A hulladékcsökkentés legfontosabb lépése: tudatos vásárlás

A hulladékcsökkentés a tudatos - vagyis környezetbarát, energiatakarékos és az egészségmegőrzésre törekvő szemléletű - vásárlással kezdődik. A környezettudatos vásárlási szokások meghonosítását már nem nagyon halogathatjuk tovább, hiszen a fejenként termelt 400 kg körüli éves hulladékmennyiséggel már rövid távon sem tud mit kezdeni az ország. A hazai hulladéklerakók mintegy felét zárják be júliusban, mert nem felelnek meg az Eu szabványoknak, ami hivatalos források szerint is a szemétdíjak drasztikus – akár tízszeres – emelkedését is magával hozhatja.

A probléma innentől tehát nem csak a hulladékgazdálkodó szervezetek problémája, hanem mindenkié: a hulladékmegelőzés közös érdekünk.  Ennek lényege, hogy már a forrásnál igyekszünk kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét, illetve a környezetterhelést. Ezt pedig bárki megteheti különösebb erőfeszítések és költségek nélkül úgy, ha tudatosan odafigyel arra, hogy környezetbarát, energiatakarékos, egészséges, hazai, újrahasznosított vagy újrahasznosítható és lehetőleg csomagolásmentes termékeket vásároljon.

Zöldnek lenni valóban drága?

Sokan azzal érvelnek, hogy környezettudatos életmódot folytatni drága, drágábbak például a biotermékek vagy sokak számára nehezebben elérhetők a környezetbarát megoldások (pl. napkollektor stb.) Érdemes átgondolni, mennyivel kevesebbet kell például orvosra és gyógyszerekre költenünk, ha eleve egészségesebben élünk, és a hipermarketekben elérhető agyoncsomagolt, sokszor külföldről származó, nagyüzemi termelésből származó olcsó élelmiszerek helyett a helyi vagy biotermékeket választjuk. A mesterségesen alacsonyan tartott nagyüzemi élelmiszerárakba például nincs beleépítve a környezet, az élővilág, az emberi szervezet szennyezése, viszont plusz költségeket jelentenek a reklámozásra és szállításra, tárolásra fordított összegek – hiszen gyakran több ezer kilométerről utaznak hozzánk ezek a tartósítószerekkel kezelt termékek.

Minél többen vásároljuk az egészséges, környezetbarát termékeket, annál olcsóbbak és több helyen elérhetőek lesznek. A vásárlásainkkal pedig a helyi gazdákat, a felelősségteljesen gazdálkodó szervezeteket, a zöld termékeket gyártó cégeket is komoly anyagi támogatásban részesítjük, ezzel hozzájárulhatunk az általunk fontosnak tartott értékek megőrzéséhez.

Vegyük vissza a saját fogyasztói hatalmunkat

Sokan hajlamosak vagyunk félresöpörni a problémákat azzal, hogy az egyéni cselekedeteink, választásaink vajmi keveset számítanak a nagy többséggel szemben, pedig minden egyes vásárlásunkkal letesszük a voksunkat valami mellett. A vásárlásaink révén hozott döntésekben rejlik saját fogyasztói hatalmunk, amiről gyakran megfeledkezünk. Ráadásul nem is csak a pénzünkről van szó, ezek a döntések meghatározzák saját életminőségünket, egészségünket, de a következő generációk életminőségét és a bolyónk állapotát is.
A felelősség másokra hárítása már nem járható út, hiszen a különálló, egyéni hozzájárulások együttesen komoly eredményekre vezetnek.

Valódi szükségletek vagy mesterségesen gerjesztett fogyasztói igények?

Vásárlás előtt érdemes átgondolni, az adott termékre valóban szükségünk van-e? Az önismeret, önmagunk figyelése segíthet megtalálni azokat a pontokat, amikor olyan termékeket vennénk meg, amire valójában nincs is szükségünk. Például munka után holtfáradtan és farkaséhesen a korgó gyomrunktól vezérelve mindent a kosarunkba öntünk, otthon pedig a felét kidobjuk a kukába? Jóllakottan menjünk vásárolni, előtte pedig írjuk össze, mire van szükségünk – így elkerülhetjük az előre nem tervezett – többnyire az eladáshelyi reklámok által gerjesztett – költekezést.
Ha lehangoltak vagyunk vagy valami baj ér minket, hajlamosak vagyunk egy kis „shoppingolással” feldobni a hangulatunkat, ennek következtében halmokban állnak otthon a soha nem hordott ruhák, nem használt termékek? Keressünk magunknak olyan szórakozást, aminek nem a pénzköltés, a vásárlás és a tárgyak birtoklása a lényege: találkozzunk a barátainkkal, menjünk kirándulni, sportoljunk, sétáljunk – ezek garantáltan jókedvre hangolnak, sokkal olcsóbban és zöldebben. Hosszú távon, a gyors hangulatjavító intézkedések helyett pedig törekedjünk a problémáink valódi megoldására.
Az agyonreklámozott vagy drágább termékek sokszor ugyanazt tudják, mint a többi, de a reklámok tudatalattit megcélzó hatása révén hajlamosabbak vagyunk megvenni azt, amit a tévében/plakáton/szórólapon láttunk. Tudvalevő, hogy a termék árába a gyártók beépítik és a fogyasztóval fizettetik meg a a reklámok, a pazarló csomagolás és szállítás költségeit.
Járjunk utána a termékek minőségének is, ne dőljünk be a reklámok, „kihagyhatatlan” akciók vásárlásösztönző – és sokszor nem informatív! – technikáinak.

A spórolás nem ciki, hanem racionális szemléletről árulkodik

Minden megvásárolt termékért kétszer fizetünk: egyszer a tárgy árát vásárláskor, egyszer pedig a szemétdíjat utána, hogy elvigyék. Tudatosítsuk, hogy minden, amit megveszünk, és aztán használat nélkül kidobjuk a kukába, az valójában duplán felesleges kiadás. Alapvető tehát, hogy ne vegyünk semmi feleslegeset, egyszer használható tárgyakat és funkciótlan kacatokat. Mi szükségünk van például egy új telefonra, ha a régit is tavaly vettük és még teljesen használható, hogy a morzsaporszívóról, zenélő képeslapról, gurulós cipőkről és társaikról ne is beszéljünk. Tanuljuk meg saját magunk számára meghatározni a tárgyak valódi értékét, azt, hogy nekünk mennyit ér az adott dolog, hiszen a reklámok és a multicégek érdekei mentén kialakított árak gyakran nem a mi valóságunkat tükrözik.
A gondtalanság látszatát biztosító pazarló, költekező életstílus, amit a nyugati civilizáció szinte az egész Földre kiterjesztett, hosszú távon fenntarthatatlan, ám ha így folytatjuk a bolygó kizsákmányolását és mérgezését, néhány évtizeden belül az emberi civilizáció összeomlik.


Jobb a betétdíjas

A csomagolási hulladékon belül igen nagy hányaddal szerepelnek az italcsomagolások. A háztartási hulladék térfogatának jelentős részét a PET palackok teszik ki, amit lehet, hogy szelektíven gyűjthetünk, de a gyártásán kívül az újrahasznosítása is rendkívül sok energiát igényel, és komoly környezetterhelést jelent. Ami pedig az ömlesztett szemétbe, majd az égetőbe kerül, abból rákkeltő gázok kerülnek a légkörbe. A betétdíjas üveg élettartam viszont jóval nagyobb, átlagosan negyvenszer lehet ugyanis használni. Az üdítők esetében a házi készítésű szörpök egészségesebbek és fajlagosan jóval olcsóbbak is, mint a műanyagpalackos üdítők vagy a többségében tartósított, cukrozott, ízfokozókkal feljavított, kombinált dobozos gyümölcslevelek. A szörpök mellett a sörök, borok közül is célszerű a betétdíjas üvegeket választani. Lehet, hogy ennek a csomagolásnak is kifizetjük a költségét, azonban vissza is kapjuk, nem úgy, mint a többinél. Ásványvíz helyett ihatunk szódát is: a szikvizes palack 400-szor újratölthető. A sort folytathatnánk sok más termékkel, a lényeg, hogy a fogyasztói döntéseink során, vagyis az áruválasztásnál az is legyen egy döntési szempont, hogy melyik terheli kevésbé a környezetet a csomagolásával.

Amikor a zöldség csak zöldség

Azok a környezetbarát termékek és technológiák, amelyek a jogszabály szerint a „hagyományosnál bizonyítottan kedvezőbb környezeti tulajdonságokkal rendelkeznek”, megkülönböztető jelet viselhetnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a környezetbarát termék védjegyet olyan termékek is megkaphatják, amelyek pusztán versenytársaikhoz képest kímélik jobban a környezetet, például egy gépkocsi vagy egy autókatalizátor. A „zöldrefestés” egyre gyakoribb marketingfogás, ami a környezetbarát termékek piacára jellemző elhibázott jogi szabályozást, a vásárlók tudatlanságát vagy tévhiteit kihasználva állítja egy termékről, hogy környezetbarát. A környezeti címkék ugyanis azt sugallják a fogyasztónak, hogy a termék kiváló minőségű, a környezetet kímélő termék. Ez azonban gyakran csak más termékekhez viszonyítva helytálló (lásd az autó esetét), de az is lehetséges, hogy a jel használatának hátterében önkényesen értelmezett kutatási adatok, minimális mennyiségben jelenlévő természetes összetevők állnak, esetleg olyan "független" laboratóriumi vizsgálatok, amelyeknek a kutatási anyagához lehetetlen hozzájutni.
Ráadásul már hazánkban is számtalan olyan embléma létezik, ami valamilyen módon a termék „zöld” mivoltát hivatott jelezni, ám jó, ha tisztában vagyunk a jelentésükkel vagy azzal a ténnyel, hogy ezen „védjegyek” használatára Magyarországon nem létezik egységes szabályozás.

A leggyakoribb megkülönböztető jelzések

A magyar környezetbarát védjegy: a „Cédrus”
Olyan termékek, eljárások, amelyek a hagyományosnál bizonyítottan kedvezőbb környezeti tulajdonságokkal rendelkeznek.


„Kék angyal” (német)
Az adott termék szigorú minősítési eljárást követően kaphatja meg a jelzést, ami  valójában csak arra utal, hogy a termék rendelkezik egy olyan ökológiai szempontból kedvező tulajdonsággal, amivel más hasonló áru nem. Vagyis e jelzés nem minősíti a termék környezetre gyakorolt hatását.

„Eurovirág”
Az EU területén érvényes jelzés, eddig kb. 260 környezetbarát termék nyerte el.


Der Grüne Punkt (a német zöld pont)
A jel csupán arra utal, hogy a csomagolóanyagot/terméket gyártó cég részese a visszagyűjtési hálózatnak és az aktuális szabályozásnak megfelelően végzi a termékcsomagolásaira megállapított visszagyűjtési, illetve ártalmatlanítási kötelezettségét. A termék/csomagolás használat utáni szelektálásáról, illetve újrafeldolgozásáról nem ad információt. Magyarországon hasonló az Öko-pannon koordináló szervezet emblémája.

Újrafeldolgozás jel
Azt jelzi, hogy a termék vagy csomagolás újrafeldolgozható, ám ennek további feltétele a szelektív visszagyűjtés rendszerének aktív lakossági használata és az újrafeldolgozó ipar egyaránt.
 
„Körbenyilak”
A műanyagból készült termék elméleti újrafeldolgozhatóságára utal, de nem jelenti azt, hogy a terméket újra is hasznosítják. A körben számmal, illetve alatta betűjelzéssel szerepelhet a műanyag fajtája, ez utóbbi Magyarországon nem kötelező.

LEGFRISSEBB HÍREK