag 8-l0 alkalommal újratöltik, vagyis egy visszaváltható palack ennyi eldobó palackot vált ki. A szemétbe nem a visszaválható, hanem az eldobó palack kerül - és ott valóban sok helyet foglal.
- negatív jelzés, mert "ütött-kopott". Megtévesztő, mert ha ütött-kopott, az a forgalmazó hibája és szégyene. A műanyagpalack 8-10 újratöltés után (ami a környezetnek előny) valóban megkopik - ezeknek a palackok a kirostálására azonban a Pepsi töltőüzemeknek megvan lehetősége és technikája (átvilágító automata). A forgalomból kivont palackok anyagukban újrahasznosíthatóak, vagyis még ekkor sem kerülnek a szeméttelepre. A néhány éve eltüntetett 1 literes üdítős üvegek egyébként 40-60 újratöltést bírtak ki kopás nélkül, a FÁÜ mégis kivonta őket a forgalomból. Magyarázkodás nélkül.
- negatív jelzés, mert "sorbaállásra kényszerít". Megtévesztő, mert ennek a kényszerítésnek a fogyasztó nem a kitalálója, hanem a megszenvedője. Vagyis nem a fogyasztóknak kellene felemlegetni, hiszen a kereskedelem az, amelyik folyamatosan és szándékosan rontja az visszaváltás feltételeit. Ők nyitják a számukra kényelmetlen visszaváltókat a bolton kívül, ők kényszerítik ki a sorbanállást (gyakran esőben), majd jogtalanul levásároltatják a betétdíjat (ahol ismét sorban kell állni)..
Ugyanilyen megtévesztőek az eldobó csomagoláshoz megjelölt jelek is:
- plusz jelzés, mert "vadonatúj", mert "szép". Ez kb. tíz percig igaz, amíg ki nem ürül. Aztán a vadonatúj, a szép (és drága) palack a szemétbe kerül. A normális fogyasztó egyébként nem szép palackot, hanem italt akar venni
- plusz jelzés, mert "könnyen kezelhető". Ha arra céloznak, hogy a kiürült palackot könnyű eldobni, akkor ez igaz. Csakhogy ennek árát a fogyasztóval és a környezettel fizettetik meg. A fogyasztóval megvetetik a boltban és ő fizeti a szemétdíjat is, hogy megszabaduljon a . könnyen kezelt palackjától. És vehesse rögtön a követező "vadonatúj, szép palackot". Csakhogy a milliószámra gyártott műanyagpalackok a Föld értékes kőolajkészleteit fogyasztják, gyártásuk jelentős energiafelhasználással és súlyos környezetszennyezéssel jár.
Az áru környezetre gyakorolt hatása olyan ismérv, amelynél a jogszabályok alapvetően követelik meg a pontos tájékoztatást. Előírás ez akkor is, ha a reklámot nem összehasonlító reklámként, hanem a Grtv. 7.§ (2) és (3) bekezdése szerint, vagy a Tpvt. 8.§ (2) bekezdése alapján vizsgáljuk. Egy reklámtól ugyanis alapvető elvárás, hogy igaz legyen és pontos - a megtévesztő reklámot mindkét hivatkozott törvény tiltja.
Összefoglalva: megítélésünk szerint a bejelentett reklámtevékenység sérti a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 7.§, 7/A § (2) b és (3) bekezdésben foglaltakat, valamint az 1996. évi LVII. törvény 8.§ (2) bekezdés a.) és c.) pontjának és 10.§-ának rendelkezéseit.
A fentiek alapján kérjük az eljárást a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt. (1149 Budapest, Mogyoródi u.32.) ellen megindítani. Kérjük, hogy a Tpvt. 77.§ (1) bekezdésében foglalt jogait gyakorolva a T. Versenyhivatal a törvénysértés megállapítása mellett a FÁÜ Rt.-t tiltsa el a jogsértő magatartás folytatásától.
Bejelentésünk a Tpvt. 69.§ (1) bekezdésén, a Versenyhivatal illetékesség az Grtv. 15.§ (2) bekezdésén alapul.
Tisztelettel:
Bödecs Barnabás
elnök
Győr, 2001. október 15-én.