Újrahasználat, hasznosítás, komposztálás (%) | |
Kairó egyes körzetei | 85 |
Opotiki megye, Új-Zéland | 85 |
Gazzo (Padua), Olaszország | 81 |
Trenton, Ontario, Kanada | 75 |
Bellusco (Milan), Olaszország | 73 |
Hollandia | 72 |
Northumberland megye, Ontario, Kanada | 69 |
Sidney, Ontario, Kanada | 69 |
East Prince, Prince Edward sziget, Kanada | 66 |
Botthbay, Maine, USA | 66 |
Chatham, New Jersey, USA | 65 |
Falls Church, Virginia, USA | 65 |
Gallway, Írország | 63 |
Az égetés nem jelent megoldást a hulladékok problémájára, mert bár a szemetet látszólag 'eltünteti', további környezeti és egészségügyi problémákat okoz.
Az égetés (miképp a lerakás is) lineáris folyamatban gondolkodik: kitermeljük a nyersanyagot, terméket gyártunk belőle, használjuk, aztán eldobjuk, elássuk, elégetjük. Összességében tehát fogyatkozó nyersanyagainkból és erőforrásokból hulladékhegyeket, légszennyezést és toxikus salakmaradékot állítunk elő. Ezt a gondolkodási mintát el kell felejtenünk és át kell térnünk a ciklikus, fenntarthatóságot segítő rendszerekre: a már kitermelt nyersanyagokból termékeket állítunk elő, használjuk őket, majd visszaforgatjuk és újabb terméket állítunk elő, legyen az komposzt vagy újrahasznosított üveg, számítógép alkatrész vagy éppen elem. Így a folyamat zárt ciklus és nem, vagy csak minimálisan igényli a fogyatkozó erőforrások felhasználását, valamint maradékanyagokat csak igen kis mennyiségben termel.
A papír, a fém, az üveg újrahasználható vagy anyagában hasznosítható. A szerves hulladék komposztálható egyéni vagy közösségi szinten is. A műanyagok egy része, pl. a polietilén, a polipropilén szintén jól hasznosítható anyagában. Számos nemzetközi példa mutatja, hogy a megelőzésen, újrahasználaton, anyaghasznosításon alapuló programok rövid idő alatt a hulladékok akár 50%-át is hasznosíthatják, de egyes mintaterületeken 70% feletti eredményt is elértek. Némely település pedig a Zero Waste (hulladékmentesség) ambíciózus programját tűzte ki célul. A fenti rendszerek nem csak környezeti, hanem gazdasági szempontból is sikeresebbek. Kanada Ontario államában 1992-ben betiltották a hulladékégetést és rövid időn belül új munkahelyek jöttek létre, a másodnyersanyagok ára pedig emelkedni kezdett. Tanulmányok szerint az anyaghasznosítási (recycling) rendszerek 11-szer több munkahelyet teremtenek, mint a hulladékégetés.
Az Egyesült Államokban a Nagy tavak vidékére dolgoztak ki egy alternatív hulladékgazdálkodási rendszert. A tanulmány 52 égető és lerakó bezárásával és az újrahasználati és más alternatív rendszerek kiépítésével számolt. Az eredmények szerint ez éves szinten 530 millió dolláros megtakarítást jelent és 6100 plusz munkahely keletkezik (és ebből már levonták a megszűnő munkahelyek számát is)! |
Nem szabad egyszerűen elfogadnunk, hogy a társadalom egyre növekvő mennyiségű hulladékot termel! Komoly lépéseket kell tenni a hulladéktermelés csökkentéséért. A hulladékcsökkentő intézkedéseknek kell támogatást és elsőbbséget adni, az iparnak pedig újra kell terveznie termékeit, hogy azok élettartamuk végén egyszerűen újrahasznosíthatóak legyenek.
A kórházi veszélyes hulladék égetésének is létezik alternatívája. Először is a kórházi hulladék frakcióit külön kell gyűjteni, hiszen döntő részarányt képvisel benne a nem fertőző papír, műanyag és szerves hulladék. A fertőző hulladékot pedig mikrohullámú sterilizálóban lehet csírátlanítani.
Az amerikai Massachusetts államban törvényt hoztak, hogy az ipari veszélyes hulladék keletkezését 10 éven belül 50%-kal kell csökkenteni. Az eredmények lenyűgözőek. Már az első három évben 15%-os csökkenést sikerült elérni és a következő öt évre további 23%-os csökkenést jeleztek. A 29 legjobban teljesítő cég - programjának köszönhetően - éves szinten 44 millió dollárt takarított meg és 3500 tonnával kevesebb veszélyes hulladékot termelt. |
Az ipari veszélyes hulladék égetésének elsősorban a megelőzés az alternatívája. A 'tisztább termelés' egy olyan megközelítés, amelynek célja, hogy a gyártási folyamatok áttervezésével eltüntesse a veszélyes melléktermékeket, csökkentse az összes szennyezést, és olyan termékeket hozzon létre, amelyek élettartamuk végén, hulladék formájában sem okoznak jelentős, hosszú távú problémát.
Ennek a kiadványnak nem célja és közel sem elegendő a terjedelme ahhoz, hogy részletesen bemutasson egy alternatív hulladékgazdálkodási rendszert, de ezek kidolgozásában szívesen nyújtunk segítséget ill. számos eddigi kiadványunk részletesen tárgyalja ezt a témát (www.humusz.hu, www.komposztalj.hu, www.piromania.info).
Az égetőkkel szembeni ellenérzés világszerte erősödik. Az Egyesült Államokban az egykor működő 6200 kórházi égetőből ma már csak 115 működik és harmadával csökkent a lakossági hulladékégetők száma is.
A civil szervezetek mellett szakmai szervezetek is az égetők ellen foglaltak állást, így pl. nemzetközi közegészségügyi szervezetek, orvos és nővér szövetségek. Több államban, nagyvárosban is betiltották a hulladékégetést, így például az USÁ-ban Rhode Island-en, a Fülöp-szigeteken, Chichago-ban, Massachusetts államban, Észak-Rajna-Vesztfáliában. 1996 óta tiltott a tengereken történő hulladékégetés a Londoni Konvenció értelmében. 2002-ben megalakult a GAIA, a Globális Szövetség az Égetők Alternatíváiért, amely 68 országból közel 400 szervezetet fog össze, mutatván a hulladékégetés alternatíváiért küzdő mozgalom globális kiterjedtségét.